Csobánka

Kopjafák Szálasi jegyében

szerző
Kleer László
publikálva
2011. dec. 06., 08:11
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Szélsőjobbosok állítottak kopjafákat Csobánkán, épp Szálasi hatalomátvételének évfordulóján. Hivatalos indoklásuk szerint a nemzetiségeket kívánták megtisztelni a gesztussal. Az érintettek legalább annyit elértek, hogy nem a főtérre került az emlékmű.

A csobánkai nemzetiségek (szerbek, németek, szlovákok, cigányok és magyarok) évszázadok óta élnek békésen a háromezer lakosú községben. Az utóbbi időkben azonban erőszakos kisebbség borzolja néhanapján a település békés polgárainak kedélyét.

 

Legutóbb a falu „nemes lelkű” jobbikosai, illetve néhány szélsőjobboldali és különféle okkultista tanokat terjesztő ember elhatározta, hogy kopjafákat állítanak a csobánkai Fő térre, hogy így tisztelegjenek a nemzetiségeknek, akiket szórólapjaikon rendre nemzetségeknek neveznek. (Hogy ez elírás vagy ideológiai agyrém, azt senki sem tudja.) A keresztesek – a helyiek így hívják őket – léptek is az ügyben: részükről a helyi önkormányzat képviselő-testülete elé került egy olyan előterjesztés, amely arról szólt, hogy a kisebbségi önkormányzatoknak 60 ezer forinttal kell (!) támogatniuk a kopjafaállítási akciót. Ez önmagában véve is érdekes, mert a kisebbségi önkormányzatok költségvetésébe semmilyen beleszólása sincs a települési önkormányzatnak, ráadásul a helyi kisebbségi önkormányzatok kicsit sem örültek, amit egy közösen aláírt tiltakozó levélben tudattak az önkormányzati képviselőkkel, akik ezután nem is merték megszavazni az előterjesztést.

 

Emiatt a Fő téren végül nem lehetett elhelyezni az „emlékparkot”, csakhogy a kopjafák már meg voltak rendelve, ezért egy magántelken „temették” el a csobánkai nemzetiségeket, elvégre akárhogy is nézzük, a kopjafa mégiscsak temetkezési szimbólum.

 

Az ügy másik furcsasága, hogy Csobánkán a képviselő-testület rendelete alapján szeptember 15-én kell tartani a Nemzetiségek Napját. Idén azonban ez elmaradt, helyette a kopjafaavatást tartották október 16-án, Szálasi Ferenc 1944-es hatalomátvételének évfordulóján. Az egybeesés lehetne persze véletlen is, de biztos, hogy nem az: a „kistemetőt” (így hívja a falu a kopjafák helyszínét) részben szélsőségesen jobboldali nézeteikről ismert emberek létesítették, és van köztük olyan is, aki már nyilvánosan is követelte, hogy Csobánka állítson szobrot Szálasi Ferencnek. Arról nem is beszélve, hogy nem ez volt az egyetlen ilyen akció a faluban. Egy évvel ezelőtt Csobánka egyik meghatározó szimbólumának számító Oszoly-hegy csúcsára ugyanez a csoport egy hatalmas kettős keresztet állított, plusz egy éktelen hosszú zászlórudat, amelyen magyar zászló lobogott. Hivatkoztak a pápai keresztre, történelemre, hagyományokra, lélekgyógyászatra és a különleges rezgésekre meg mindenre, ami csak eszükbe jutott, de a faluban mindenki tudta, hogy a kettős kereszt gyaníthatóan nem vallási szimbólum esetükben, sokkal inkább politikai.

 

Az igazán meglepő az volt, hogy mindez az illetékes hatóságokat sem zavarta, hiszen utóbbiak minden további nélkül kiadták az engedélyt, hogy természetvédelmi területen a sziklákat megfúrják, terepjárókkal tiporják a talajt, és ott hatalmas méretű építményeket helyezzenek el. Az már csak hab volt a tortán, hogy az ötszáz falubeli által aláírt tiltakozó levélre nagy ívben „tettek” az illetékesek, mármint a helyi polgármesteri hivatal, az építési hatóság és a parkerdőgazdaság. Ők ugyanis mindent szabályosnak találtak.

 

Ezek után kíváncsi vagyok, hogyha egy óriási rózsaszín pléhelefántot akarnék a Kevély-hegy csúcsára elhelyezni, akkor azt vajon engedélyeznék-e.

szerző
Kleer László
publikálva
2011. dec. 06., 08:11
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 aser
    aser
    2011. december 06., kedd 12:22
    Az igaz,hogy a nyilasok kisebbség..
    De nem nemzetiségek.
    És főleg nem Magyarok,hiába is állítják ezt magukról.
    Hiszen hitler náci eszméit importálták és mint nyilasok élnek.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

A Jobbik és az ÁSZ-büntetés
Vona Gábor dilemmái
László Géza írása
Miért maradtak velünk a különadók?
Interjúk
L. Ritók Nóra, Rufus Wainwright, Ráduly György
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...