Évek óta könyörgünk egy háziorvosért, de senki nem jön ide

szerző
Katus Eszter
publikálva
2017. febr. 04., 06:02
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A magyar egészségügy egyik súlyos problémáját vizsgáltuk meg testközelből. Miért nincsenek háziorvosok a falvakban? És mégis miért csodálatos háziorvosnak lenni egy faluban?

„Őszintén, ki akarna idejönni?” – tárja szét a karját a 240 fős, Baranya megyei Ibafa polgármestere. Benes László kistelepülési vezetőként tud mit mondani a háziorvosi rendszer talán legnagyobb gondjáról. „Egyes számítások szerint 1500-2000 tajkártya a minimum, ennyi kell ahhoz, hogy a normatívából megérje fenntartani egy praxist. A mi körzetünkhöz tartozó négy településen összesen 700-750 ellátott van, szóba sem állnak velünk. Az előző orvosunk halála után a fia örökölte a praxist, de nem tudta eladni, így az visszaszállt az önkormányzatra. Ez még 2003-ban történt. Azóta helyettesítéssel oldjuk meg az ellátást, heti három nap, több órában Szigetvárról jár ki egy orvos. Sokáig igyekeztünk mindent megtenni, hogy újra saját orvosunk legyen: az önkormányzat épületébe költöztettük és felújítottuk a rendelőt, a szomszédos faluban szolgálati lakást biztosítottunk, és azt is eldöntöttük, hogy ingyen adnánk ki a praxist. De nincs jelentkező, mintha már nem is lenne megbecsült dolog egy falu orvosának lenni.”

false

 

Ez nem csak Ibafa problémája. Egyre riasztóbbak azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy mennyi szakember hiányzik a magyar egészségügyből, így a háziorvosi rendszerből. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adatai szerint az elvándorlás különösen a 40 év alatti fiatal orvosokat és ápolókat érinti, akik nagyjából az itthoni bér hatszorosát kapják külföldön. Emiatt, valamint az életszínvonal, a környezet, a szakmai fejlődés és az előrejutás miatt választják a határon túli munkát. Mindez pedig mára odavezetett, hogy bizonyos területeken igazi kihívás eladni az üresen maradt magyar háziorvosi praxisokat. A falvakban szinte lehetetlen, a városokban szimplán „csak” nehéz a helyzet. A háttérben elsősorban az anyagiak állnak, ám ez csak egyetlen eleme a komplex problémának.

Az önkormányzatok felelőssége?

Az országban jelenleg 277 tartósan üres körzet van – ez 39-cel több, mint tavaly ilyenkor. Az emelkedés lehetséges okairól kérdeztük az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, ahol közölték, a növekedésnek számtalan oka lehet, az egyik a háziorvosok elöregedése. Hozzátették: a betöltetlen körzetek gyakran olyan lakosságszámot érintenek, amely nem teszi rentábilissá a körzet fenntartását. „Ráadásul vannak önkormányzatok, amelyek nem is kívánják betölteni a körzetet, annak működtetésére inkább a helyettesítési formát választják.” Az ÁNTSZ egyebek mellett úgy véli, az önkormányzatok és a jogszabályok is felelősek a kialakult helyzetért. „Sajnos a jelenlegi szabályozás nem kötelezi az önkormányzatokat az egymással való együttműködésre (…), pedig egy a jelenlegihez képest más körzetstruktúrával, munkamegosztással sok esetben volna kezelhető a kiesett háziorvosi feladatok ellátása.”

A valóságban viszont inkább azt látni, hogy egyes települések „vért izzadnak”, hogy saját háziorvosuk legyen – eredménytelenül. Jó példa erre két baranyai kisközség, Ibafa és Nemeske, ahol már több mint tíz éve betöltetlenek a háziorvosi státuszok, hiába ajánlottak fel szinte bármit az önkormányzatok.

false

 

Ház van, csak hálózat nincs

De vissza Ibafára, ahol évek óta nincs betöltve a háziorvosi állás.

A község első embere szerint régen volt minden a faluban: köztiszteletben álló tanító, pap, orvos, szolgáltatások. Elsőként nyitottak takarékfiókot náluk, büszkék is voltak rá, a létesítmény 1958-tól egészen mostanáig működött. „Nem tudták kigazdálkodni a törvényben előírt körülmények megteremtését az épületben, ezért inkább bezártak. A posta ugyanúgy, akárcsak az óvoda. Iskola a szomszéd településen, Almamelléken van, oda járnak át a gyerekek. A bolt még működik, a kocsma is, de könnyen lehet, csak idő kérdése az is. Négy mozgóbolt jár Ibafára, túl nagy a konkurencia – magyarázza Benes László. – Hiába egyeztetünk a szolgáltatókkal évek óta, nincs átjátszótorony a faluban. Így aztán térerő sincs. A térerő mellett az internet-hozzáférés is korlátozott, nagyon lassú, csak arra alkalmas, hogy a legalapvetőbb feladatokat el tudjuk intézni. Bízunk benne, hogy a közeljövőben hozzánk is eljut a széles sávú internet, mi próbálunk mindent megtenni ennek érdekében. Az orvosról talán lélekben már lemondtunk, de azért még nem temetjük magunkat.”

false

 

A hasonló méretű Nemeskén, Szigetvártól nagyjából ugyanolyan távolságra, szintén bizakodnak. Tóth Péterné polgármestert telefonon értük utol, éppen tűzifát hordott szét a faluban. „Szeretnénk felújítani a szolgálati lakást, mert 1971-ben épült, és már nagyon ráférne – mondja, amikor a terveikről kérdezzük. – De így is volt már érdeklődő, egy zalai házaspár. Azért fordultak pont hozzánk, mert a gyerekük a pécsi egyetemre jár. De végül nem jöttek. Több mint tíz éve helyettesítésben van megoldva az ellátás, még EKG-t is végeznek, vért is vesznek a betegektől. Fontos, hogy ne kelljen bejárni emiatt Szigetvárra vagy Pécsre, ezért költöttünk sokat a rendelőre. De a fiatalok, a frissen végzett orvosok inkább külföldre mennek. Mint minden más fiatal, aki megteheti.”

A város más

Bár Pécsett is okozott gondot egy megüresedett praxis, ott végül sikerült orvost találni. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Alapellátási és Ellátás-szervezési Főosztály nyilvántartása szerint Pécsett az 5. számú gyermekorvosi körzet 2015 óta betöltetlen. A rendelő a Hősök terén áll, nem messze a város végét jelző táblától, a város peremén, ott, ahol a rossz nyelvek szerint a busz sem fordul meg szívesen. Helyettesítés azért akad, hiszen, ahogy dr. Maulné dr. Tóth Csilla, a Humán Főosztály vezetője fogalmaz, a pécsi klinikának, orvosképzésnek köszönhetően a betöltetlen háziorvosi praxisok problémája sosem jelentkezett komolyan a városban. Az 5. számú gyermekorvosi körzet ugyan kivétel – korábban háromszor írtak ki pályázatot a körzet ellátására, de jelentkező nem volt, noha az önkormányzat szolgálati lakást is felajánlott –, most erre is lett megoldás: a négy területileg szomszédos házi gyermekorvosi körzet praxisjogosultja és egészségügyi szolgáltatója vállalta az érintett házi gyermekorvosi körzet utcáinak és gyermeklakosságának területi ellátási kötelezettségét is. Két hónap múlva kezd.

 

A vidék nem csábító

Ha egyszer lesz erre kormányzati szándék, akkor a feladat a nagy egész megváltoztatása lenne – ezt mondja dr. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. „A jelzések, figyelmeztetések, javasolt megelőző, kezelő stratégiák ellenére máig halogatják a releváns döntések meghozatalát, és főként az egészségügy GDP-arányos részesedésének jelentős emelését. Az állam folyamatosan, jelentős összeggel tartozik az egészségügynek, minden, még mindig benne dolgozónak az eddig elvégzett munkáért és a távozók helyett elvégzett túlmunkáért!” – hangsúlyozza.

A Magyar Nemzetnek adott egy korábbi interjújában a szervezet elnöke azt is javasolta, hogy a bérek rendezésén túl hajtsanak végre modernizációt is, hiszen sok helyen hatvanas évekbeli körülmények várják a fiatalokat, ami érthető okokból nem elég csábító a számukra. „Vonzóbbá válhatna egy ilyen praxis, ha az önkormányzat például autót biztosítana a több települést ellátó háziorvosoknak, hogy azzal tudjanak közlekedni a kistelepülések között, vagy rezsitámogatást lehetne igényelni.”

Több mint orvos

„A háziorvosok havi bevétele több tételből áll, egy fix díjból és az úgynevezett kártyapénzből – magyarázza egy Budapesten praktizáló doktornő, aki neve mellőzését kérte. – Utóbbit az után kapja a háziorvos, ahány fő tartozik a körzetéhez. Nehéz pontos összeget mondani, mert például az idősek és a gyerekek után több pénz jár, és lehet vállalni pluszfeladatokat is. Én már nem is számolom, mi mennyi, csak azt nézem, mekkora az összeg, amit az állam havonta átutal.”

Ebből kell ugyanis mindent fedeznie a praxisban: a saját bérét, az asszisztensekéit, a rezsit, a gyógyszereket, a műszereket, még a helyettesítését is, ha szabadságra megy. A fővárosban azonban még így is jobb a helyzet, mint vidéken. „Egy évet dolgoztam vidéken, nem mennék vissza. Az egy 24 órás munka, az ember nemcsak akkor orvos, amikor rendel, hanem mindig. Egy faluban te vagy Az Orvos, számítanak rád munkaidőn kívül is. Ez egy olyan teher, amit én nem tudtam elviselni. Azt is el tudom fogadni, ha sokéves pezsgő egyetemi élet után egy frissen végzett fiatal orvos nem kívánkozik vidékre. Faluban élni, kiesni a városi nyüzsgésből csak akkor lehet, ha valaki erre is vágyik. Különben csak szenvedés” – teszi hozzá.

false

 

Az elhangzottakat alátámasztani látszik az a tény is, hogy bár a háziorvosok jelentős része elérte a nyugdíjkorhatárt, dolgozni kénytelenek, mert nincs utánpótlás.

A rendelőből egyenesen a sírba

„Ha Baranyában minden háziorvos, aki nyugdíj mellett dolgozik, holnap abbahagyná a munkát, összedőlne az egész ellátási rendszer – mutat rá a helyzet súlyosságára egy a baranyai megyehatár mellett élő orvos, aki szintén neve elhallgatását kérte. – Több mint negyven éve praktizálok, a fiam is orvos lett, de nem akar követni a pályán, így nem tudom, kire hagyhatnám a praxisomat. Régebben 1400-an tartoztak az ellátási körzetembe, ma 1100-an. A falvakban, főleg

az aprófalvas térségekben a lakosság száma egyre csökken, így az utánuk járó normatíva is kevesebb lesz. Nehéz mindent kigazdálkodni a havi állami juttatásból, és ha minden ugyanígy megy tovább, ez csak egyre nehezebb lesz. Alapvető változtatásokra lenne szükség, és sokkal nagyobb állami támogatásra – véli a doktornő. – A városi háziorvosi ellátás teljesen más, mint a falusi. Ott a betegek szakrendelésre mennek, ha olyan problémájuk van, ami oda tartozik. A falvakban azonban – bár már sokat változott a helyzet – mindennel a háziorvost keresik fel először. A vegyes körzetekben ráadásul a szülők mellett a gyerekek is odajárnak, így az orvos mindenkit megismer, ez az igazi családi orvoslás. Helyettesítésben ezt nehéz kivitelezni, hiszen a saját körzet ellátása mellett (ami több faluból is állhat) egy másikat is vinni kell, ami azzal is járhat, hogy nem jut elég idő a betegekre. Én 1975 óta vagyok a falumban orvos, itt élek a betegek között, mindent tudok róluk. Amióta a központi ügyelet megoldott, már nem csengetnek fel a rendelési idő után, de azért tudják, ha baj van, számíthatnak rám. Aki orvos akar lenni, főleg vidéki háziorvos, annak elhivatottnak kell lennie. Itt nincs ötszázezres havi fizetés, a hálapénzt is el lehet felejteni. Az a romantikus kép a vidékről, ami sokak fejében ma is él, a valóságban már nem létezik. Nincs állattartás, nem hoznak tyúkot vagy fél disznót a betegek fizetség gyanánt. De nem is fogadnám el tőlük. Az emberek szegények, néhányuknak inkább én adnék szívem szerint. Összességében azt tudom mondani, hogy minden téren változásra van szükség, mert így a rendelőből egyenesen a temetőbe jutunk. Én is nyugdíjas vagyok már, de mivel ez töltötte ki az egész életem, még dolgozom. Két generáció nőtt fel a praktizálásom alatt, most már az egykori gyerekek gyerekei is hozzám járnak. A sok munka és kevés fizetés mellett ez ad örömöt. Ha valamiért, csak ezért érdemes.”

A támogatás önmagában nem elég

Az OEP honlapján található tájékoztató szerint egy háziorvosi szolgálatra jutó átlagos havi teljesítményarányos díjazás összege 600 és 750 ezer forint között mozog. Tavaly óta a területi ellátási kötelezettséggel (tek) rendelkező háziorvosi szolgálatokat működtető szolgáltatók havonta 130 000 forint rezsitámogatásra is jogosultak praxisonként. Az OEP kalkulációja szerint egy háziorvosi szolgálat átlagos havi bevétele (OEP-finanszírozása) mindennel együtt nagyjából 1,2 millió forint. Ebből kell kigazdálkodni az orvos, az asszisztensek fizetését és járulékait, a rezsiköltségeket, a műszereket, a gyógyszereket és a helyettesítést is.

Az állam – az ismertetett OEP-finanszírozáson túl – további támogatást ad azoknak, akik tartósan betöltetlen körzetet választanak. A 2016-os pályázati kiírás szerint hatmillió forintos letelepedési támogatást kaphat az, aki legalább 12 hónapja betöltetlen háziorvosi praxist vállal. Hétmillió forint jár annak, aki két éve betöltetlen körzetet nyer el, 36 hónapja üres körzetnél nyolc-, míg legalább négy éve betöltetlen szolgálat esetében kilencmillió forintot kap a nyertes orvos. Aki legalább 60 hónapja üres praxisban vállal munkát, annak tízmillió forint adható. A támogatás feltételei között azonban többek között az szerepel, hogy az orvosnak négy évet mindenképp el kell töltenie az adott körzetben, és a betöltésre kerülő háziorvosi szolgálat ellátandó lakosságszámának meg kell haladnia felnőtt- és vegyes körzet esetén az ezer, gyermekkörzet esetén pedig az ötszáz főt. Ez utóbbi kitétel miatt Ibafa és a környező települések már ki is estek a rostán.

A támogatási rendszer újragondolása már csak emiatt is célszerű lenne, de azért is, mert a háziorvosok letelepedési támogatására meghirdetett keretösszegek egészét még egyik évben sem sikerült kimeríteni. 2015-ben a 750 millió forintos keretösszegből mindössze 471 milliót használtak fel, mert nem volt elegendő jelentkező, míg 2014-ben az 500 milliós forrásból 41 háziorvosi praxist töltöttek be. A nyertes orvosok összesen 273 millió forint támogatást kaptak, így a rendelkezésre álló keret több mint negyven százaléka megmaradt. Azt, hogy idén mekkora összeget különítenek el a célra (2016-ban 500 milliós volt a keret), egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az ÁNTSZ-től annyit tudtunk meg, hogy a közeljövőben megjelenő pályázat „több millió forint támogatást biztosít a tartósan betöltetlen körzetek népszerűsítésére és a praxisváltás előmozdítására”.

szerző
Katus Eszter
publikálva
2017. febr. 04., 06:02
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Betyárok, új nyilasok, neonácik
Pártot alapít a legszélsőjobb
Várhegyi Éva: Ekotrip
Cinkelt lakáslottó
Balaton-melléklet
Kis-Balaton, madármentés, fürdőélet
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...