Ahol népszavazást tartottak, nehogy fogyatékkal élők költözzenek a faluba

szerző
Fónai Imre
publikálva
2018. febr. 09., 10:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

„Se fogyatékos, se migráns!” – kiáltotta felénk a biciklis néni. Az összkép mégis bonyolultabb Felsőrajkon.

„Jöttek mérnökök, elkezdtek méricskélni, karózni. Akkor tudtuk meg, hogy a tisztelt képviselőink már hetekkel korábban eldöntötték, ideköltöztetnek 36 pszichiátriai beteget Búcsúszentlászlóról” – mondja a felsőrajki Szabóné Németh Klára, aki tavaly kezdeményezett aláírást a zalai faluba tervezett új lakóotthon ellen. Szabóné házával majdnem szemben épül majd föl az egyik lakóotthon. „Irdatlan uniós pénz van rá, úgy hallottuk, de én elhívnám ide az uniós döntéshozókat, nézzék meg: valóban ide akarják költöztetni ezeket a betegeket? A faluközpont, az orvos nagyon messze, szarvasmarha- és méhésztelepek működnek, az utca végében már ott a berek, vagyis nádas, tőzeges terület, mi sem merünk arra menni, egy tavat is benőtt a sás, közel a vasút, a Principális-csatorna… Itt lesznek majd integrálva a társadalomba?”

Kormányzati koncepció

A nyolcszáz lelkes, takaros faluközponttal rendelkező Felsőrajk nem kivétel, inkább a jellemző reakció újabb színhelye. Nemcsak itt, de más településen is lakossági ellenállásba ütközik a kormány – amúgy szakmailag is kritizált – ún. kitagolási programja. Közel nyolcvanmilliárd forintnyi uniós támogatás révén a következő években sorra felszámolnák az állami tulajdonú kastélyokban vagy kastélyjellegű épületekben évtizedek óta működő pszichiátriai betegeket és fogyatékkal élőket ellátókat, és jellemzően néhány száz lakosú falvakban, általában településszélen építenének lakóotthonokat ezen intézmények ápoltjainak.

Felsőrajk központjában

Felsőrajk központjában

 

Csakhogy az érintett kistelepüléseken a lakosság – ahogy erről tudomást szerez – tiltakozásba kezd, már tisztelet a kivételnek. Ennek nyomán Veszprém és Zala megyében az elmúlt hónapokban számos településen visszakoztak az illetékesek a lakóotthon-építéstől, helyi népszavazásig ugyanakkor csak a zalai Felsőrajkon jutottak el. Ezért utaztunk a helyszínre, hogy megnézzük, mi vitte rá az odavalósiakat a helyi referendum kikényszerítésére, amelyet tavaly december 17én tartottak meg.

Végül érvénytelen lett

Felsőrajk egyébként a leglelkesebbek egyike volt a fölajánlásban, három önkormányzati ingatlan átadásáról döntött még tavaly februárban a 800 lelkes zalai település képviselő-testülete, így a búcsúszentlászlói Fagyöngy otthonból 36 pszichiátriai gondozott költözhetne oda három lakóotthonba, a tervek szerint egy éven belül.

Az ellenzők helyi népszavazásig vitték a tiltakozást, a referendumot decemberben tartották, ám az végül érvénytelen lett, mivel a 601 szavazópolgár közül csak 151 ment el, igaz, ezek közül csupán hárman voksoltak a pszichiátriai betegek beköltöztetésére, 148-an ellene.

Ez volt a kérdés

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Felsőrajk község Önkormányzata a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által benyújtandó EFOP-2.2.2-17 »Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése, -intézményi férőhely kiváltás« tárgyú pályázat megvalósításának céljából az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat biztosítson a pályázó részére?”

 

A kinézett Dózsa György utca valóban a legszélső utca Felsőrajkon, a faluközpont másfél-két kilométerre, a házak ritkásan állnak, akad üres telek bőven, hármat ötven évre föl is ajánlott az önkormányzat a lakóotthonok építésére. „Miért nem a központban építik az otthonokat, ahol a képviselők laknak, meg a doktor úr, a költöztetés nagy támogatói?” – kérdi költői hangulatban egy másik ellenző, Molnár József. „A pályázatban olvastunk járdáról meg szennyvízcsatornáról, nos, a Dózsa utcában se járda, se csatorna… A képviselők összeülnek, döntenek? Hogyan gondolták ezt? Nem dönthetjük el, kivel szeretnénk együtt élni? Állítom, hogy a falu többsége a lakóotthon-építés ellen van, 227-en írták alá a népszavazást kezdeményező ívet, de mire népszavazni kellett volna menni, sokak meg lettek félemlítve. Kis falu ez, lehet tudni, kit hogyan lehet megfogni” – halljuk a magyarázatot.

A menekültet sem szereti

„Amikor már elkezdtek sokan háborogni, összehívtak egy fórumot, ahol a közmunkások még tapsoltak is a polgármesternek” – veszi vissza a szót Szabóné. „Sok az idős, egyedül élő ebben az utcában, alig lakunk húszan, persze, hogy tartunk attól, ha hirtelen ideköltözik 36 pszichiátriai beteg. Sajnáljuk őket, nem vagyunk fogyatékosgyűlölők, merthogy ezt is megkaptuk, de halljuk, hogy a közeli Kacorlakon is, ahol már működik ilyen otthon, nem ülnek bent örökké, hanem jönnek-mennek a faluban.”

„Még el se kezdtük az aláírásgyűjtést, a polgármester már bedobatott minden postaládába egy szórólapot, amin ellenünk agitált” – panaszolja Molnár. „Azt is írta benne, hogy 15 új munkahely létesül és hogy ezek az otthonok a helyi időseknek és rászorulóknak is napközbeni ellátást, étkezést fognak nyújtani. Szerintem egyik sem igaz, hiszen egyrészt szakemberek kellenek a betegek mellé, másrészt ezek nem idősotthonok lesznek.”

Akik ellenezték

Akik ellenezték

 

Miközben beszélgetünk, egy középkorú hölgy biciklizik el mellettünk és odaveti: „se fogyatékos, se migráns, gyűjtöttünk mi aláírást a migránsok ellen is!” Mire kérdeznénk tőle bármit is, már el is porzik. Ebből azért látszik, hogy akadt, akit nem a racionális érvek vittek a tiltakozók oldalára.

Egy emberséges polgármester

„A falu szélén volt három közművesített telkünk. Ez jól elérhető és a törvény azt is előírja, hol nem épülhet ilyen, például iskola közelében” – indokolja Czémán László, hogy miért nem a faluközpontba tervezik a három lakóotthont.

A felsőrajki polgármester állítja, a tiszta megoldások híve, „engedtük, hogy legyen népszavazás, ahová a többség, amelyik mellettünk állt, nem ment el”. Rákérdezünk, hogyan értette szórólapján a falubeli rászorulók ellátását a leendő lakóotthonokban, amire azt feleli: „Nem a lakóotthonokra értettem, hanem hogy ha valaki rászorul valamilyen ellátásra, most már lesz kapcsolatunk, lesz hová telefonáljak, például a búcsúszentlászlói intézményből is idősotthont terveznek kialakítani”. Szerinte a munkahelyteremtés sem blöff, „nem szakápolókat kell elképzelni a lakóotthonokban, hanem úgynevezett támogató-segítőket, akik pár hónapos tanfolyam után munkába állhatnak”.

Képünk csak illusztráció!

Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI

Czémán elmeséli, jártak tanulmányúton a Somogy megyei Berzencén, ahol már több mint tíz lakóotthon van. „Ott is féltek először a közelben élők, de ma már átjárnak egymáshoz, pogácsát visznek az új lakóknak. Ide is csak olyanok jönnek, akik képesek a közösségbe integrálódni. Sokan közülük dolgoznak, tervezem is, hogy mivel a kormány várhatóan csökkenti a közmunkások számát, velük oldom majd meg a fűnyírást a faluban. De hogy miért lesz valójában előnyös ez a községnek? Harminchat fővel nő a létszám, a fejkvóta és talán a pályázatoknál is előny lesz, hogy van 36 fogyatékkal élő lakónk… Szerintem egy év múltán Felsőrajkon sem lesz ez már téma” – jósol a polgármester, és utalva azokra a településekre, ahol a lakossági tiltakozás megakadályozta a program végrehajtását, megjegyzi: „Egy képviselő-testületnek szociálisan érzékenynek kell lenni, meg aztán ha senki nem fogadja be ezeket a betegeket, valakinek meg kell tenni.”

A tervek szerint tehát a tiltakozások ellenére Felsőrajkon létrehozzák a lakóotthonokat.

szerző
Fónai Imre
publikálva
2018. febr. 09., 10:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    rworse
    2018. február 09., péntek 18:25
    Elmebaj.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Sinkó Eszter és Kincses Gyula
Mi várható az egészségügyben?
Harc a független bíráskodásért
Interjú a lengyel ombudsmannal
Horváth Viktor író
Tankom – könyv 68-ról
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...