magyarnarancs.hu: Először szeptember közepén osztotta meg Facebook-oldalán, hogy a Tiszán járt és rettenetes állapotokkal találkozott: a vízben feltehetőleg fekália úszik. Hogyan került ez a probléma a látóterébe?
Baranyi Krisztina: A nyáron, az Átlátszón megjelent riport után kezdtem foglalkozni a vásárosnaményi szennyvíztisztító ügyével. Ott volt egy sikeres akcióm: méréseket végeztem, ami alapján be is igazolódott a gyanú, hogy a szennyvíz tisztítatlanul kerülhetett a Tiszába, a kiengedett ún. tisztított szennyvíz ugyanis magasabb értékekkel rendelkezett, mint a nyers, bemenő szennyvíz. Ezután írtunk egy levelet Orbán Viktornak, és megtettük a hatóságok felé a bejelentéseket, illetve a rendőrségi feljelentést. Az Orbán által kijelölt Fónagy János államtitkár válaszában pedig elismerte, hogy valóban gondok vannak és biztosított arról, hogy kijavítják a hibákat, és megfelelően tisztítják a szennyvizet. Ennek nagy visszhangja volt a helyi sajtóban is. Ezután egyre több kétségbeesett hangú jelzést kaptam, hogy foglalkozhatnék azzal, mi van a Tisza többi szakaszán, mert úgy tűnik, ez nem lokális, egy pontra mutató szennyezés. Akkor döntöttem úgy, hogy elmegyek és megnézem személyesen. (Baranyi Krisztina a IX. kerület önkormányzati képviselője – a szerk.)
| ||
magyarnarancs.hu: Honnan érkeztek a jelzések?
BK: Főleg a Felső-Tisza vidékéről, Záhony környékéről és Vásárosnaményból, de lejjebbről is, egészen Tiszalökig. Elmondták, hogy négy éve kezdődött és több mint egy éve ilyen súlyos a helyzet. Most már Közép-Magyarországról is érkeznek az üzenetek, sőt, legutóbb Mindszent környékéről is írtak. Ott még nem olyan durva, mire odaér a szennyezés, felhígul, bár olyan jelzéseket is kaptam, hogy útközben vannak nem jól működő szennyvíztelepek, így azoktól pluszlöketet kap. De míg a Felső-Tiszán gyakorlatilag folyamatos, mindössze egy-két olyan nap van, hogy nem érzékelhető a szennyezés, addig lentebb nem egybefüggő és hetente csak egyszer-kétszer jön nagyobb adag.
magyarnarancs.hu: És mi az, amit ön tapasztalt?
BK: Záhony mellől indultunk egy faluból, délelőttől estig összesen 30 kilométert tettünk meg a horgászokkal, ebből nagyjából 20 kilométeren egybefüggő szennyezésen mentünk végig, ami beborította a felszínt. Még a gyorsabb folyásnál sem volt tisztább a víz. Azt láttuk, hogy a vizet parttól partig fedi egy hártyaszerű fényes réteg, ami lezárja a felszínt és csak akkor megy szét, ha megbököm az ujjammal. Később kiderült, hogy ez zsír. Nem akartam elhinni, hiszen előfordul, ahol 100 méter széles a folyó és ott is teljes szélességében ez van. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy ekkora mennyiségű szennyvízről legyen szó. Ráadásul ebben a rétegben hol 2-3 méter széles, hol egészen félfolyónyi részek voltak, ahol örvénylett és habzott a barna fekália. A széleken még jobban feltorlódott. Mindent rögzítettem a kamerámmal, hogy megmutassam az embereknek, mennyire sürgető a helyzet, minél előbb be kell avatkozni. Megdöbbentő volt így látni a Tiszát, évekkel ezelőtt mi is jártunk oda a gyerekeimmel és fürödtünk a vízben. Idén volt olyan strand, amit a polgármester a vízminőség miatt bezáratott.
| ||
magyarnarancs.hu: Mintát is vett a folyóból. Honnan?
BK: A folyó közepéről, egy olyan helyről, ahol 10 méter mély a Tisza és erős a sodrás. Ott egy jó 15 méteres sávban kavargott és folyt a fekália. Irtózatos bűze volt. A horgász, aki elvitt a csónakján, segített mintát venni. Szóltam neki, hogy ne nyúljon bele a vízbe, ő mégsem vigyázott és estére kiütések lettek a bőrén.
magyarnarancs.hu: Más horgászokkal beszélt? Nekik mi a tapasztalatuk?
BK: Meg-megálltunk horgászhelyeken, ahol még mindig sokan próbálnak halat fogni, de mindenki elmondta, hogy szörnyű állapotok vannak, és jó lenne, ha a Tisza nem válna lassan egy pöcegödörré. Panaszkodtak arról is, hogy egy ideje eltűntek a halak: először az érzékenyebbek, akik csak a tiszta vizet szeretik, mint a süllő, aztán a fenéklakó csigák, a rákocskák, akik szintén nem maradnak meg szennyezett vízben. Mostanában nincs kapás, hetekig nem fognak halat, pedig ez eddig itt nem volt jellemző. Mostanra a harcsa is eltűnt, pedig az rablóhal, mindent megeszik, de az sem bírta már. A halpusztulás megindult, de még nem nagymértékben, nem tömegesen. Viszont így is napi szinten látják a horgászok – és láttam én is – úszni a haltetemeket.
| ||
magyarnarancs.hu: És nem szóltak senkinek, hogy tegyenek valamit, mert baj lehet?
BK: Sokan elmondták, nemcsak horgászok, hanem olyan emberek, akik ott töltik mindennapjaikat és a legkisebb változásokat is észreveszik (zoológusok, vízügyi szakemberek inkognitóban, nemzeti parkok dolgozói), hogy nem én vagyok az első, akit megkerestek ezzel a problémával. Az elmúlt egy évben fordultak már a vízügyhöz, a kormányhivatalnál a környezetvédelmi felügyelethez, a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a katasztrófavédelemhez, sőt politikusokhoz, a helyi Jobbikhoz, szocialistákhoz, a terület fideszes országgyűlési képviselőjéhez, több környezetvédelmi szervezethez. Vagyis próbálkoztak a hivatalos utakkal, de úgy, mint az Illatos út esetén, itt sem történt semmi.
magyarnarancs.hu: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtóközleményében mindenkit meg is nyugtatott, hogy nincs semmi probléma, a Tiszában szerves anyag van, nem szennyeződés és nem is kell méréseket végezni.
BK: Azt elég furcsának is találtam, hogy csupán ránézésre, minták és mérések nélkül állapították meg, hogy nincs kommunális szennyezés a vízben. Amikor elmondtam a helyi révészeknek, hogy a hatóság szerint nincs gond, ez csupán barna alga, ne tudja meg, hogy elkezdtek nevetni… Elmondták, hogy az maximum sekély tavakban jellemző, ahol nagy a rothadás, mélyebb tavakban és folyókban egyáltalán nem. Az én méréseim bebizonyították, hogy igenis van kommunális szennyezés: síkvidéki közepes és nagy folyók esetében a rendelet szerinti vízminőségi KOI határérték 25 mg/liter. A mintában mért érték: 3954 mg/liter. BOI határérték 4 mg/liter, a mért érték: 3003 mg/liter. 3508 mg/liter a szervesanyag-tartalom. Ezek brutális eredmények. Ráadásul egyértelműen bizonyított, hogy zsír és fekália van a vízben. Vegyi szennyezést nem találtak, de arra is rá kellett kérdeznem, mert volt egy olyan rész, ahol egy széles csíkban élénkvörös lerakódást találtunk a parton, onnan iszapmintát vettünk. Úgy tűnik, vas volt, megint csak nagy mennyiségben. Egyébként a mérések eredményeinek Facebook-oldalamon történő megjelenése után két órával a vízügy már szakembereket küldött ki mérni a Tiszára. Egészen fentről kezdve, és úgy tudom, a folyóból és a szennyvízkifolyókból is vettek mintát.
magyarnarancs.hu: A vizsgált szakaszon vannak szennyvíztisztító telepek? Láttak kifolyókat?
BK: Ott nincsenek, feljebb viszont van három is. Kaptam olyan jelzést, hogy onnan kerül ki tisztítatlanul szennyvíz, így oda is el kell menni és le kell ellenőrizni. Bár a vásárosnaményi eset óta életbe lépett egy vezérigazgatói utasítás a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nél (TRV), hogy senkit sem szabad beengedni a szennyvíztelepekre. Bejutni így nem fogunk, de meg lehet állapítani máshogy is, hogy jól működnek-e a berendezések. Vásárosnaményban is az volt a probléma, hogy egy éve elromlott egy tisztítóberendezés, nem volt pénz megjavítani, így a 600 köbméter kapacitású berendezéssel próbáltak megtisztítani 2600 köbméter szennyvizet naponta. Persze, hogy nem ment, így kiengedték a vizet tisztítatlanul. Ez más telepeken is előfordulhat.
| ||
magyarnarancs.hu: Ön szerint ezek a rosszul működő szennyvíztelepek a felelősek a mostani szennyezésért is?
BK: Ilyen mértékű szennyezést egy-két telep nem tud okozni, akkor sem, ha olyan nagy, mint a vásárosnaményi, ami 34 település szennyvizét tisztítja. Vagy több telepről van szó, vagy egy olyan nagyról, amiről még nem tudunk. Ezt kellene a hatóságoknak kideríteni. Ami viszont biztos, hogy Magyarországon történik a szennyezés, van ugyanis egy rész, ahol a folyó az ukrán határon folyik. Azt különösen gondosan megnéztük, hogy nem onnan jön-e a szennyezés, de nem találtunk semmi arra utaló jelet, hogy így lenne. Ráadásul folyamatosan kapom a jelzéseket a lakosoktól, hogy a lakóhelyüknél lévő szennyvíztisztítóknál hol és mikor érzékelnek tisztítatlan szennyvízkiengedést. Így egy kicsit közelebb vagyunk, mit és hol kell keresni. Az eredeti tervem egyébként is a szennyezés forrásának megtalálása volt, de még a végéig sem értünk. Következő alkalommal a további felső szakaszokat is bejárom, akarok onnan is mintákat venni, ahogy kifolyókból is. Igazából a Tisza teljes magyarországi szakaszát meg kellene vizsgálni.
magyarnarancs.hu: A lakosságra és a környezetre nézve milyen veszélyei lehetnek egy ilyen mértékű szennyezésnek?
BK: Senki se szeretne fekáliás vízben fürdeni, úgyhogy ha a víz ilyen marad, a turizmusnak ugrott, fehér homokos partok ide vagy oda. Ebből a vízből kerül sok tiszai halászcsárda asztalára a hal, ahogy kereskedelmi forgalomba is. A természetrombolás egyértelmű, hiszen ha le van zárva a felszín, megindul a rothadás, a folyó önregenerálódási képességének határán van. Ha mindez továbbra is így megy, olyan károk keletkezhetnek, amit eddig nem láttunk még: a Tisza halott folyóvá válik. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan szakaszai a Tiszának, ahonnan az ivóvizet veszik: van például egy ivóvíztisztító telep Hajdúböszörménynél, ahonnan napi 13-14 ezer köbméter ivóvíz megy Debrecenbe. Azt keverik fúrt kutakból vett rétegvízzel, de olyan településre is jut belőle, ahol nem kevernek hozzá semmit, a folyóból származó, megtisztított víz az ivóvíz. Ott is vennék mintát és megnézném, hogy mekkora ezeknek az ivóvíztisztítóknak a kapacitása, elbír-e ilyen szennyezettségű vízzel. Esetleg nem drágább-e az ilyen vizet megtisztítani, és mégis hol jelentkeznek a költségek.
magyarnarancs.hu: Hogyan folytatja a munkát?
BK: A rendőrségi feljelentést már megtettem a megyei rendőr-főkapitányságon, környezetkárosítás miatt, ismeretlen tettes ellen. Aztán közérdekű adatigényléssel fordulok a TRV-hez, hogy kikérjem a teljes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszon lévő összes szennyvíztisztító bizonyos adatait. Írok a hatóságoknak, hogy kaptak-e bejelentéseket, hiszen a helyi lakosok szerint ők egy ideje már próbálkoznak ezzel. És szeretném megtudni, hogyan, mikor, milyen helyeken és milyen időközönként vizsgálják a Tisza vizét. Nekem úgy tűnik ugyanis, hogy állnak a hatóságok, nézik a szennyeződést, és nem tesznek semmit. Láttam vízi rendőröket, NAV-osokat, akik folyamatosan járőröznek a határ mentén a cigarettacsempészek miatt, halőröket, gátőröket. Ott van egy csomó ember, akinek ezt látnia kell. Ezek szerint nem tűnt fel nekik? Vagy nem tettek bejelentést? Ki kell deríteni, ki ezért a felelős.
| Mi a helyzet Szentendrén? Nemcsak a Tiszánál van gond, nyáron Szentendrénél és Leányfalunál ömlött a Dunába a szennyvíz. Kubatovics Áron szentendrei önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta, hogy július óta náluk nem volt gond, augusztusban egyszer ugyan volt ömlés, de az a felgyülemlett esővíz miatt, akkor szennyvíz nem folyt. A képviselő elmondta, hogy az egyik probléma, hogy a településen futó csatornarendszer a város tulajdona, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) csak a működtetője, a települések közötti rendszerért viszont teljes egészében, tulajdonosként is a DMRV felel. Ebből sok esetben kavarodás van, ráadásul a DMRV-nek a legalapvetőbb karbantartásra sincs elég pénze, és szakemberhiánnyal is küszködnek. A másik gond, hogy 2012 óta nem volt a csatornarendszerek javítására vonatkozó beruházás. Szentendre ezért augusztusban kiírt egy 20 millió forintos közbeszerzést, ami a városon belüli csatornahálózat egy részének korszerűsítését célozta meg, a munkálatok a napokban kezdődnek. Ez azonban még mindig nem elég a hibák teljes kijavításához, ahhoz nagyobb, regionális és országos beruházásokra lenne szükség. |
