Bányarémek - Szélhámosság Farkaslyukon: a szén és a szegénység marad

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2017/11. (03. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem létező könyvvizsgálói jelentéssel, másfél milliárd forintnyi fiktív részvénnyel alapították a farkaslyuki bánya újranyitását ígérő részvénytársaságot. A cég tetemes adósságot és félbehagyott bányakutatást hagyott maga után. Meg becsapott, azóta is közmunkán tengődő munkavállalókat, akik hiába reménykednek a tárnák újranyitásában.

Ózdon két éve nem látták a farkaslyuki barnaszénvagyon kitermelésére alapított bányászati vállalkozást. A cégjegyzék szerint az Ózdi Szénbányák Zrt. (ÓSZ) székhelye a Jászi Oszkár utca 3.-ban van; ez az Ózd Térsége Komplex Inkubátorház a belvárosban, ennek a 4. emeleten bérel az ÓSZ irodát, de ott hiába keresi bárki. Az ajtóra kifüggesztett lapon a kézbesítőt arra kérik, ne felejtse el egy másik címre eljuttatni a küldeményeket – az ugyanabba az irodába bejegyzett Farkaslyuki Szénbányák Zrt.-hez.

A szegedi Molnár György 2009-ben kezdett a nagy bányászkalandba, amely 2015 nyarára ki is futotta magát. A helyszín Farkaslyuk, az Ózd melletti bányásztelepülés, amely 1999-ben vált le a néhai kohászfellegvárról. Az Ózdi Szénbányák Zrt. 2012. januárban kezdte a terület újrakutatását. Molnár, a cég egyszemélyes tulajdonosa bizakodó volt 2011 novemberében: 500 új munkahelyről beszélt, a 15-25 millió tonnás szénvagyon 2014-ben kezdődő kitermeléséről.

Kincs a mélyben (lezárt tárnabejárat)

Kincs a mélyben (lezárt tárnabejárat)

Fotó: A szerző felvétele

 

Nem középiskolás fokon

Ám 2015-re se nyitották újra a farkaslyuki bányát, sőt a kutatással is felhagytak. Nem a szénkincs, hanem a pénz hiánya miatt. A feltárásban részt vevő 30-60 bányász elbocsátását 2015. februárban kezdték meg: többségük mindössze másfél évet dolgozott a Gyürky-táróban és a Tan-tárónak nevezett V-ös táróban.

A pénzügyi alapokkal kezdettől gond volt. Az ÓSZ nem tudta letenni a kutatást követő területrendezés biztosítékát, a 20 millió forint bankgaranciát sem. Pedig a miskolci bányakapitányság, bár 2012. október végéig adott határidőt az ÓSZ-nak, csak 2015-ben akarta bevasalni a pénzt. Mivel nem sikerült, 2015. július végén megtiltotta a további kutatást Farkaslyukon. Több hónapos huzavona után Molnár egy Baranya megyében található, 34 hektárnyi erdőt ajánlott fel fedezetként, de ennek már nem volt jelentősége, mivel az év végére lejárt a 2010-ben igényelt kutatási engedély.

Molnár alaptőke nélkül vágott a bányavállalkozásba – ez kiderül a társaság 2011. áprilisi alapító okiratából is. Pénzbeli hozzájárulás nem volt a cégben, alaptőkeként Molnár a másfél milliárd forintra értékelt részvényeket jelölte meg. Az 1500 darab 1 millió forint értékű papír ellenértéke „a kutatási adományozási jog” volt. Hogy miért ennyi, arra a bánya indulását ismerő forrásunk adott magyarázatot: akkor másfél milliárd forintra becsülték a vállalkozás beteljesüléséhez szükséges forrást.

Az, hogy az ÓSZ-t valójában virtuális tőkével hozták létre, 2016 decemberéig senkinek nem tűnt föl. Elsőként e cikk szerzője figyelt fel erre a miskolci cégbíróságon a társaság iratainak megtekintésekor; a cég eredetének tisztázása ekkor vette kezdetét.

Az ÓSZ részvényeinek fedezetét jelölő „kutatási adományozási jog” nem létező dolog: a bányászati törvény a kutatási jogot ismeri (amit adományozni lehet). E joggal a bányakapitányság rendelkezik, és nem a vállalkozó, akinek adományozzák. A farkaslyuki szénmező esetében a miskolci bányakapitányság (ma már az illetékes kormányhivatal egyik osztálya) adományozta a kutatási jogot a magyar állam nevében. E jog pénzben nem kifejezhető tétel, részvénykénti megfeleltetése kétséges. Mégpedig azért, magyarázta egy bányászati szakember, mert a kutatási jog sosem kerül a cég birtokába, az csak az érvényességi ideje alatt rendelkezik felette. Pénzbeli értéke már csak azért sem mérhető reálisan, mert a kutatás eredményessége előre nem megítélhető. Ami pénzben kifejezhető, az a szénvagyon – aminek felderítéséhez a kutatási jogot megkapja egy cég.

A kutatási engedélyt ráadásul először nem az Ózdi Szénbányák Zrt., hanem a Borsodszén Kft. nevére állították ki 2010-ben, az utóbbi csak 2012-ben ruházta át azt az ÓSZ-ra. A Borsodszén Kft. szintén Molnár cége, László Istvánnal együtt jegyzik tulajdonosként.

 

Senki semmiről semmit

Ezzel még nem teljes az Ózdi Szénbányák Zrt. furcsa indulása. Az alapítónak igazolnia kellett a részvények fedezetét jelentő nem pénzbeli hozzájárulás ellenértékének hitelességét. Azt, hogy a „kutatási adományozási jog” 1,5 milliárd forintot ér, a miskolci Mendikás Mérnök Iroda Kft. könyvvizsgálói jelentésére alapozták – legalábbis ez olvasható az alapító okiratban. A könyvvizsgálói jelentésre mellékletként hivatkoztak, ám az nem került a cégbíróságra. Mint a Mendikás Kft.-től megtudtuk, azért nem, mert nem is létezik.

A Mendikás tőlem értesült arról, hogy könyvvizsgálóként értékelte föl volna az ÓSZ kutatási jogát. A cég profiljába nem tartozik a könyvvizsgálat, viszont a Borsodszén Kft. kutatási engedélyezési eljárását valóban ők vitték végig. „A Mendikás Kft. a nem pénzbeli hozzájárulás könyvvizsgálói jelentését nem készítette és nem is készíthette el. Cégünk műszaki tervezési feladatokkal foglalkozik immár több mint 30 éve. Bányamérnöki, geológusi, hidrogeológusi és környezetvédelmi témakörökben folytatunk tervezési és kisebb részben kivitelezési feladatokat” – közölte Veres Lajos.

A cég egyik tulajdonosa törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az ÓSZ-szal szemben tavaly decemberben. Mivel illetékességi akadályok miatt az egyik cégbírótól a másikhoz vándorolt az ügy, az eljárás három hónapja húzódik. A Mendikás Kft. az eljárás megindításáról értesítette az ÓSZ ügyvezető igazgatóját, aki 2016. június 9. óta már nem Molnár György, hanem Ornódi Lívia. Molnár a nyáron lemondott az ügyvezetésről, a 1,5 milliárdos virtuális tőkén pedig megosztozott László Istvánnal; mindkettőjükhöz 750-750 darab részvény került. Érdekesség, hogy sem Molnár üzlettársa, László István nem vitatta vagy kutatta a cég alaptőkéjének valódiságát, de a jogi végzettségű Ornódi Lívia sem gyanakodott emiatt – ő lapunknak ezt azzal indokolta, nem ért a bányászathoz, ő a közigazgatásból érkezett.

Molnár György szerint nem ütközött a törvénybe a mód, ahogyan a részvénytársaságot megalapította. „A zrt. a jogszabályoknak megfelelően került megalapításra 2011. 04. 22. napján, jogerős bírósági végzéssel. A társaság alapítása vagy működése kapcsán semmiféle aggály nem merült és nem is merülhet fel” – jelentette ki.

Az ÓSZ új ügyvezetője, Ornódi egy hónappal a Mendikás Kft. törvényességi felügyeleti eljárása indítása után, 2017. január 26-án maga is törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a cégbíróságon. Megkeresésünkre azt is közölte, az ÓSZ alapítása miatt feljelentést tett csalás, köz- és magánokirat-hamisítás gyanújával.

A virtuális alaptőkéjű társaság ráadásul évi 30-60 milliós veszteségeket produkál. Az ÓSZ ellen 2015-ben végrehajtást indított az adóhivatal, amit újabbak követtek – ezek összértéke a 10 millió forintot is elérhette. Molnár cége tartozott az áramszolgáltatónak, valamint a farkaslyuki önkormányzatnak a kutatásban dolgozó bányászok szállásdíjával. És persze több munkavállalója bérével is adós maradt. Egyikük, egy recski bányász a nyáron a bíróságon megnyerte munkaügyi keresetét, és ki nem fizetett 430 ezer forintos munkabérét októberben végrehajtással megszerezte. De a cég beszállítói, alvállalkozói tele vannak kiegyenlítetlen számlákkal. A kutatás során kitermelt meddő elszállítására se maradt pénze az ÓSZ-nak – végül az önkormányzat intézkedett. A legnagyobb hiányzó tétel az a 280 millió forint (és járulékai), amit Molnár egy szegedi magánszemélytől kölcsönbe kapott. Mivel nem fizette vissza, egy tavaly októberi bírósági végzés megterhelte Molnár részvénytársaságbeli üzletrészét.

A társaság felhalmozott adósságáról sem Molnár, sem Ornódi nem kívánt nyilatkozni üzleti titokra hivatkozva. Molnár abba sem kívánt beavatni, milyen feltételekkel értékesítette cégbeli üzletrészét. A 280 milliós kölcsönre vonatkozó érdeklődésünkre az adományozó sem reagált. (Kérdés, Molnár hitelezője tud-e valamit kezdeni ÓSZ-részvényeivel.) Ornódi Lívia tőlünk tudta meg, hogy Molnár részvényeket értékesített. Kicsit meg is lepődött, mivel a részvénykönyv mindeközben nála volt; vagyis szerinte ezzel Molnár újabb bűncselekmény gyanújába keverhette magát.

Ornódi kérdésünkre azt mondta, rövidesen összehívja az ÓSZ közgyűlését, és felszólítja a tagokat, rendezzék a cég sorsát. Ha nem fizetik be a részvénytársaságok törvényes működéséhez szükséges 5 millió forintot, intézkedik a cég megszüntetése ügyében.

Parfüm és mobiltok

Miután az ÓSZ teljesen lenullázta magát, egyetlen értelme maradt az életben tartásának: a kutatási jog. 2010 októberétől Magyarországon csak nyilvánosan meghirdetett, versenyben elnyert koncesszióval lehet kutatni, aztán bányászkodni – 2010 előtt viszont a vállalkozó maga kérelmezhette a kutatást egy bányaterületre. A farkaslyuki volt az egyik utolsó kutatási jog, amihez egy vállalkozás verseny nélkül, a saját kezdeményezésére juthatott hozzá.

Farkaslyukon és környékén bőven van barnaszén. A kitermelés 1914-ben indult, de 1990-ben a veszteséges működésre hivatkozva bezárták a tárókat. A hasz­no­sítható anyagokat, gépészeti berendezéseket, kábeleket, szivattyúkat, ventilátorokat, gumiszalagokat, fejtő- és vágathajtó berendezéseket kiszerelték. A bányák mélyebb részeit vízzel árasztották el. Mivel sokáig nem lehetett véglegesen lezárni a Gyürky-tárót, a még bent maradt anyagokat a helyiek széthordták. A Mendikás Mérnök Kft. 2010-ben 77 milliárd forintra becsülte a szénvagyon akkori értékét. Az 1-es telepben bányászat nem is volt, a 2-es és 3-as telepben jelentős le nem fejtett szénterületek találhatók.

Kiszolgálóépület az egykori bánya területén

Kiszolgálóépület az egykori bánya területén

Fotó: A szerző felvétele

Az ÓSZ még 2015-ben kérte a négy évre kibocsátott kutatási engedély meghosszabbítását. A kormányhivatal bányászati osztálya ezt – az ÓSZ előélete, valamint a jogelőd bányakapitányság említett tiltó döntése ellenére – 2016 végén megadta; a kutatási jog így 2018. októberig érvényes. Ezzel az ÓSZ már nem fog élni, mert a cég a jogot az elmúlt hetekben egy új vállalkozás, a Farkaslyuki Szénbányák Zrt.-re ruházta át.

A Farkaslyuki Szénbányák Zrt.-t 2016. december közepén alapította a siófoki Fülöp Péter, a cég ügyvezetője Ornódi Lívia. Ahogyan Molnár György és László István, úgy Fülöp sem a bányászszakmából érkezett, és ő sincs kitömve pénzzel. A farkaslyuki részvénytársaság alapításakor a szükséges 5 millió forintból csak 1,5 milliót helyezett el a cég bankszámláján a részvények ellenértékeként. Fülöpnek a céginformációs rendszer szerint egyetlen élő gazdasági érdekeltsége van, az egy főt foglalkoztató, bonyhádi bejegyzésű Co-Mas-Sped Szállítmányozó Bt. A cég fő tevékenysége 2015 óta a személygépjármű- és könnyűgépjármű-kiskereskedelem, de foglalkoztak ingatlanok bérbeadásával és csomagküldéssel is. A cég 2004 óta működtet online parfümrendelő és -küldő oldalt, valamint Iphone készülékekhez kézműves bőrtokokat kínál. Ez az utóbbi években 30-40 milliós árbevételhez és 300-800 ezer forint adózott eredményhez volt elég, a cég saját tőkéje nem emelkedett 22 millió forint fölé.

A befizetett 1,5 millió forint, de még az egy éven belül befizetendő 5 millió forintos alaptőke semmire se lesz elég Farkaslyukon. Egy bányanyitással foglalkozó cég képviselője szerint egy ilyen üzem mindennel együtt 80-100 millió forintra tehető.

Ornódi Lívia kérdésünkre nem árulta el, honnan lesz forrása Fülöpnek a bányászkodáshoz. 2016 decemberében a Világgazdaságnak arról beszélt, 100-150 fővel indulhat 2015 nyarán vagy ősszel a kitermelés, ami elérheti az évi 100-150 ezer tonnát, és ebből 40 ezret a környéken értékesítenének. Ez az adat be is járta a magyar sajtót. Nekem viszont már azt mondta, csupán 30-50 főt foglalkoztató kisvállalkozásban gondolkoznak, tulajdonképpen családi bányát nyitnának, évi 15-20 ezer tonnát hoznának felszínre. A két állítás közötti eltérést azzal indokolta, hogy az őt kérdező újságíró félreértette a szavait és nem egyeztette vele a cikket. A Világgazdaság újságírója ellenben azt állította, visszaolvasta jegyzeteit Ornódinak, amit ő szóban jóváhagyott, és a kolléga ennek alapján írta le az adatokat.

Két és fél évvel az ÓSZ kivonulása után a közmunkán tengődő farkaslyuki bányászok a Miskolc melletti lyukóvölgyi bányát emlegetik borongósan az egyik bolt előtt: ott 1 millió tonnát hoztak a felszínre évente, mégis be kellett zárni. A sokkal szerényebb széntartalékú farkaslyuki bányába még több pénzt kellene önteni. Beszéltünk olyan farkaslyuki lakossal, aki azt állította, az ÓSZ képviselője az önkormányzat egyik ülésén arról beszélt az év elején, hogy felső szintű fideszes kapcsolatokkal rendelkezik, és ők majd támogatást szereznek a bányának. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, a kormány ké­szül-e a farkaslyuki bányászat támogatására. A terjengős válasz lényege röviden: nem.

A farkaslyuki polgármester, Gábor Dezső lapunknak azt mondta, nem vizsgálta és nem is fogja vizsgálni az ÓSZ gazdasági hátterét. Nem érdekli, mert csak egyvalami foglalkoztatja: hogy minél több munkahely jöjjön létre minél hosszabb időre Farkaslyukon.

Ornódi Lívia kérdésünkre azt mondta, heteken belül folytatják a kutatást, nyolc helyen végeznek próbafúrást. Nyárra elkészítik a kutatási zárójelentést, és leadják a bányakapitányságnak.

A két lúzer és a bukott jegyző

Sem Molnár György, sem László István nem volt jártas a bányavállalkozásban, amikor belevágtak a farkaslyuki kalandba. Saját cégeiket jellemzően nem tudják nyereséggel működtetni. Közös cégeik közül a Hungaroterm Kft. tartósan negatív eredménnyel, évi néhány százezres bevétellel dogozik, és évek óta veszteséges a Borsodszén Kft. is. László István országszerte terjeszkedő autómosó cége, a Texim-Co Kft. ért el jelentősebb, évi 40-60 milliós bevételt, de az elmúlt öt évben ez is csak a 10-20 milliós veszteséget termelő működéshez volt elég. László Lasgo Kft.-je 2015-ben nulla forintra tett szert, és stabilan veszteséges 2013-tól. Molnár György Budapest Antik Kft.-jének 2011 óta nincs bevétele. A Balotaszállási Fenyő Erdőbirtokossági Társulata 2013-ban volt utoljára nyereséges 700 ezer forinttal, tavaly viszont az adóhivatal végrehajtást rendelt el a cégnél.

Ornódi Lívia, az ÓSZ Zrt. ügyvezetője a Baranya megyei Vajszlón és a Pest megyei Zebegényben idő előtt fejezte be jegyzői tevékenységét, és mindkét helyen botrány kísérte távozását. Vajszlón az önkormányzat 2009-es gazdálkodása miatt a képviselők feljelentést tettek, a belső vizsgálat valótlan jutalomkifizetéseket, kilométer-elszámolásokat és bútorvásárlásokat talált több mint tízmillió forint értékben – számolt be az ügyről annak idején a Népszabadság. A képviselő-testület a polgármester és a jegyző Ornódi Lívia tevékenységét is felfüggesztette fegyelmi eljárás keretében. Ornódi telefonon azt mondta kérdésünkre, hogy ennek az ügynek nem lett következménye. A Baranya Megyei Főügyészségtől viszont azt tudtuk meg, hogy a Siklósi Járási Ügyészség 2014. augusztus 12-én vádat emelt Denke Valéria volt polgármester és Ornódi Lászlóné ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés büntette és más bűncselekmények miatt. Az ügy a Siklósi Járásbíróságon van folyamatban.

A Dunakeszi Rendőrkapitányság a Zebegényben történtek miatt hűtlen kezelés vétsége miatt folytatott nyomozást, majd a Váci Járási Ügyészség 2014 októberében hűtlen kezelés vétsége miatt emelt vádat. „A vádirat lényege szerint a bűnügy vádlottja 2012 júliusa és szeptembere közötti időben kellő ellenjegyzés nélkül javított és valótlan tartalommal kitöltött kiküldetési rendelvények felhasználásával mintegy 100 ezer forintot vett fel az önkormányzattól jogosulatlanul” – közölte a megyei főügyészség. Emiatt a Váci Járásbíróság 2016 novemberében Ornódit megrovásban részesítette.

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2017/11. (03. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 Kovacs
    Kovacs
    2017. április 18., kedd 14:57
    Nagyszerű. Így néz ki a kormány gazdaságpolitikája. A mindennél jobban teljesítő. Általában és részleteiben.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Interjú Bodolai Lászlóval
Kié lett az Index?
A fele tán igaz
Magyar–iráni atombiznisz
Ezt is megússza
Orbán és az Európai Néppárt
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...