Orosháza

Csak egy tudósító jöhet, a miénk

  • Bod Péter
  • 2012. április 19.

Kis-Magyarország

Az önkormányzat testületi üléseiről egyetlen cég közvetíthet Orosházán, az önkormányzati.

Furcsa passzus szerepel az orosházi önkormányzat és a tulajdonában lévő Orosházi Média Kft. közötti közszolgáltatási megállapodásban. Az önkormányzat ugyanis a testületi ülésekre vonatkozó kizárólagos közvetítési jogot biztosított saját cégének. Ez teljesen jogellenes – érvelt a narancs.hu megkeresésére a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. A Békés megyei város március végi testületi ülésén a szocialista képviselők a közszolgálati szerződésről szóló napirend tárgyalása kapcsán kérdőre vonták Dancsó József polgármestert, kormánypárti országgyűlési képviselőt. Ám a botrány egy hónappal korábban robbant ki, amikor a helyi MSZP-sek megbízásából forgató Gálik Pál operatőrrel közölte a város jegyzője, hogy az ülésről nem készíthet felvételeket, és hivatkozott az említett megállapodás 10. pontjára, amely kimondja: „Orosháza Város Önkormányzata vállalja, hogy az Orosházi Média Kft. számára a képviselő testületi (sic!) ülés audiovizuális közvetítésére és rögzítésére, archiválására kizárólagos jogot biztosít. Ez egyaránt vonatkozik az interneten, illetve a TV-ben közvetített tartalmakra.” Majd a jegyző az operatőrt a kft. ügyvezető-főszerkesztőjéhez, Irimiás Lászlóhoz irányította, aki percekkel később a városházi irodájában bemutatta a médiamunkásnak a megállapodást. (Irimiás 2011. január elsején tördelőből lett a cég első embere.) Gálik ezt követően visszatért a terembe, ahol a testületi ülés még nem kezdődött el, de elmondása szerint indulatos vita alakult ki Fetser János MSZP-s képviselő és dr. Hegedűs Mária címzetes főjegyző között. Ez azzal zárult, hogy az operatőr rögzíthette az ülést, bár ennek ára a felvételek publikálásának tilalma lett – jelezte a narancs.hu-nak Gálik.

Dancsó János, dr. Hegedűs Mária


Dancsó József és dr. Hegedűs Mária

Fotó: vitalap.hu

 

A márciusi képviselő-testületi ülés napirendi pontjai között szerepelt a szóban forgó megállapodás megújítása (a szokásjognak megfelelően ez évről évre esedékes), és az ellenzék rá is kérdezett: miért e kizárólagosság? Erre sem a polgármester, sem a jegyző, sem a kft. ügyvezetője nem tudott semmit felelni. A sajátos testületi „némajáték” végén a jogi és önkormányzati csoport vezetője kapta a hálátlan feladatot: magyarázza meg. Simonné dr. Kürti Mária szerint a kft. kérésére még az előző ciklusban került a szerződésbe a vitatott pont. Valamint azért, hogy a kft. üzleti lehetőségeit gyarapítsa – tette hozzá. Az előbbi bizonyosan nem igaz, mert birtokunkban van az a 2010 márciusából származó szerződés, amelyet még a város korábbi polgármestere, Németh Béla és a médiacég akkori első embere, Poór Csaba írt alá, amiben szó sincs a kizárólagos rögzítési és közvetítési jogról. Az ügy zavarosságára rávilágít, hogy a választ passzoló polgármester után a jelenlegi ügyvezető közbevetőleg jelezte: „A jogász kollégákat kellene megkérdezni.” Miközben a közvetítési jogokat tartalmazó megállapodást éppen Irimiás és Dancsó polgármester írták alá.

A polgármester úgy érvelt az ülésen – ráerősítve a jogi csoportvezető indoklására –, hogy a „jó gazda gondossága” vezette az önkormányzatot, mert értékesítési lehetőséget látnak a testületi ülések rögzítésében.

„Az olyan korlátozás, amivel az orosházi önkormányzat élt, ami által senki másnak nem engedélyezi a kép- és hangfelvétel készítését, teljesen jogellenes – válaszolta megkeresésünkre a TASZ. Érvelésüket az önkormányzati törvényre vezetik vissza: „A helyi önkormányzat (…) a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” A TASZ konkrétabban fogalmaz, amikor kitér arra a 2006-os ombudsmani állásfoglalásra (az adatvédelmi biztos 889/K/2006. számú állásfoglalása), amely kifejezetten a képviselő-testület ülésén történő kép- és hangfelvétel-készítés feltételeiről szól. Ebből kiderül, hogy a képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők. (A zárt ülésekre más szabályok érvényesek.) Sőt, egy alkotmánybírósági határozat (57/2000. XII. 19.) a testületi ülésen készült felvételek tér- és időbeli korlátozás nélküli felhasználására teremt bárki számára lehetőséget. Az orosházi kizárólagosság jogszerűségét cáfolja az is, hogy bárki elkérheti a képviselő-testületi ülésekről szóló felvételeket. Kérését még indokolnia sem kell, és a felvételeket korlátozás nélkül közzéteheti – jelzi az ombudsmani állásfoglalás. Vagyis a közzététel joga ugyanúgy nem korlátozható, ahogyan az ülés mozgóképes rögzítése sem. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Dancsó polgármestert és Irimiást, az Orosházi Média Kft. ügyvezetőjét, de többszöri megkereséseinkre vagy nem, vagy kitérően reagáltak. Az önkormányzatnál láthatóan senki nem törődött azzal, hogy a nyilvánosságot korlátozó, jogellenes passzussal fogadták el a szóban forgó közszolgáltatási szerződést.

Kérdéseink Dancsóhoz és Irimiáshoz

Szerettük volna megtudni, miért került 2011-ben a közszolgáltatási megállapodásba a kizárólagossági jog? Ahogyan azt is, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben miért nem ismétli az orosházi tévé a testületi ülést egyetlenegyszer sem? Miért csak a nézőbarátnak nem nevezhető péntek délelőtti és kora délutáni élő közvetítéskor láthatják a helyiek a testületi ülést? Ahogyan arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a kizárólagos közvetítési jogból származott-e már bevétele az Orosházi Média Kft.-nek?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.