„Úgy tűnik, hogy a kormányzás – kis túlzással – egy alibi cselekmény ahhoz, hogy az uniós pénzek jelentős részét zsebre lehessen vágni” – nyilatkozta lapunknak Hadházy Ákos még februárban, az első korrupcióinfója után készült interjúnkban.
Azóta az LMP új társelnöke folyamatosan próbál különböző gyanús ügyekkel előállni és bizonyítani, hogy Magyarországon létező jelenség az EU-s források megcsapolása. Hadházy eddig összesen 32 korrupcióinfón mutatott be visszaéléseket, ezek általában meg is jelennek a nem kormányközeli médiumokban. A témák a legtöbb esetben az előző uniós ciklus forrásainak felelőtlen elköltéseiről, a pénzek elherdálásáról, egy részük elsikkasztásáról szóltak.
Uniós százmilliók meg sem épült üzemekre
A két legsúlyosabb esete az volt Hadházy Ákosnak, amikor egy olyan céget buktatott le, ráadásul kétszer, amely a hivatalos adatbázis szerint felvette az uniós százmilliókat egy-egy beruházásuk után, de a pályázatban megjelölt helyszíneken a mai napig nem épült szinte semmi. Ezekről mi is beszámoltunk, így arról a bátonyterenyei „beruházásról” is, ahol elvileg már állnia kellene egy logisztikai központnak, amelyre a Nemzetgazdasági Minisztériumon (NGM) keresztül 837 millió forint uniós támogatást kapott a „beruházó” Ökogroup Zrt. A projektet teljesítettnek minősítette az NGM, papíron már mindennel elszámoltak, ami azért is meglepő, mert az előző uniós ciklusban megítélt pénzek felhasználási határideje tavaly év végén lejárt, és furcsa lenne, ha a meg nem épült központ kialakításáról valódi számlákkal rendelkezne a cég. Ugyanez a helyzet egy bicskei projektnél: közel 500 millió forintnyi EU-s pénz jutott ide, de a beruházásból nem valósult meg semmi, holott már rég lejárt a teljesítési határidő.
| ||
Ha nem az adófizetők pénzét herdálnák, még egy jót mosolyoghattunk is volna azon, amikor Hadházy bemutatta, hogy miként költött el az uniós pályázatok felgyorsítására és ellenőrzésére felhasznált 5 milliárd forintnyi EU-s pénzt az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Széchenyi Programiroda. Sokatmondó részlet volt, hogy uniós forrásból rendeltek november végén egy 1700 oldalas elemzést és egy saját fejlesztésű szoftvert 603 millió forintért úgy, hogy néhány hét múlva már le kellett zárni a projektet. Az elemzés elkészítése során a 2007–13-as uniós ciklus költéseit is kellett vizsgálnia a nyertes konzorciumnak, erősen kétséges, hogy ennyi idő alatt mindez valóban sikerülhetett. Megdöbbentő volt az LMP-s politikus egyik áprilisi korrupcióinfója is, amikor a Gazdasági Versenyhivatalról (GVH) volt szó, pontosabban arról, hogy a GVH gyakorlatilag a valódi verseny kizárásával szerzett be szolgálati kocsikat.
Reakciók, lyukra futás
Mivel – néhány kivételtől eltekintve – a 2007 és 2013 közötti uniós ciklus forrásainak helytelen felhasználása volt az eddigi korrupcióinfók témája, a kormányzat viszonylag gyorsan kitalálta, hogy mit fognak reagálni válaszként. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Csepreghy Nándor rendre arra hivatkozik, hogy annak a pályázati rendszernek az alapjait, amelyből Hadházy merít, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány fektette le, ezért mindenért a baloldal a felelős. Új korszakot is hirdettek, amelyben állításuk szerint a Miniszterelnökség már „minden kiskaput bezárt a pályázatokkal trükközők előtt”, és azt is kijelentették, hogy azért szüntették meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, hogy garantálják az uniós források átlátható és korrekt felhasználását.
A Miniszterelnökség legabszurdabb reakciója eddig Hadházy első sajtótájékoztatója után volt. Ekkor a politikus egy szekszárdi önkormányzati beruházással kapcsolatos hangfelvételt mutatott be, amelyen hallható, hogy helyi fideszes képviselők az egyik óvoda felújításáról beszélnek és arról, miként is működik a túlárazás az uniós projekteknél. Egyebek közt elhangzik, hogy az önkormányzatot vállalkozók keresik meg, akik közlik, hogy megszerzik a projektet, és a teljes kivitelezésért cserébe túlárazva elvégzik a munkát, így a városnak nem kell saját forrásból előteremteni a 15 százalékos önrészt. Mivel tagadni nehéz lett volna, a Miniszterelnökség bűnpártolással vádolta Hadházy Ákost, hiszen szerintük az LMP antikorrupciós szóvivője nem a közérdeket tartotta szem előtt, amikor elfelejtett feljelentést tenni. A gond ezzel csak az volt, hogy Hadházy már korábban jelentette az ügyet a hatóságoknak, így Lázárék lyukra futottak; információink szerint a nyomozás jelenleg is tart.
Balog Zoltán perel
A Miniszterelnökségen kívül még az Emberi Erőforrások Minisztériuma szokott reagálni Hadházyra, aki több, az oktatásügyben befejezett projektet is kritizált már, vagy olyat, amely kedvezményezettje a minisztérium egyik háttérintézménye volt.
| SZÁMOK Korrupcióinfó: 32 db Feljelentés: 16 db Ebből folyamatban: 12 db Ebből lezárt: 4 db Korrupciógyanús projektek: 174 milliárd forint Hadházy ellen indított per: 1 db |
Az Emmi a legtöbbször tárgyi tévedésekre hívja fel a figyelmet és arra, hogy már ők is vizsgálódnak a gyanús ügyletek miatt. Hogy ez az állítás mennyire valós, azt nehéz ellenőrizni, ám abban igazuk van, hogy az LMP-s politikus pár alkalommal az adott projektből néhány valóban gyanús elemet kiragadva általánosított, és akadt olyan is, amikor pontatlan volt. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy sokszor ne lenne hajmeresztő, amire felhívja a figyelmet Hadházy: a nemegyszer milliárdos projektekből sokszor több pénz ment el menedzsmentre, tanulmányírásra, utólag ellenőrizhetetlen tartalmú workshopok és képzések megszervezésére vagy éppen irodabérlésre, mint a pályázatban eredetileg megfogalmazott célokra. Hadházy az Oktatási Hivatal költései között talált egy olyan közbeszerzést is, amelyet az egyik projekt zárása előtt két hónappal hirdettek meg, és az 500 milliós tendert egy friss alapítású cég nyerte meg, amelynek csupán egy alkalmazottja volt. A vállalkozásnak így kellett több ezer szakértői napot tartani néhány hét alatt, egy szakértő napi díja átlagosan 50 ezer forintra jött ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában a legutóbbi korrupcióinfó után sem örültek, amikor az LMP társelnöke egymásból másolt tanulmányokat talált a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 10 milliárdos projektjénél, de attól sem lehetett boldogabb Balog Zoltán miniszter, amikor Hadházy Ákos arról számolt be, hogy tudomása szerint az Emmi a botrányok ellenére is pénzeli Farkas Flóriánékat. A korrupcióinfókon elhangzottak miatt csak egy feljelentés érkezett Hadházy Ákos ellen, ezt viszont Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának első embere tette. A tárcavezető személyiségi jogai, pontosabban jó hírneve és becsülete megsértése miatt nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez, 500 ezer forint sérelemdíjat is követel. Balognak az esett rosszul, amikor az egyik korrupcióinfón Hadházy arról beszélt, hogy vidéki egyetemek kamu tanulmányoknak tűnő anyagok megrendelésére költöttek el uniós pénzeket; ekkor az LMP-s politikus egyebek közt azt mondta, hogy ezekért a projektekért az Emberi Erőforrások Minisztériuma a felelős, többek között Balog Zoltán miniszter és az azóta már menesztett államtitkár, Köpeczi-Bócz Tamás. De a tárcavezető ezt is elfogadhatatlannak tartja Hadházy kijelentései közül: „(…) ha nem veszik észre a miniszterek, hogy mi megy a minisztériumukban, akkor természetesen a miniszterek a felelősök”.
Nem győzik írni a feljelentéseket
Hogy milyen hosszabb távú következményei lesznek Hadházy Ákos eddigi korrupcióinfóinak, az most elsősorban a nyomozó hatóságokon múlik. Az LMP eddig tizenhat esetben tett feljelentést, ebből tizenkét ügyben még tart az eljárás, négynél már kiderült, hogy nem indul nyomozás. A társelnök azt mondta most a magyarnarancs.hu érdeklődésére, hogy folyamatosan írják a feljelentéseket, nehezen bírják a tempót, ezért kisebb csúszásban vannak, de több előző sajtótájékoztató ügyében is lépnek majd. Amikor az LMP társelnökét arról kérdeztük, hogy a nyomozásokon túl milyen eredményei vannak a 32 hete tartó sorozatának, elmondta: szerinte neki is köszönhető, hogy megszűnik a botrányosan működő Türr István Képző és Kutató Intézet, és már személyi „áldozatai” is lehetnek a korrupcióinfóknak, mivel úgy látja, hogy részben az uniós források gyanús felhasználásának példái miatt is menesztették Köpeczi-Bócz Tamás uniós fejlesztéspolitikai államtitkárt. A politikus Balog Zoltán embere volt, akivel kapcsolatban azt mondta Hadházy Ákos, hogy már eljutottak hozzá olyan hangok, miszerint az emberi erőforrások minisztere úgy véli: az antikorrupciós szóvivő Lázár Jánostól kapja a témákat. Az LMP társelnöke már az ATV-ben is üzent Balognak, de nekünk is elmondta, hogy nincs szüksége Lázár János ötleteire, hiszen azon túl, hogy a Közbeszerzési Értesítőt és a neten elérhető pályázati anyagokat bújja, most már egyre többen keresik meg zűrös vagy annak tűnő ügyekkel.
Hadházy Ákos azt is megjegyezte: a kormány hiába kommunikálja azt, hogy az új ciklus pénzeinek felhasználása teljesen máshogy, transzparensen történik majd, az eddigi jelek és kiírások egyáltalán nem erre utalnak. A korrupcióinfó-sorozatot addig folytatja, amíg lesz téma, „témával pedig tele van a padlás” – hangsúlyozta.
Ha összegeznünk kellene, azt mondanánk, hogy az LMP társelnökének komoly szerepe van abban, hogy az ész és kontroll nélküli, valamint esetenként gátlástalan pénzégetést, amely az uniós pénzek körül tapasztalható, jobban megismerhesse a tisztelt szavazóközönség. Ráadásul a csütörtöki korrupcióinfója fix sajtóesemény lett, ami tematizálni képes nem csak az ellenzéki médiában, de a minisztériumi folyosókon is, és az LMP-t is tartósan összeköti a korrupcióellenességgel (ahogy Juhász Péter az Együttet). Ugyanakkor az is biztos, hogy Hadházy tarsolyából még hiányzik legalább egy olyan, például a Mengyi-esethez hasonló ügy, amelynek hetekig tartó, egyértelműen és közvetlenül személyt érintő hatása van. Azaz egy olyan sztori, ahol beszakad az a bizonyos padlás.
