Irgalmatlan nyomulás Fejérben – Ángyán József darabokra szedte Mészáros Lőrincék földjeit

  • Magyar Krisztián
  • 2016. április 8.

Kis-Magyarország

Helyi kisgazdálkodók előtt mutatta be legújabb tanulmányát a volt államtitkár. A jelentés részletesen és kíméletlenül mutatja be az Orbán-közeli klánok terjeszkedését.

„Erre az egyik, arra meg a másik nagyúr és klánja terjeszkedik, minek induljunk?!” – mutatott egy helyi gazda Felcsút és Csabdi felé azon a csütörtök délutáni fórumon, amelyen Ángyán József bemutatta a Fejér megyei első körös, 2015. december 31-ig levezényelt földárverésekről készült összegzését. A bicskei férfi Mészáros Lőrincre és a kisváros másik felével szomszédos Csabdi mellett élő Tiborczékra gondolt. A fórumon többen is arról beszéltek Ángyán Józsefnek, hogy a miniszterelnökhöz közel álló felcsúti „nagyságok”, így a polgármester és a Lévai Anikó földjeit kezelő Flier János, illetve Tiborczék azokra a földterületekre tehették rá a kezüket, amelyekre csak akarták, „a lapok már előre le voltak osztva”, és a terjeszkedésnek még közel sincs vége.

2013-ban

2013-ban

Fotó: MTI

Az egyik bicskei étteremben tartott tájékoztatót a Greenpeace szervezte, Ángyán József itt mutatta be az Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás: Földárverések Fejér megyében című friss esettanulmányát, amely az állami tulajdonban lévő földek eladását tárja fel. A második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára tulajdonképpen pontos számokkal támasztotta alá azt, amit eddig is sejthettünk: a Fidesz-kormány nem mond igazat akkor, amikor folyamatosan szajkózza, hogy az állami birtokok eladásával a helyben élő családi gazdálkodók járnak jól. Ráadásul – mint ahogy arra a nyugalmazott egyetemi tanár is rámutatott – az elárverezett területek csak kisebb hányadát vették meg olyanok, akik valóban helyben élnek.

Az, hogy a földprivatizáció valódi célja a kiszemelt érdekcsoportok további feltőkésítése, a Fejér megyei állami területek értékesítése mutatja a legjobban. Orbán Viktor szűkebb hazájában adták el a legtöbb földet, az árverés első körében a tavalyi év végéig picivel több mint 17 ezer hektár került magánkézbe, ez az országos átlag közel háromszorosa. Itt a legnagyobb a meghirdetett birtoktestek átlagos nagysága is – 40,1 hektár –, és érdekes, hogy a 100 hektárt meghaladó blokkok aránya ugyan alig több 10 százaléknál, a megyében mégis ezek adják az összes meghirdetett területek több mint 40 százalékát. Egy hektár vételára átlagosan 1,42 millió forint volt, azonban egy 40-50 hektáros területet így sem tudnak megvenni a családi gazdálkodók, de igazából még egy kisebbet sem, a felvett hitel törlesztőjét pedig nem tudnák kitermelni. A vásárlások többsége a spekuláns nagytőke számára tűnik kiváló befektetésnek, hiszen a várhatóan liberalizálódó európai földpiacon tapasztalható árak ismeretében akár megtízszereződhet majd a befektetett összeg – hangsúlyozta Ángyán.

A volt államtitkár mutatott egy olyan táblázatot is, amely szerint Fejér megyében a december végéig elárverezett 392 darab birtoktestből csupán 101-et, tehát az összes 25,8 százalékát tudták a helyi lakosok megszerezni. Alcsútdobozon és Etyeken egy helyi sem jutott földhöz, ami nem meglepő, mert itt szinte mindent Mészárosék vettek meg. Egész Fejér megyében a felcsúti lakhellyel rendelkezők vásárolták a legtöbb földet, az árverezésre ajánlott állami birtokok közel 10 százalékát vitték el Orbán kedvenc falujának lakosai, pontosabban Mészáros Lőrinc és Flier János, illetve kettejük családtagjai. A felcsúti polgármesterék (Mészáros testvére, a felesége, két lánya és az egy szem fia) a Fejér megyében kihirdetett állami földek 8,3 százalékát kaparintották meg, így övék a legnagyobb szelet, összesen 1425 hektár, amelyért 1,9 milliárd forintot kell fizetniük. A legnagyobb értékben a felcsúti polgármester fiatalabbik lánya vásárolt: Mészáros Ágnes 440 millió forintért vett meg két, összesen 238 hektár alcsútdobozi területet. A milliárdos üzletember testvére, Mészáros János 6 etyeki földért 245 milliós terhet vállalt magára, cserébe a nevére került 208 hektár.

Az Orbánékhoz szintén közel álló Flier Jánosék – Flier felesége fideszes önkormányzati képviselő, korábbi felcsúti polgármesterjelölt, állítólag ők kezelik Lévai Anikó környékbeli földjeit – Alcsútdobozon, Felcsúton, Óbarokon és Száron jutottak földhöz, összesen 201 hektárhoz 299 millió forintért. Orbán Ráhel férjének családja Mányon 299 hektár állami földért 332 millió forintot fizetett ki. Persze – ahogy ezt már jeleztük – ezek csak a tavaly év végéig tető alá hozott ügyletek, azóta már Mészárosék vásároltak újabb földrészleteket, Tiborczék szintén, de még Flierék is gyarapodhatnak.

Egészen megdöbbentő adat, hogy Fejér megyében az elárverezett földek alig több mint negyede került olyanokhoz, akik a megvett területtől 25 kilométernél közelebb élnek, holott a 20 kilométer elvileg előírás lenne. Poénkodott is Ángyán, hogy majd a munkagépeikkel Budapestről – hiszen egy rakás nyertes licitálónak a fővárosban van a bejelentett lakhelye – mennek megművelni a földeket az új gazdák. A volt államtitkár talált olyan új „földesurat” is, aki a Rózsadomb tetején luxusvillában él.

A rengeteg adatot közlő és számos összefüggésre rávilágító Ángyán József a prezentáció végén mintha hiába próbált volna lelket önteni az előadását hallgatókba, közülük többen kiemelték: nem tudnak mit tenni, amit Mészárosék egyszer eldöntöttek, abban őket az egyszerű emberek közül senki sem tudja megakadályozni, így hiába jelentkeztek volna be Alcsútdobozon, Felcsúton, Etyeken vagy Mányon földvásárlásra, esélyük sem lett volna. A volt parlamenti államtitkár sorolta, hogy a föld feletti rendelkezési jogot a helyi közösségeknek majd vissza kell venniük, valakiknek meg kéne gátolni, hogy az állami földvagyon megmaradt részeit is kiárusítsák, vagy, hogy majd törvénymódosítással a földet a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell csatolni. Ángyán József azt is mondta, hogy muszáj szembefordulni az állami vagyont elherdálókkal, „előbb vagy utóbb úgyis kiderülnek a disznóságok”, de az embernek az volt az érzése, a helyben, az Orbán kegyeltjeinek a hálójában élők mintha nem hinnének abban, hogy ők most bármit is tudnának tenni.

A Fejér megyei földprivatizációt elemző legújabb Ángyán-tanulmány itt érhető el teljes terjedelmében.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.