Tévésorozat

Kicsi ország, kicsi Kína

  • Gera Márton
  • 2015. december 5.

Interaktív

Van az ismeretterjesztő sorozatoknak egy visszatérő problémája: néhány részben szeretnének bemutatni valamit, amire egy élet is kevés, a borneói orangutánokra talán elég négy epizód, a magyarországi kínaiak mindennapjaira nem igazán. Meg kellene dönteni a sztereotípiákat, elmondani, hogy a kínai büfékben nem kutyát sütnek, a kínai boltok pincéjében nincs szervkereskedelem. És utána lehetne fontosabb dolgokról beszélni, megismerni egy másik kultúrát, mert lehet, hogy az éttermeken meg a ruhaüzleteken kívül más is eszünkbe jut a mellettünk élő kínaiakról.

Ami a Spektrum új sorozatát, a Kicsi ország, kicsi Kínát illeti, nos, kiállja a próbát. Úgy tűnik, a készítők tisztában voltak a feladat lehetetlen voltával, nem akartak átfogó képet adni, néhány élettörténetet kapunk, itt élő kínaiak mindennapjait látjuk.

A piaci árus meséli megtörten, hogy hiába jött Magyarországra, nem csinálta meg a szerencséjét. De nem mehet vissza a hazájába, mert ott örökre lúzernek számítana, aki még külföldön sem lett sikeres. Persze sokan megcsinálták a maguk szerencséjét, mesél egy kínai vállalkozó is, a nehézségek dacára mosollyal mondja, hogy ő már itt lesz nyugdíjas. A néző néhol megdöbben: a kínaiak nagy része bérszülőt fogad, és egy gyereknek természetes, hogy szüleit egy ideig csak hétvégén látja. Néhány jelenet annyira őszinte és megindító, hogy alig hinni el, hogy egy ismeretterjesztő sorozat huszonöt perces epizódjában látható. Mert ez a kulcsa az egésznek: minden epizód egy jellemző kérdés, városi legenda köré szerveződik.

A Spektrum Tv műsora

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.