A magyar politika igaz pillanata: a vállalkozó „véletlenül” a polgármester számlájára utalt

A dél-baranyai Siklósnagyfalu polgármestere nem akármilyen karrierrel büszkélkedik. Kosztics Józseffel kapcsolatban a 2006-os választások után nagy visszhangot váltott ki az eset, amikor kiderült, a frissen megválasztott polgármestert fiktív számlák kiállítása miatt körözi a rendőrség. A férfit végül Pécsett fogták el, és azonmód börtönbe is zárták.

Amikor a büntetése letelt, Kosztics visszatért falujába, és újra jelöltette magát a 2010-es választásokon – sikerrel. Akárcsak négy évvel később, 2014-ben, amikor börtönviselt múltja dacára újra ő szerezte meg a szavazatok többségét. Hogy 2019-ben indulhat-e az önkormányzati választásokon, attól függ, milyen ítélet születik a most ellene és bűntársai ellen folyó perben.

A régi polgármester jelentette fel az újat

Bár Kosztics József a szavazók elégedettsége mellett végezte munkáját 2010-es megválasztása után, Bicskei Sándor, a korábbi polgármester mégis feljelentést tett ellene. Szerinte ugyanis a pályázatokon nyert pénzek eltűntek. A feljelentést nyomozás követte, amelyet a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya és a NAV folytatott le. Az eljárás még 2013-ban kezdődött, az első tárgyalásra pedig 2016. május 30-án került sor.

Kosztics József középen

Fotó: MTI

Felfelé ívelő karrier, kis kitérőkkel

Ahogy arról a Narancs 2006-ban beszámolt, Kosztics pályafutása a kilencvenes évek derekán kezdődött. Azon roma vezetők közé tartozott, akiket ebben az időszakban karoltak fel a nyugati támogatásokat szétosztó alapítványok, illetve a romák integrációjáért felelős állami intézmények. És bár a pénz szinte ömlött a Kosztics vezette programokhoz, az ő karrierje pedig felfelé ívelt, már a kilencvenes évek közepén meggyűlt a baja a hatóságokkal. 1998-ban a Siklósi Városi Bíróság „jármű önkényes elvétele” és közokirat-hamisítás miatt tízezer forint pénzbüntetésre ítélte, majd 2000-ben ismét bíróság elé került. Akkor kétrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás miatt, amiért ötven nap közérdekű munkára ítélték. A sort 2003. június 10-én a Baranya Megyei Bíróság zárta, amely másodfokon lopás és magánokirat-hamisítás miatt tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztette.

De aztán jött az OFA-program elszámolása, ami miatt megütötte a bokáját. Történt ugyanis, hogy Kosztics több számlát nyújtott be az APEH-hez, hogy visszaigényelje az áfát, de fennakadt a szűrőn: a számlák fiktívnek bizonyultak. A nyomozás eredményeképp a siklósi bíróság 2004. április 26-án bűnösnek találta, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte, illetve két évre eltiltotta a közügyektől. Amikor azonban 2005 nyarán megszületett a jogerős ítélet, Kosztics nem vonult börtönbe, megromlott egészségügyi állapotára való tekintettel október 5-ig halasztást kapott.

Miután ezt követően sem jelent meg a börtön kapujában, a bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. Mivel a bíróság a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el, indulásának nem volt törvényes akadálya – választójoga és választhatósága csak akkor szűnik meg, ha rács mögé kerül –, Kosztics jelöltette magát a 2006-os önkormányzati választásokon, és október 1-jén meg is nyerte azt. Csakhogy körözés alatt állt, ezért nem jelent meg a képviselő-testület alakuló ülésén. A képviselők egy ideig vártak, de Kosztics hivatali esküjét a megválasztását követő három héten belül sem tette le. Végül a testület úgy döntött, megszüntetik a polgármester hivatalát, és új választás kiírására kérik az illetékes választási bizottságot. Ez le is zajlott 2007 februárjában, amikor is Bicskei Sándort választották meg polgármesternek. Három évvel később azonban a szabaduló Koszticsnak szavaztak újra bizalmat, ahogy 2014-ben is.

A Pécsi Járásbíróságon jelenleg is zajló per a siklósnagyfalui polgármester és három társa ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, sikkasztás és okirat-hamisítás miatt indult.

A vád szerint a Nemzeti Erőforrások Minisztériumához 2011-ben beterjesztett pályázattal a dél-baranyai Siklósnagyfalu önkormányzata 17 millió forintos támogatást igényelt alsó tagozatos iskolájának újraindítására. A gyanú szerint Kosztics József, az ügy elsőrendű vádlottja a kivitelezésre megállapodott az M. Z. másodrendű vádlott által vezetett gazdasági társasággal, a Magics Kft.-vel amelyet az ügyészség szerint azonban utólagosan hoztak létre. A cég mintegy négymillió forintról állított ki valótlan tartalmú számlát, emellett a polgármester egy másik gazdasági társaságtól is beszerzett 3,6 millió forint kifizetéséről szóló – a gyanú szerint ugyancsak valótlan tartalmú – számlát, így 7,6 millió forintos jogosulatlan támogatást vettek igénybe.

A vádpontok közt az is szerepelt, hogy a polgármester a megyei munkaügyi központtal is kötött szerződést a kistérségi Start-munka mintaprogramban való részvételről. Erről a polgármester szintén benyújtotta a Magics Kft. számláit, jogosulatlanul véve igénybe 7,8 millió forintnyi támogatást. A vádhatóság szerint a polgármester mintegy 5 millió forintot vett fel az önkormányzattól, ennek leplezésére a Magics Kft. által kiállított, valótlan tartalmú – földmunkákról, építési tevékenységről szóló – számlák kerültek a könyvelésbe.
Kosztics József az első tárgyalási napon mindegyik vádpont esetében tagadta bűnösségét. A költségvetési csalásra vonatkozó vádpontokról közölte, hogy a számlák nem fiktívek, hanem érdemi, valós tevékenység alapján történtek a kifizetések.

Fenyvesi Csaba, Kosztics ügyvédje adminisztratív problémának nevezte, hogy a védence által felvett pénzösszegeket bizonylatokkal nem tudja igazolni… Szerinte ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a polgármester sajátjaként rendelkezett az összegekkel, azaz nem történt sikkasztás. A számviteli fegyelem rendjének megsértésére térve kifejtette, hogy szakképzettség híján az önkormányzati apparátusnak kellene a polgármester figyelmét felhívnia arra, hogyan kell szabályosan kiállítani számlákat, utalványokat, könyvviteli bizonylatokat. M. Z., a Magics Kft. vezetője a bíróságon nem tett vallomást, a nyomozati szakaszban azonban egyik vádpontban sem ismerte el bűnösségét.

Négymilliót nyert a kaszinóban

Legutóbb 2017. február 27-én és április 12-én tárgyalták az ügyet, a Narancs tudósítója mindkét alkalommal ott volt.

A februári tárgyaláson az első és második tanú (a volt polgármester és a volt alpolgármester) arról beszélt, hogy már az furcsa volt mindenkinek, hogy bár a polgármester nemrég jött ki a börtönből és bevétele sem volt, a házában mégis bővítési munkálatokba kezdtek. Kosztics erre úgy reagált, hogy a kaszinóban négymillió forintot nyert, ezért nem élt szűkösen, és ezért tudott otthon építkezni. Ezzel párhuzamosan viszont az iskolafelújítás csak látszólagosnak tűnt, az óvodát pedig saját forrásból tették rendbe, nem pályázati pénzből – vélték a tanúk.

Óvoda Siklósnagyfaluban

Az egykori alpolgármester szerint ő már nem láthatott bele a dolgokba, azt sem tudta pontosan, hogy a később szintén felújított „Csillagházban” (kultúrházban) kik végezték a munkálatokat. Arra viszont mindketten emlékeztek, hogy dolgozni falubelieket, közmunkásokat láttak, idegen cégek embereit nem. A harmadik tanú, egy másik volt alpolgármester ezzel szemben semmire nem emlékezett, így arra sem, hogy milyen vállalkozások vagy pontosan kik végezték a felújításokat. A negyedik tanúnak, az egyik megnevezett cég képviselőjének szintén kihagyott a memóriája, de ő ezt az azóta fellépő betegségének (stroke) tudta be. Nem emlékezett arra, pontosan milyen munkálatokat végeztek el az épületekben, vagy hogy ki vette át a beruházást. Az azért rémlett neki, hogy kevés pénzt kaptak az óvoda és a Csillagház felújítására, ezért nem sikerült olyan jól a kivitelezés. Ahogyan fogalmazott: „Nem volt nagy a munka, inkább sok volt az ideg.”

A kultúrház

Az ügyész szerint ezt egy szakértő is alátámasztotta, a vizsgálatok alapján ugyanis alapvető munkafázisok hiányoznak a felújításból. A bíró a megkérdőjelezhető minőségű munka mellett azt is firtatta, vajon hogy történhetett, hogy a vállalkozó a polgármester magánbankszámlájára (!) utalt pénzt. „Utaltam, igen, tévedésből. De aztán szólt a könyvelőm, hogy hé, te, rossz helyre küldted a pénzt. És akkor visszautalták” – jött a magyarázat. „De hát tudta a vádlott privát számlaszámát?” „Igen, valahogy véletlenül került hozzám” – tárta szét karját a cég képviselője.

Felmondott a szabálytalanságok miatt

Április 12-én folytatódott a tárgyalás, amely során egy volt önkormányzati képviselőt és olyan tanúkat hallgattak meg, akik a kérdéses időszakban (vagyis a felújítások alatt) kezelhették a siklósnagyfalui önkormányzat pénzét.

A testületi tag a bíró kérdéseire elmondta: arra emlékszik, hogy szavaztak a felújításokról, de arra már nem, hogy milyen cégek nyerték a kivitelezést. Azt is látta, hogy folyik a munka, de ő maga nem ellenőrizte a beruházást, az átvételnél sem volt ott. Így nem is tudja, kik végezték a felújítást. A bíró kérdésére, hogy képviselőként pontosan milyen munkát végzett akkor, ha ezeket nem tette meg, azt felelte, hogy testületi ülésekre járt. Bár Koszticsot és a másodrendű vádlott M. Z.-t is jól ismeri, nem tudta megmondani, vajon akkoriban volt-e cége, amely a munkálatokat végezhette.

Az önkormányzat épülete

A másik három tanú az egyházasharaszti körjegyzőségnél dolgozott akkoriban – idetartozott Siklósnagyfalu is. Az egyik könyvelő elmondta, ő csak a második aláíró volt, rajta nem folytak át a pénzek. A tárgyaláson hangsúlyozta, azért jött el az önkormányzattól, mert nem volt elég gyakorlata, és nem bírta elviselni a nyomást, ami rá nehezedett. Az ügyész viszont felolvasta a rendőrségen tett tanúvallomását, amelyben azt állította, azért mondott fel, mert szabálytalanságokat tapasztalt, és nem akart ezek részese lenni. A másik könyvelő szerint lehetett adminisztrációs hiba, hogy egy 300 ezer forintos pénzfelvételi számla nem lett lekönyvelve. Igaz, az első rendőrségi meghallgatáson még ő maga hangsúlyozta, hogy nem lehet a kollégák figyelmetlenségére hivatkozni, ha valami nem stimmel a pénzforgalommal, egyedül a polgármester felelős – erre most az ügyész emlékeztette.

Az utolsó tanú, aki a pénztáros volt a vizsgált időszakban, csak alátámasztotta a másik két tanúvallomást, amely szerint nem volt pénzkezelési szabályzat az önkormányzaton, így az is előfordulhatott, hogy az egész csekkfüzetet kiadták a polgármesternek. Ez utóbbit Kosztics határozottan tagadta a tárgyaláson.

A nap végén az ügyész újabb szakértő berendelését kérte, míg az ügyvéd további tanúkat hallgatna meg, ezért a tárgyalást elnapolták.

A faluban nem beszélnek

Mindkét tárgyalási napon felmerült, hogy egy mindössze négyszáz fős faluban vajon miért nem tud senki semmit az állítólag a községben működő Magics Kft.-ről (ami azóta meg is szűnt), és miért nem tudnak akár egyetlen volt dolgozót megnevezni. És vajon miért választották meg a köztudottan börtönviselt Koszticsot újra és újra? Szerettünk volna erre, és sok más kérdésre is választ kapni Siklósnagyfalun, de nemigen jártunk sikerrel.

Amikor ott jártunk, szinte egy lélek sem volt az utcákon. A polgármesteri hivatalban közölték, hogy Kosztics József nem tartózkodik bent, és aznap már nem is megy vissza. Kérdezték, miért keressük, és amikor nagy vonalakban felvázoltuk, szabályosan megfagyott körülöttünk a levegő. Senki nem akart mondani semmit. Még a telefonszámát sem adták meg: „majd ő keres minket” – mondták. A visszahívásra hiába vártunk, az áprilisi tárgyalás kezdete előtt a folyosón a polgármester közölte, nem ad interjút. Hozzátette, nem volt jó ötlet a faluban fotózni, mert megijedtek tőle a helyiek, azt hitték, a bíróságtól vagyunk. (Hogy ez miért ijesztő, az nem derült ki.) A tárgyaláson említett épületek egyébként, így a Csillagház vagy az óvoda-iskola valóban kitűnik a szegényes házak közül, látszik, hogy nemrég újították fel őket.

Hogy pontosan miből, kik és mennyire, arra talán a bírósági ítélet ad majd egyértelmű választ.

Szavazatért dínomdánom?

A Pécsi Napilap szerint 2010-ben azért kapta meg Kosztics József a szavazatok többségét, mert az önkormányzati választás előestéjén az egész falut ingyen etette-itatta a szavazatokért a mattyi Lovas-csárdában. Az eseményt videókamerával is dokumentálták, s a felvételen többször utalnak arra, hogy senki se felejtsen el másnap Koszticsra szavazni. Az esetről értesülve Németh Zsolt, a Jobbik országgyűlési képviselője a Siklósi Rendőrkapitányságon feljelentette Kosztics Józsefet. Az ügy végkimenetelével kapcsolatban a Narancs érdeklődött Németh Zsoltnál, aki elmondta, hogy a vizsgálat megállapítása szerint nem történt választási csalás.

A buli végösszege állítólag 825 ezer forint volt, ami meghaladta a polgármester fizetőképességét. A Pécsi Napilapnak Molnár István, a csárda tulajdonosa akkor elmondta, a mulatságban megittak 2000 üdítőt, 400 korsó sört, 50 palack bort, 400 felest, az étel pedig vegyes tál, cigánypecsenye, malac- és birkasült volt.

Kosztics József állította, hogy a röviditalt, a malacot és a birkát ők vitték, a zenekar pedig ingyen játszott – a számlát az innivaló ára növelte meg, amire nem volt felkészülve. Hozzátette, előlegben 200 ezer forintot fizetett, és csak este szembesült azzal, mekkora volt a fogyasztásuk. Az üzletvezetőtől ezért türelmet kért, és ígéretet tett, hogy rendezi a számlát. Hogy ez teljes mértékben megtörtént-e, arra Molnár Istvántól szerettünk volna választ kapni, de a csárda ma már nem az övé. Jelenlegi tartózkodási helyéről mindössze annyit tudtunk meg, hogy ez idő szerint külföldön dolgozik.