Kastéllyal, műemlékkel és 2,6 milliárddal támogatja a kormány a cserkészeket

  • Magyar Krisztián
  • 2014. szeptember 9.

Kis-Magyarország

Tavaly óta tart a magyar cserkészek közpénzből történő felpumpálása, ami Semjén Zsolt szavai alapján afféle megkésett kárpótlás. Nagykovácsiban például a helyi önkormányzat elől kapták meg a Tisza-kastélyt, ingyen. Itt lesz az új cserkészközpont.

Még tavaly májusban nyújtotta be Pintér Sándor belügyminiszter azt a törvénymódosítást, melynek eredményeképp a Magyar Cserkészszövetség két értékes ingatlant is kapott a magyar államtól. Egy kecskeméti műemlék ingatlan, illetve a fővárostól pár kilométerre található nagykovácsi Tisza-kastély is a cserkészeké lett, jóllehet, utóbbira az említett település önkormányzata is igényt tartott.

A kastély

A kastély

A fotókat Sióréti Gábor készítette

Erről Nagykovácsi független polgármestere, Bencsik Mónika még tavaly májusban egy sajtótájékoztatón is beszélt, ahol egyebek közt elmondta: Nagykovácsi már korábban ígéretet kapott arra, hogy egészségügyi, szociális és oktatási céllal hozzájuk kerülhet az ingatlan, ahová egyebek közt a polgármesteri hivatalt is átszervezték volna. A település első embere ugyan a magyarnarancs.hu-nak most nem akart nyilatkozni, de egy korábbi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is azt támogatta, hogy legyen Nagykovácsié a kastély, a hozzá tartozó épületek és a nagy park. Viszont az azóta már az átszervezés miatt megszűnt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tárgyalt a Magyar Cserkészszövetséggel, amely során végül eldőlt, a cserkészeké lett a Nagykovácsi kellős közepén található komplexum.

Eladó kastély – milliárdos tétel

Az ottjártunkkor meglehetősen rossz állapotúnak tűnő kastélyt még a Teleki család építette az 1840-es években, az utolsó tulajdonos Tisza Lajos Kálmán, Tisza István egykori miniszterelnök unokája volt. A szocializmus alatt erdészeti nevelőotthonná alakították az ingatlant, majd a 90-es évektől a közel 10 hektáros területen egyebek közt egy szakképző iskola és egy panzió is működött itt. A kastélyépület alapterülete pincével együtt 1184 négyzetméter, az oktatási épület 630 négyzetméter alapterületű, de azt már régóta nem használják. A nagyjából 1000 négyzetméteres panziót sokáig oktatási céllal, valamint piaci alapon is üzemeltették. A portaépület, a tankonyha, a gazdasszonyképző szárny és egyéb melléképületek összesen további 1800 négyzetmétert tesznek ki.

false

Arra sem a fentebb említett minisztériumoktól, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től nem kaptunk választ, hogy mekkora (lehet) a nagykovácsi komplexum értéke. Egy biztos: alsó hangon is több százmillió forintról van szó. Megnéztük az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő portálon hirdetett vidéki kastélyok árát: ezek közül a legdrágább, egy hévízi, kéthektáros telken elhelyezkedő, négyezer négyzetméteres ingatlan valamivel több mint 1,5 milliárd forintba kerül, de az valamivel jobb állapotban van, mint a nagykovácsi kastély és környezete. A fővárossal szintén szomszédos Csömörön 32 hektár közepén felépített kastély ára már „csak” 1,1 milliárd, míg egy Pécs melletti impozáns épület a hozzá tartozó 16 hektárral „mindössze” 950 millió forint. De ha nincs ennyi pénzünk, akkor Keszthelyen egy 2 ezer négyzetméteres alapterülettel és 4,6 hektáros birtokkal már 300 millió forintért is vehetünk kastélyt.

De ki adta oda?

Szerettük volna megtudni, mi alapján született meg az a döntés, mely során az önkormányzat helyett a cserkészeké lett a kastély. Először megkerestük a Belügyminisztériumot, ahol jelezték, ők a kormány megbízásából készítették el azt a törvényjavaslatot, amely az ingatlanok átadását is tartalmazta, így ők nem tudnak minden kérdésünkre válaszolni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól egy nagyon rövid visszajelzést kaptunk, amelyben azt írták, hogy a Belügyminisztérium tudja megválaszolni a kérdéseinket.

false

Végül aztán a Belügyminisztériumból reagáltak, ám ismét leszögezték, hogy kizárólag a törvénymódosítás előterjesztésében működtek közre, a tárca a „vagyonátruházási szerződés részleteivel kapcsolatban nem kezel adatokat”, így az arra irányuló kérdésekre nem tudnak választ adni. Megkerestük ezek után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is, de ők sem adtak magyarázatot arra, hogy milyen tárgyalási folyamat előzte meg az átadást, és miért épp a Magyar Cserkészszövetség lett a befutó.

Így lobbizik a KDNP

Mivel úgy értesültünk, hogy Rétvári Bence – aki saját honlapja tanúsága szerint maga is aktív

Igen, már 10 ezren!

A Magyar Cserkészszövetség 300 csapatában több mint 10 ezren cserkészkednek, a szervezet – saját elmondása szerint – az ország legnagyobb ifjúsági nyári táboroztatója. A szövetség által nem cserkész gyerekeknek szervezett programok mellett minden csapat megrendezi a saját táborát, továbbá a cserkészek legalább egyszer 10 napos táborban vesznek részt Magyarország erdeiben, általában nomád vagy félnomád körülmények között. A tízezer cserkész nyári táboroztatása évente mintegy 80 ezer éjszakát jelent – tudtuk meg a Magyar Cserkészszövetségtől. Év közben a kifejezetten civileknek szóló rendezvényeiken idén eddig több mint kilencezren vettek részt.

cserkész – még a KIM államtitkárjaként részt vehetett az egyeztetési folyamatban, az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül – a választások utáni kormányátalakítást követően oda került a jelenleg parlamenti államtitkár KDNP-s politikus – próbáltuk meg elérni, de nem jártunk sikerrel.

A KDNP jó ideje szívén viseli a cserkészek sorsát. Egy, a cserkesz.hu-n található beszámoló szerint 2012-ben Semjén Zsolt maga kötött megállapodást a Magyar Cserkészszövetséggel. A kormányfő helyettese ebből az alkalomból elmondta: „a cserkészetnek óriási szerepe van az állam szempontjából, olyan feladatot lát el az ifjúság gondozásában, ami semmi mással nem helyettesíthető. Ezért a magyar állam jól felfogott érdeke, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a mozgalom célkitűzéseit.” Külön kitért arra, hogy a szervezet kiemelt szerepet játszik az országon belüli nemzettudat megerősítése mellett a Kárpát-medencei magyarság nemzettudatának erősítésében és a nyugati emigráció magyarságtudatának megtartásában. Felidézte, hogy Magyarországon 1912-ben öltött intézményes formát a cserkészmozgalom, ami nagyszerűen működött az ifjúság segítése, a nemzettudat erősítése terén egyaránt.

Semjén Zsolt

Semjén Zsolt

Fotó: MTI

Hozzátette: 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után a hasonló szervezetekkel együtt a cserkészmozgalom is a kommunista diktatúra áldozata lett, „az ingatlanjait elrabolták, a szervezetet üldözték, a vezetőinek egy részét börtönbe csukták, másik részét emigrációba kényszerítették”. Semjén emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás után az ingatlanrendezés nem terjedt ki az ilyen típusú szervezetekre, és a mozgalom sem kapta vissza azt a vagyont, amit a kommunista rendszer idején elraboltak tőlük.

Anyagi oldal: megugrott támogatások

Nagyon úgy tűnik, eljött a jóvátétel ideje. Semjén Zsolt ambíciójának megfelelően a Magyar Cserkészszövetségnél az utóbbi években egyre több állami támogatás landolt. A honlapjukon megtalálható közhasznúsági jelentésekből látni: amíg 2011-ben valamivel több mint 7,3 millió forintot kaptak a központi költségvetésből, 2012-ben ez az összeg már 48 millió, 2013-ban pedig 99,6 millió forint volt. Az adott évi összes bevételek is folyamatosan emelkednek a cserkészeknél: 2011-ben 82,7 millió, 2012-ben 96,1 millió, 2013-ban 257,7 millió forint érkezett a kasszába.

Vonulnak

Vonulnak

Fotó: MTI

Visszatérve a Nagykovácsiban található kastélyra: a Magyar Cserkészszövetség munkatársa, Fuchs Péter arról tájékoztatott, hogy „az önkormányzattal már a tulajdonba adás előtt egyeztetett a Cserkészszövetség vezetősége, amely során a polgármester asszony jelezte, hogy milyen igényei lennének a településnek a terület felé. Az egyeztetések még nem zárultak le, erre a későbbiekben kerül majd sor”.

Megtudtuk, hogy terveik szerint Nagykovácsiban 2017 második negyedévére egy olyan ifjúsági központot hoznak létre, amely „a cserkészet alapértékeit közvetíti Magyarország fiataljai felé” úgy, hogy közben a kastély területe a helyiek számára is nyitott lesz. A  nagykovácsi felújításokhoz egy 2013-as kormánydöntés már odarendelt 110 millió forintot a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból. De a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodás második pontjában az is szerepel, hogy 2014 és 2016 között legfeljebb 2,39 milliárdot kapnak a cserkészek a Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztésére. A Magyar Közlönyben mindez egész pontosan így szerepel: a kormány „felhívja a  közigazgatási és igazságügyi minisztert, valamint a  nemzetgazdasági minisztert, hogy a  Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztéshez 2014–2016. években szükséges, legfeljebb 2390,0 millió forint összegű forrásoknak a központi költségvetés tervezése során a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetben történő biztosításáról gondoskodjanak”.

„Ennek az összegnek az egyes évekre eső részleteiről a kijelölt minisztérium dönt, amely a 2014-es évre 985 millió (kiemelés tőlünk – a szerk.) forint, a 2015-ös és 2016-os évre az összegek megállapítása még nem történt meg. A 2014-re vonatkozó támogatási összegből 435,8 millió forintról kötöttek eddig támogatási szerződést” – tudtuk meg a Magyar Cserkészszövetségtől. A szervezet a Nagykovácsiban folytatandó felújításokhoz egy KEOP-pályázaton további 30,7 millió forintot kapott épületenergetikai fejlesztésre.

Bevételt is remélnek?

Bencsik Mónika polgármester a már fentebb említett jegyzőkönyv alapján korábban azt mondta: „(…) a cserkészek őszintén elmondták, amit akartak. Teljesen egyértelmű, hogy nekik nem a cserkészvezető-képzés az egyetlen céljuk, hanem a cserkészmozgalomnak a finanszírozása, aminek a leggyorsabb bevételét a kastélyban zajló mostani filmforgatásokból (úgy tudjuk, a Jóban, rosszban c. sorozatot Nagykovácsiban forgatták – a szerk.) remélik, illetve a panzió működtetéséből és a kastélypark rendezvényekre szolgáló kiadásából.” A Magyar Cserkészszövetségnél rákérdeztünk, hogy vannak-e ilyen terveik, de Fuchs Péter erről úgy nyilatkozott, hogy a bérbeadásról még korai lenne nyilatkozni, erre majd az ingatlanfejlesztés egy későbbi pontján tudnak választ adni.

false

A komplexum területén jelenleg építészettörténeti kutatás és a szükséges állagmegóvási munkálatok folynak. Az átadás óta 8 millió forintot költött a kastélyra és környezetére a Magyar Cserkészszövetség. Arról ugyanakkor még nem tudtak tájékoztatást adni, hogy egész pontosan milyen fejlesztések lesznek Nagykovácsiban. Annyit azonban lehet tudni, hogy a megkezdődött beruházás keretében a kastélykomplexum jelenlegi épületeit teljesen felújítja a szövetség, és a tervek szerint új közösségi épületeket is emelnek majd.

Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.

Figyelmébe ajánljuk