Hajlamosak - Homofóbia a Kossuthon

Interaktív

A homoszexualitás nem velünk született dolog, hanem belénk neveli a kíméletlen meleglobbi. Így buziznak a Kossuth rádióban.

Valószínűleg a magyar rádiózás abszolút mélyrepülésének egyik megbízható jele, hogy a különféle műsorok folyton klasszikus filmrészleteket juttatnak eszünkbe. Most éppen azt a jelenetet a Brünóból, amikor Sacha Baron Cohen meglátogatja Jody Trautwein atyát, és úgy csinál belőle bohócot (és rajta keresztül az összes többi gay converterből), hogy tulajdonképpen nem mond semmit, csak kérdez. Sajnos a kérdezésre nem volt mód legutóbb a Kossuthon (ezzel a nálunk egyre kevésbé divatos eszközzel a műsorvezető-szerkesztő Madocsai Bea sem élt), pedig sok-sok kérdés ragadt bennünk Roska Péter erkölcsteológus atyát hallgatva a Tanúim lesztek! című katolikus félórában.

Gyorsan leszögezzük, mert később már lehet, hogy nem lenne kedvünk szögezgetni: tisztában vagyunk vele, hogy nem minden katolikus embertársunk gondolja így, pontosabban úgy, ahogy Roska úr, de mondjuk megnyugtató lenne, ha valaki ezt az egészet tényleg ki is kérné magának, ha lehet, ugyanebben a műsorban és ugyanebben a műsorsávban.

Az e heti adás témája a "nem kívánt homoszexualitás" volt, és én azt gondolnám, ez önmagában sem lehetne rendben egy közszolgálati rádióban, pedig ez még csak az eleje. Madocsai bevezetője - "Mi lehet a jelenség gyökerében, egyáltalán, bűn-e a homoszexualitás?" - is csak kutyakomédia, az igazi mulatságot, mint mondtuk, Roskó atya hozza el. Kezdi azzal, hogy a homoszexuális hajlam (aztán végighajlamozza az egész műsort, nyilván, ha azt mondaná csak, homoszexualitás, elismerné, hogy van olyan az ég alatt) önmagában nem bűn, viszont a kiélése paráznaság (hiszen hát nem házasok), ami bűn az "- és Újszövetségben is. De teszem azt, mi van, ha házasok? Ja, hogy az alaptörvény azt tiltja, bocsánat, a romlott Nyugat meg ugye, annak már annyi. Roska tehát először azt mondja, hogy a hajlam nem bűn, mert arról nem tehet az ember, majd tíz perc múlva azt, hogy a homoszexualitás nem velünk született dolog ("nem találták meg a homoszexuálisgént"), hanem belénk neveli a kíméletlen meleglobbi. Na most akkor van hajlam vagy nincs hajlam, tessék mondani?

A következő fejezet: Németország és a nyugati civilizáció vége. Roska egészen konkrétan azt állítja, hogy a mi civilizációnk végveszélyben van, mert a nácizmus és a kommunizmus után itt a genderideológia, ami mögött a melegek meg a feministák állnak, akik ki fogják irtani Európa lakosságát az ideológiájukkal. Persze beidézi az ilyenkor népszerűen felhasználható "gondolkodókat", Gabriele Kubytól a németek homohasserin sztárjáig, Christl Ruth Vonholdtig, hátha.

Ha valaki arra kíváncsi, hogy merültek-e ennél is mélyebbre, jelentem, igen: "Ha végiggondoljuk azt, hogy a gyakorló homoszexuális élet milyen egészségügyi kockázatokkal jár, akkor ki lehet jelenteni, hogy súlyosan felelőtlen dolog bárkit is arra biztatni, hogy élje ki a homoszexuális hajlamát" - mondta Roska a gyerekek nevelésével kapcsolatban. Egészségügyi kockázatok? Komolyan, ezt még lehet így? Az meg szimpla hazugság, amit a német nemválasztó törvényről állít, hiszen valójában a szülők nem kérhetik, hogy ne legyen beírva természetes neme a gyereküknek. (Ez kizárólag az interszexuális újszülöttek védelméről szól, tehát - Roska kedvéért mondom egyszerűbben - akinek nem hermafrodita gyereke születik, az nem választhat ilyen opciót.)

A gyomor végül mégsem itt, hanem a "barátkozós" résznél gyengül el a legjobban. Azt mondja Roska: "A homoszexuális embereket nagy tisztelettel kell fogadni, mert nagyon nehéz keresztet hordoznak, sokszor igen komoly sérülések vannak mögöttük kisgyerekkorban." Ez mindennek az alja, mondanám, ha ebbe az aljzatba nem verte volna bele a fejünket már ötször ez a negyedórás attrakció.

Elmondta Roska Péter, szerkesztette Madocsai Bea, készítette a Katolikus Rádió, leadta a Kossuth, 2014-ben, Magyarországon.

Tanúim lesztek! - A római katolikus egyház félórája, MR1-Kossuth rádió, január 14.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.