Egy alig húszméteres úszómedencében edzenek azok a gyerekek, akik pár év alatt több mint ezer aranyérmet vittek haza az ország különböző pontjairól Kiskunhalasra. Az eredmények olyannyira felkeltették a szakma figyelmét, hogy máris egy másik városba csábítanák csaknem a komplett csapatot.

„Azt mondtam nekik, ha akarjátok, akkor belevágunk. Tüzet lobbantottak bennem” – így emlékszik vissza a kezdetekre a ma már országos elismerést maga mögött tudó kiskunhalasi úszócsapat edzője, Novotny Attila. A BVSC egykori bajnoka először nem is gondolt arra, hogy ismét úszással fog foglalkozni, amikor évekkel ezelőtt Pestről Kiskunhalasra házasodott. Végül néhány gyerek és szülő beszélte rá, hogy mégis kezdjen valamit a helyi utánpótlással. Ehhez Novotny „csupán” annyi feltételt fűzött, hogy akkor mindenki vegye komolyan a feladatát.
Ez így is lett – az eredmények pedig gyorsan jöttek. Az első versenyekre még próbaképpen mentek el a halasi fiatalok, de az egyik versenyző egyből a legjobb nyolc közé került. Másodjára már néhány érem is született, aztán 2006-tól nem volt megállás: ebben az évben 62 érmet – közte 20 aranyat –, és hozzá négy régió- és három megyebajnoki címet szereztek a különböző versenyeken. Egy évre rá 127 éremből 61 volt arany, és egy országos (OB) mellé 21 területi bajnoki cím járt. 2008-ban 380 éremből már 205 az arany, a 15 országos és 44 területi bajnoki cím mellett pedig két országos diákolimpiai cím és egy korosztályos országos csúcs volt a mérleg. A következő két évben csaknem ezer érem, ebből több mint ötszáz arany, húsz országos és mintegy száz területi, valamint hat diákolimpiai bajnoki cím, és nem utolsósorban négy korosztályos országos rekordidő kötődött a Halasthermál nevét viselő kiskunhalasi klub versenyúszóihoz. Az idei nyári országos bajnoki szezon összesítésekor pedig végképp kitűnt, hogy a mindössze 17 igazolt versenyzővel dolgozó kiskunhalasi utánpótlás úszók létszámarányosan a legeredményesebbek Magyarországon: kilenc országos bajnoki cím mellett a diákolimpián egy országos és 12 megyei helyezést szereztek.

Embert próbáló körülmények
Ehhez képest igencsak megdöbbentő az a tény, hogy az edzések – az önkormányzati kft.-ként működő Halasthermál strandján – egy 19x8 méteres medencében folynak, ami nem is sportolásra, hanem fürdőzésre készült, s a meleg vizes medence és a szauna bejárata között található.
Novotny szerint a nem éppen ideális körülmények (a csapat anyagi hátteréről lásd keretes írásunkat) miatt naponta ki kell találni, hol és hogyan tudnak edzeni. „A kismedencében olyan szűk a sáv, hogy a növésben lévő fiatalok nem férnek el: ha az egyik pillangózik, a másiknak félre kell húzódnia, hogy véletlenül meg ne üssék egymást. Idén volt az első év, hogy öt hétig használhattuk a strand kinti, 50 méteres nagymedencéjét: eddig hol 24, hol 29 fokos volt a vize, mert csak idén tudtak gépet venni a hőmérséklet-stabilizáláshoz. Idén egy szponzor segítségével már eljutottunk edzőtáborba is, lett edzőtermünk, bár felszerelésünk és fűtésünk még mindig nincs” – sorolja a kisvárosi úszósport hátrányait az edző. A helyzetet jól jellemzi, hogy amikor három éve Güttler Károly Európa-bajnok, kétszeres olimpiai és világbajnoki ezüstérmes úszó-úszóedző Kiskunhalasra látogatott, nem akarta elhinni, hogy egy 19 méteres – ahogy ő nevezte – „kacsaúsztatóban” kinevelhető egy 50 méteren is ennyire eredményes csapat.

„Tudom, mikor kell fegyelmezni a nyafogást, de azt is, hogy mikor kell tudnom bocsánatot kérni akár a tízéves gyerektől is, ha elbaltáztam valamit” – mondja az edző, akinek egykori tanítványa, Grigorov Leila a segítője. „Engem sokszor vádoltak már azzal, hogy széthajtom őket, pedig a titok egyszerűen annyi, hogy szinte velük élek, és lelkesedem: az a tűz hajt engem, ami őket is. Tudom, másutt naponta úszatnak velük akár 13-14 kilométert is. Én nem a mennyiség, hanem a minőség híve vagyok, mert nem a rájuk erőltetett mérce, hanem a személyes elkötelezettség, a csapatszellem, az akarat és a győzelem iránti lelkesedés a lényeg.”

Jönnek elszipkázni
Több szakmabeli forrásunk is állítja: noha az utánpótlás zömét vidéken nevelik, közülük csak kevés lesz felnőttkorára a saját egyesületében sikeres, mert „elszipkázzák” őket a nagyobb figyelemben és támogatásban részesülő, főleg fővárosi egyesületek. „Aki jó időben volt jó helyen, és szerzett magának egy vezető edzői helyet, annak elég, ha csak figyel, és magához csábítja az ígéretes úszókat. Sokuk sosem dolgozott az utánpótlásban, csak a készet happolta el azoktól, akik a tehetséggondozást már elvégezték” – mondja egy másik vidéki úszóedző saját tapasztalatairól.

Értesüléseink szerint a kiskunhalasi úszóegyesületet – a korábbi, de különösen az idei nyári eredmények láttán – Eger, az egyik leendő utánpótlás-úszócentrum felől keresték fel ilyen szándékkal. Úgy tudjuk, ott az utánpótlás egyik hazai fellegvárát építenék ki, és ebben Novotnyék is szerepet kapnának. A halasi edző nem akarta kommentálni ezt az értesülésünket, mindössze annyit mondott, hogy az ügyben érdemi tárgyalások még nem kezdődtek el, és egyelőre túl sok a bizonytalanság. A narancs.hu mindenesetre úgy tudja, hogy Eger és Kiskunhalas tekintetében nem a klasszikus, csak a tehetséges versenyzőket „elszipkázó” folyamat érvényesülne, hanem az őket kinevelő edzőt is várnák a leendő központba.

 

Szintén szerény A Halasthermál Úszó- és Gyógyúszó Egyesület központi (állami, úszószövetségi vagy önkormányzati) támogatásban nem részesül. Az éves költségvetésük körülbelül két és fél millió forint. Tavaly óta évente egymillió forinttal támogatja őket a Merkbau Kft., illetve medencéjével a gyógyvizéről híres (az egyesület nevében is szereplő) városi fürdő. Ezenfelül az összes költséget (például a nevezési és versenyköltségeket, a felszerelést és az élelmiszer-kiegészítőket) a szülők adják össze. Novotny Attila szerint ahhoz, hogy az edzőtáborozást, a szükséges felszerelést és a csapat két edzőjének tiszteletdíját ki tudja fizetni az egyesület, legalább hét-nyolc millió forintra volna szükség. Ez ma még csak álom.