Levágott és karóra húzott iszlám fejű szoborral üzeni a határról Toroczkai László, hogy megállítjuk a menekülteket

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2017. szeptember 4.

Kis-Magyarország

A Jobbik alelnöke szerint a menekültáradat olyan kihívásokat hordoz, mint a nándorfehérvári csata. Az ütközet szobrának török feje így sajátos jelentést kap.

Noha nincs évfordulója az 1456-os nándorfehérvári nyári csatának, és Belgrád is elég messze van Ásotthalomtól, a Jobbik alelnöke mégis úgy érezte, hogy az általa vezetett község külterületén lesz a legjobb helye az ütközetre emlékező szoborcsoportnak még 2017-ben. Vagy 2018-ban, vagy később valamikor.

false

 

Fotó: MTI

A Toroczkai László Facebook-oldalára feltöltött videó valójában adománygyűjtés céljából született (a kitűzött 12 millió forintból mintegy másfél már megvan), ám Toroczkai elég érdekeseket mond a szoborról, ami így egyértelműen a jelenre is vonatkozik; ha pedig mindent egybeveszünk, akkor ezúttal is elég érdekes végeredményre jut a néppártosodó Jobbik alelnöke. „1456-ban az őseink megállították az Oszmán Birodalom terjeszkedését” – kezdi, majd így folytatja: „ezzel megvédték a keresztény Európát. Szimbolikus ez az emlékmű, szimbolikus ez az ügy, hiszen az elmúlt hónapokban, az elmúlt években itt, ezen a helyszínen, a magyar–szerb határon sikerült megállítanunk azt a terjeszkedést, azt a hódítást, amely a tömeges migráció képében a mai keresztény Európát fenyegeti.”

Ám mielőtt feltűnne a szobor makettváltozata, Toroczkai leszögezi, hogy ma „mégis azt tapasztaljuk, hogy Európa nincs tele Kapisztrán Szent János szobraival”, pedig az „ő példája mutatja, hogy meg tudjuk védeni egy óriási túlerővel szemben is a keresztény alapokra épült Európát”. És hogy ne legyen kétségünk afelől, hogy a szobor nem csupán a múltnak szól, hanem az olyan mai hősöknek és hőstetteknek is, mint a határra felhúzott kerítés, az ásotthalmi mezőőrök, vagy épp talán maga Toroczkai László. A polgármester azért még hozzáteszi: „szeretnénk ezzel az emlékművel, innen az Európai Unió délkeleti határáról üzenni, hogy az európai emberek bármilyen túlerővel szemben nemcsak a középkorban, de most, a 21. században is képesek megvédeni magukat, és képesek megvédeni az európai civilizációt.”

A Jobbik alelnöke után feltűnik a szobrász, Elek Sándor is, aki természetesen nagyon örül a felkérésnek, majd elmagyarázza, hogy Kapisztrán János és a harcoló vitéz közt látható, „karóra tűzött török fej ekkoriban a vitézek jelképe” volt – csakhogy jól értelmezhessük a levágott emberfejet a szobron, ami egyébként életnagyságú lesz, ha egyszer csakugyan elkészül.

false

 

A szobrász szerint lesz még „félbetört török zászló” is, ami viszont a mai értelmezési kereteket úgyszólván szétfeszíti, hiszen a törökök jelenleg maguk is igyekeznek a menekültáradatot megállítani, ismereteink szerint ezt legalább akkora elánnal teszik, mint Toroczkai László és a néhány mezőőr.

A szoborcsoport makettje így néz ki:

false

 

Kérdés, hogy ha a szobor a jelennek is szól, akkor a török harcos levágott fejét hogyan is kell helyesen értelmeznie mondjuk Szijjártó Péternek, ha véletlenül rákérdez a török kollégája.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.