Csipkebalhé dúl az Alföldön – Koncepciós vádak, vagy lopás?

  • Kohout Zoltán
  • 2014. április 9.

Kis-Magyarország

Lemondott a kiskunhalasi Csipke Közalapítvány elnöke az őt ért támadások miatt. Kritikusai gazdálkodási anomáliákat emlegetnek, a távozó vezető szerint azonban csak a Fidesz éhezett meg, és piti ügyekkel lő. Tüntetés is volt.

„Isten irgalmazzon annak a városnak, melynek értékeit saját elöljárói zúzzák szét!” – így zárta a múlt héten nyilvánosságra hozott lemondólevelét Várnai László, Kiskunhalas volt baloldali polgármestere, a Csipke-kuratórium immár csak korábbi elnöke. Azt írta lemondása okaként: két éve a „kuratóriumi üléseken egyre kínosabb, szégyentelen viták” alakultak ki, folyamatosak voltak „a Csipkeház igazgatónője, Kiliti Zsuzsanna munkájának becsmérlése, és a teljesen megalapozatlan gyanúsítgatások”. Várnai szerint Pajor Kálmán fideszes önkormányzati képviselő és „Csipke-kurátor”, valamint Szakál Aurél múzeumigazgató által megkezdődött „az utolsó, független halasi alkotóműhely Fidesz általi megszállása”, melynek során szerinte a Csipke-manufaktúra vezetését koholt, koncepciózus vádakkal teli kritikákkal akarják elérni. A levél nyomán a magyarnarancs.hu felkerekedett és utánajárt, mi is áll a kiskunhalasi csipkebalhé hátterében, azaz valóban megáll-e a politikai megszállás esete, vagy sem.

Egy zűrös kazáncsere

Az elmúlt hónapokban Kiskunhalason a különböző feltételezéseknek a szóbeszéd mellett elsősorban egy belső vizsgálat – amelynek írásos anyagát a magyarnarancs.hu is látta – adott alapot. Ebben a városi alapítású Csipke Közalapítvány felügyelőbizottságának (fb) tagja több szabálytalanság, sőt hűtlen kezelés gyanúját felvető észrevételeket tett. A vitákat az élezte ki, hogy míg az fb-tagok úgy érezték, nem kapnak választ e gazdasági-számviteli kételyekre, addig a másik oldal az említett megszállás-előkészítő nyomozásnak értékelte a vizsgálatot.

false

A vizsgálat során előkerült egyik (később inkriminált) tétel a csipkevarró asszonyok műhelyének (ez a Csipkeház, melynek működtetője az alapítvány) fűtését biztosító kazán meghibásodása és cseréje volt. Az új berendezést több árajánlatkérés után egy helyi iparos-kereskedőtől rendelték meg (róla bővebben később), aki még télen, pár napos határidővel vállalta a cserét. Csak a közel 500 ezer forintos készülék beszerelése után derült ki, hogy a férfi nem az ajánlatában megjelölt, hanem egy ugyanolyan gyártmányú, de olcsóbb típusú gépet állított üzembe. Minthogy a hidegben a fűtés biztosítása volt az elsődleges, a Csipkeház igazgatónője elfogadta jóvátételként, hogy a vállalkozó az árkülönbözetet az eredeti kétéves garanciaidő megduplázásával egyenlíti ki.

Ennek ellenére az fb ezt úgy értékelte, mint a „felelőtlen és pazarló gazdálkodás”, a „túlszámlázások” jelét. Gyanújukat erősítette a tény, hogy a cserére és a beruházásra ugyanaz az Angliában két halasi személy által bejegyzett BC Trade Shop Ltd. (BCT) választatott ki, amely idén több, egymástól igen eltérő profilú megrendelést teljesített már a Csipkeháznak. A vizsgálatot végzők szerint zavarba ejtő, hogy a cég nyílászáró-szigetelést és csokoládés csipkedíszdobozka- és grafikai tervezést ugyanúgy vállalt, mint nyomdai munkákat. (A BCT egyik ügyvezetője pedig épp az a halasi gázszerelő, aki másfél évtizede van jelen a Csipkeház életében, és aki a kazánt is beszerelte.) „Összesen talán négy-öt ízben rendeltünk tőlük ilyen-olyan terméket vagy szolgáltatást, és természetesen tételesen tudunk igazolni minden egyes kifizetést és annak indokoltságát” – reagált Kiliti Zsuzsanna, aki nem cáfolta, hogy tévedés történt a kazáncsere kapcsán. „Minden városi intézménynek van önkormányzati műszaki apparátusa, csak a Csipkének nincs. Én nem műszaki ember vagyok, hanem menedzser, belátom, hogy hittem a Csipkeházunkhoz évek óta kijáró szerelőnek, és ár-érték arányban megfelelően korrigáltuk is a hibát.”

Előkerült még az igazgatónő gépjármű-kiküldetésének bizonylatolása is. Kiliti másfél évtizede saját autóját használja a hungarikum ügyeinek intézéséhez. Tavaly a kocsija lerobbant, így átmenetileg egy kölcsönautót használt, és ennek adminisztrációja során a kilométerenként 9 forintos amortizációs díjat figyelmetlenségből magának számolta el – összesen 17 ezer forintos tételben, ami összesen 5-6 hosszabb út során jött össze. „Mindig, minden vizsgálat bizonyította, hogy valós és szabályos a nyilvántartásom. Ezt a hibát is vállalom, és természetesen határidőre visszafizetem a költséget” – mondta Kiliti.

false

A fenti ügyekben télen vizsgálatot indított a Csipke Közalapítvány felügyelőbizottsága. A vizsgálatot a pénzügyekben jártas Szabadi József fb-tag végezte el. Ő nekünk annyit kívánt mondani: azért kényszerültek az ellenőrzésre, mert úgy érezték, nem kapnak érdemi választ a kuratóriumi és csipkeházi vezetéstől. Ugyanakkor nem akart nyilatkozni a vizsgálat eredményéről úgy sem, hogy annak egyes megállapításai kiszivárogtak. Egyelőre tehát nem tudni, hogy az fb súlyosnak vagy kisebb adminisztratív hibáknak látja-e a történteket. Hozzá hasonlóan Jerémiás Béláné, az alapítvány fb-elnöke sem kívánt nyilatkozni addig, amíg a vizsgálat eredményéről döntés nem születik.

Családi nyomulás a háttérben?

„Az évi negyven-negyvenöt milliós forgalom mellett néhány tízezres ügyeket kreálni: erre mondom azt, hogy méltánytalan és rosszindulatú. Az ellenőrzéseknek híve vagyok, ha azok jogszerűek, de a koncepciózus nyomozások elfogadhatatlanok. Én a húszéves kapcsolati tőkémmel segíteni akartam a csipke sorsát, de az utóbbi évek méltánytalan, visszataszító veszekedéseihez képtelen vagyok adni a nevem, ezért mondtam le” – mondja Várnai. A manufaktúra életét ismerők szerint a háttérben a családilag személyesen is érintett Pajor Kálmán (fiának felesége a kilenc csipkevarró asszony egyike – K. Z.) azon törekvése áll, hogy rokonait láthassa a Csipkeház és az alapítvány vezetésében.

Jogsértés? Botrány?

Ha Ön vidéken él, és jogsértés vagy visszaélés jutott tudomására, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk.

 

Pajor Kálmán munkatársunknak többször cáfolta a családi vonatkozások jelentőségét. Igaz, amíg nem volt tagja a kuratóriumnak, addig elsősorban a képviselő-testületi üléseken harcolt a csipkevarrók fizetésemeléséért (több ilyen is történt az utóbbi másfél-két évben – K. Z.), illetve bírálta Kiliti tevékenységét. Ő Várnai lemondását így kommentálta: „Mártírt játszik és menekül.” Pajor szerint nem a Fidesz zsákmányszerző nyomulásáról van szó, hanem annak tisztázásáról, hogy „a többletszámlázások kinek a zsákmányai” lettek. Pajor Kálmán egyben Várnai nyílt lemondólevelére válaszul több adatot is nyilvánosságra hozott az említett fb-jelentésből.

Tüntetés Várnai távozása miatt

Fülöp Róbert, a város fideszes alpolgármestere azt mondta az ügyről: „Mindannyiunk érdeke, hogy először házon belül próbáljuk meg tisztázni, netán sorozatos hűtlen kezelés történt-e, vagy egyszerűen egy-két esetben fordult elő olyan téves döntés, ami miatt senkit sem szabad felelősségre vonni, netán meghurcolni. Szó sincs itt politikai támadásról, Várnai László évtizedekig vezethette volna az alapítványt. De egyben nem tágíthatunk: végére kell járni a felvetéseknek, és megnyugtató választ kell adni a kérdésekre.”

A Fideszt érintő kritikát a helyi pártelnök, Skribanek Zoltán is cáfolta, és rámutatott: az utóbbi években épp a Fidesz-kormány adott tízmilliós megrendelést a manufaktúrának (tény: tavaly év elején Kiliti lobbizta ki levélben, majd személyesen Lázár János miniszterelnökségi államtitkárnál – K. Z.), továbbá a helyi frakció megemelt támogatással járult hozzá a Csipkeház sikereihez, működtetéséhez. Várnai lemondásának hírére a múlt pénteken gyertyás tüntetést rendezett a Halasi Demokraták Közössége nevű civil szervezet.

false

Ezen több mint százan vettek részt, és a kommentárokból egyértelmű: a halasiak politikai befolyást nem szeretnének látni Kiskunhalas legfőbb kulturális, idegenforgalmi értéke körül, hanem annak nyugodt működésében érdekeltek.

Csipke konkrétan

Az idén 112 éves halasi csipke 2010-ben került a magyar szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, így a magyar kultúra védett szellemi örökségének hivatalosan is része lett. Egyben világritkaság is: ilyen típusú, kézzel varrott alkotás csak Kiskunhalason készül, ezért is tagja kezdettől a hungarikumok sorának. Különlegességét az adja, hogy – könnyű, speciális importcérnából varrott anyaga révén – súlyarányosan az ára magasabb az aranyénál, és olyan hírességek kapták már reprezentatív ajándékba, mint IV. Károly és Zita királyné, Julianna holland királynő, Hitachi japán hercegnő, a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné, II. Erzsébet brit uralkodó, Bush amerikai elnök felesége és a jordán királyné, vagy II. János Pál pápa. Az utóbbi bő évtizedben felfutóban van a halasi hungarikum: a pápától brit és japán uralkodókon át külügyminisztériumi megrendelőkön túl mind több vásárló keresi. Így sikerült tavaly 450 darabos eladással 23 milliós bevételre szert tenni, ami a hasonló nagyságrendű városi támogatásnak döntő kiegészítője.

Figyelmébe ajánljuk