Orosháza

Csak egy tudósító jöhet, a miénk

  • Bod Péter
  • 2012. április 19.

Kis-Magyarország

Az önkormányzat testületi üléseiről egyetlen cég közvetíthet Orosházán, az önkormányzati.

Furcsa passzus szerepel az orosházi önkormányzat és a tulajdonában lévő Orosházi Média Kft. közötti közszolgáltatási megállapodásban. Az önkormányzat ugyanis a testületi ülésekre vonatkozó kizárólagos közvetítési jogot biztosított saját cégének. Ez teljesen jogellenes – érvelt a narancs.hu megkeresésére a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. A Békés megyei város március végi testületi ülésén a szocialista képviselők a közszolgálati szerződésről szóló napirend tárgyalása kapcsán kérdőre vonták Dancsó József polgármestert, kormánypárti országgyűlési képviselőt. Ám a botrány egy hónappal korábban robbant ki, amikor a helyi MSZP-sek megbízásából forgató Gálik Pál operatőrrel közölte a város jegyzője, hogy az ülésről nem készíthet felvételeket, és hivatkozott az említett megállapodás 10. pontjára, amely kimondja: „Orosháza Város Önkormányzata vállalja, hogy az Orosházi Média Kft. számára a képviselő testületi (sic!) ülés audiovizuális közvetítésére és rögzítésére, archiválására kizárólagos jogot biztosít. Ez egyaránt vonatkozik az interneten, illetve a TV-ben közvetített tartalmakra.” Majd a jegyző az operatőrt a kft. ügyvezető-főszerkesztőjéhez, Irimiás Lászlóhoz irányította, aki percekkel később a városházi irodájában bemutatta a médiamunkásnak a megállapodást. (Irimiás 2011. január elsején tördelőből lett a cég első embere.) Gálik ezt követően visszatért a terembe, ahol a testületi ülés még nem kezdődött el, de elmondása szerint indulatos vita alakult ki Fetser János MSZP-s képviselő és dr. Hegedűs Mária címzetes főjegyző között. Ez azzal zárult, hogy az operatőr rögzíthette az ülést, bár ennek ára a felvételek publikálásának tilalma lett – jelezte a narancs.hu-nak Gálik.

Dancsó János, dr. Hegedűs Mária


Dancsó József és dr. Hegedűs Mária

Fotó: vitalap.hu

 

A márciusi képviselő-testületi ülés napirendi pontjai között szerepelt a szóban forgó megállapodás megújítása (a szokásjognak megfelelően ez évről évre esedékes), és az ellenzék rá is kérdezett: miért e kizárólagosság? Erre sem a polgármester, sem a jegyző, sem a kft. ügyvezetője nem tudott semmit felelni. A sajátos testületi „némajáték” végén a jogi és önkormányzati csoport vezetője kapta a hálátlan feladatot: magyarázza meg. Simonné dr. Kürti Mária szerint a kft. kérésére még az előző ciklusban került a szerződésbe a vitatott pont. Valamint azért, hogy a kft. üzleti lehetőségeit gyarapítsa – tette hozzá. Az előbbi bizonyosan nem igaz, mert birtokunkban van az a 2010 márciusából származó szerződés, amelyet még a város korábbi polgármestere, Németh Béla és a médiacég akkori első embere, Poór Csaba írt alá, amiben szó sincs a kizárólagos rögzítési és közvetítési jogról. Az ügy zavarosságára rávilágít, hogy a választ passzoló polgármester után a jelenlegi ügyvezető közbevetőleg jelezte: „A jogász kollégákat kellene megkérdezni.” Miközben a közvetítési jogokat tartalmazó megállapodást éppen Irimiás és Dancsó polgármester írták alá.

A polgármester úgy érvelt az ülésen – ráerősítve a jogi csoportvezető indoklására –, hogy a „jó gazda gondossága” vezette az önkormányzatot, mert értékesítési lehetőséget látnak a testületi ülések rögzítésében.

„Az olyan korlátozás, amivel az orosházi önkormányzat élt, ami által senki másnak nem engedélyezi a kép- és hangfelvétel készítését, teljesen jogellenes – válaszolta megkeresésünkre a TASZ. Érvelésüket az önkormányzati törvényre vezetik vissza: „A helyi önkormányzat (…) a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” A TASZ konkrétabban fogalmaz, amikor kitér arra a 2006-os ombudsmani állásfoglalásra (az adatvédelmi biztos 889/K/2006. számú állásfoglalása), amely kifejezetten a képviselő-testület ülésén történő kép- és hangfelvétel-készítés feltételeiről szól. Ebből kiderül, hogy a képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők. (A zárt ülésekre más szabályok érvényesek.) Sőt, egy alkotmánybírósági határozat (57/2000. XII. 19.) a testületi ülésen készült felvételek tér- és időbeli korlátozás nélküli felhasználására teremt bárki számára lehetőséget. Az orosházi kizárólagosság jogszerűségét cáfolja az is, hogy bárki elkérheti a képviselő-testületi ülésekről szóló felvételeket. Kérését még indokolnia sem kell, és a felvételeket korlátozás nélkül közzéteheti – jelzi az ombudsmani állásfoglalás. Vagyis a közzététel joga ugyanúgy nem korlátozható, ahogyan az ülés mozgóképes rögzítése sem. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Dancsó polgármestert és Irimiást, az Orosházi Média Kft. ügyvezetőjét, de többszöri megkereséseinkre vagy nem, vagy kitérően reagáltak. Az önkormányzatnál láthatóan senki nem törődött azzal, hogy a nyilvánosságot korlátozó, jogellenes passzussal fogadták el a szóban forgó közszolgáltatási szerződést.

Kérdéseink Dancsóhoz és Irimiáshoz

Szerettük volna megtudni, miért került 2011-ben a közszolgáltatási megállapodásba a kizárólagossági jog? Ahogyan azt is, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben miért nem ismétli az orosházi tévé a testületi ülést egyetlenegyszer sem? Miért csak a nézőbarátnak nem nevezhető péntek délelőtti és kora délutáni élő közvetítéskor láthatják a helyiek a testületi ülést? Ahogyan arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a kizárólagos közvetítési jogból származott-e már bevétele az Orosházi Média Kft.-nek?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.