Szombathely

Port szívnak a lakók, a gyár csak egyre nő

  • Kupi Györgyi
  • 2012. szeptember 10.

Kis-Magyarország

Évek óta problémát jelent a gyár mellett élő mintegy háromszáz lakónak a Falco által kibocsátott zajszint és pormennyiség. A város nem veszi meg tőlük ingatlanjaikat, eladni pedig nem tudják őket. Tüntetni viszont módjukban áll. Csütörtökön is ezt tették.

Új üzemcsarnokot és csúcstechnológiás gépsort avatott csütörtökön Szombathelyen a Falco Zrt. A másfél milliárd forintos uniós támogatással megvalósult, összességében hatmilliárd forintos beruházás átadásán jelen volt a megyei kötődésekkel rendelkező Hende Csaba honvédelmi miniszter, ahogy a vállalati vezetésen kívül a város politikusai is képviseltették magukat az eseményen. Odakinn eközben mintegy tízfős csapat tüntetett a Falco ellen – mind környékbeliek, akik „Zaj, por, füstköd” feliratú táblával és szájmaszkban fejezték ki a gyárral kapcsolatos ellenérzésüket. Bentről hamarosan meg is kapták a nyugtató szavakat: Hende szerint például amilyen fontos a munka, olyan fontos az egészséghez való jog is, ezt pedig a törvények is biztosítják. Más kérdés, hogy noha a helyi politikusok évek óta ígérnek segítséget a lakóknak a gyár által kibocsátott zaj és por csökkentésére, mind ez idáig ennek nincs igazán foganatja.

 

A tüntetők


A tüntetők

 

A Falco
A harmincas években alapított fűrészüzemből mára a Kronospan-csoport oszlopos tagja lett, amely az országban egyedül állít elő laminált és cementkötésű forgácslapot. Az új csarnokkal most Szombathelyre hozták a 80 százalékban exportra készülő prémium termék, a tükörfényes laminált lap gyártását is.

Por, zaj, füstgáz
Tér Lászlóné és férje – akárcsak az itt élők kilencvenöt százaléka – őslakos a gyár melletti utcában. Tér László mérnök, a Falcóból ment nyugdíjba, felesége pedig lassan egy évtizede (ma már a helyiek érdekvédelmi szervezetének megbízottjaként) viaskodik a Falcóval. Kitartóan és folyamatosan felszínen tartja a lakók problémáját a helyi képviselő-testület előtt a közmeghallgatásokon, de közgyűlésen is – amennyiben szót kap. A házaspár elsősorban a zajra panaszkodik, de azt is elmondják, hogy a környékbeli kertekben nem lehet megmaradni, ugyanis déli szél esetén mindent ellep a faforgácsdepók pora. A lakók attól is tartanak, hogy nemcsak ülepedő, hanem szálló port is hord a szél, mert csiszolatpor-égetésre is van engedélye a Falcónak. Tér László álláspontja szerint az utóbbi égetéséből kemikáliák, azok égéstermékei is a levegőbe juthatnak. (Az ügyben a területileg illetékes környezetvédelmi hivatal jelenleg vizsgálódik.) Az időnként a talaj felett lebegő szürkés füstköd meglátásuk szerint a préseket fűtő termoolaj-hevítőből származik. A felvetődő aggályokra a Falcótól kértünk választ, de egyelőre nem kaptunk.

És a telep
Az üzem melletti lakótelepet a gyár alapító-tulajdonosa, Pick György építette még a harmincas évek végén a munkásainak.

A gyárral szintén Térné tartja a kapcsolatot: tavaly novemberben még úgy látszott, megkezdődött a párbeszéd a Falco és a lakosság között, ám ez mára csak annyira korlátozódik, hogy meghívják Térnét a kötelezően elvégzendő kibocsátásmérésekre. Az adatok szerint a kibocsátó pontforrás (mármint a kémény) levegőtisztasági szempontból megfelel az előírásoknak, azaz nincs határérték-túllépés. Nem ez a helyzet a zajjal: a Falco a számára engedélyezett éjszakai 45 decibelt 1–9 decibellel túllépi a környékbeli házaknál tartott vizsgálat szerint.

„Soha nem volt célunk, hogy a Falco bezárjon!” – hangsúlyozza Tér László. Emellett úgy látják, hogy a gyár nem tudja betartani a rá vonatkozó határértékeket. „Ki kell tudni mondani, hogy vagy a Falcónak, vagy nekünk, de egyikünknek mennie kell. Az önkormányzatnak is ki kell tudnia mondani, hogy hiba volt a korábbi, a lakóházakra vonatkozó kiürítési határozatot visszavonni.” A férfi sérelmezi továbbá a településrendezési terv 2006-os módosítását, amelyben a lakóknak kedvező nappal 50, éjjel 40 decibeles zajhatárt kitolták 55/45 decibeles értékre, most pedig a testület előtt fekszik a Falco egy újabb kérelme, amely 60/50-es értéket szeretne. Egyelőre nem tudni, hogy ezt elfogadják-e, amennyiben viszont megteszik, újra próbára teszik a lakók idegeit.

A város érdeke a gyár
Szombathelynek azonban fontos a Falco: információink szerint a város hatodik legnagyobb adófizetőjéről van szó, miközben körülbelül háromszáz embernek ad munkát a gyár, amely a helyi kosárlabdacsapat főszponzora is Az egy hete a Falco által összehívott, uniós kötelezettség okán tartott, de három perc alatt botrányba fulladt és berekesztett lakossági fórumra egyetlen helyi képviselő, az LMP-s Horváth Zoltán ment el. Horváth a narancs.hu-nak elmondta: „Tisztában vagyunk vele, hogy fontos a foglalkoztatás és az ipari tevékenységből származó bevétel, a Falco pedig szerencsétlenül ékelődik be egy lakóterületbe. Ugyanakkor mi a lakók pártján vagyunk: úgy gondoljuk, hogy a Falco térfelén pattog a labda, mivel a Falco az, amely átlépi a zajkibocsátás határértékét, neki lenne kötelessége olyan technológiát választani, amivel ezt megszünteti.” (A helyzet sajátosságát az is okozza, hogy az üzem ipari területen van, a tőle még száz méterre sem lévő házak, amelyekben körülbelül háromszáz ember él, már kisvárosi területnek számítanak, igaz, ipari területre megengedett zajban – K.Gy.)

A gyár kívülről


A gyár kívülről

A képviselő hozzátette: a lakóterület szanálására hozott korábbi határozat célravezető lenne, tudomása szerint a lakók is elfogadnák, noha ez – a költségek miatt – jelenleg nem látszik reálisnak. „Tavaly novemberben volt egy lakossági fórum, amelyen megkezdődött a probléma kibeszélése, ám ennek nem lett folytatása. Ilyen súlyú környezeti konfliktus esetén szükség lenne rendszeres kommunikációra” – hangsúlyozta az LMP-s politikus.

Zajcsökkentő program indul?
A zajjal kapcsolatban a Falco az új berendezés és az új csarnok miatt (hiszen ezáltal csak növekedni fog a munkával járó zaj) most már kénytelen lépni. Amint az átadási ünnepségen Novák Tibor, a zrt. igazgatótanácsának elnöke említette, az idén 80 millió forintot fordítanak zajcsökkentésre. Ennek részleteiről azonban nem nyilatkozott a vezérigazgató, de a város gazdasági alpolgármestere, Molnár Miklós (Pro Savaria) megosztotta velünk értesüléseit. Úgy tudja, négy év alatt kell – a zöldhatósággal történt megegyezés alapján – a Falcónak tíz decibellel lejjebb tornásznia a zajkibocsátást.

Miközben a gyár fejlődni és fejleszteni akar – és ez több szempontból is jó a városnak –, nem vitatja senki, hogy a lakóknak joguk van az egészséges környezethez, továbbá az is jogos igény, hogy az ingatlanuk értéke megmaradjon. (Most ugyanis a gyár környékén lévő ingatlanok értéke fele-harmada a város más területein lévőkének – K.Gy.) A képviselő-testület azonban érdemben mégsem foglalkozik az itt élők helyzetével, a papírforma változik csak: hol a lakók, hol a gyár érdekeinek megfelelően módosítja a terület besorolását, ám ettől még a zaj szintje ugyanakkora marad. A patthelyzet feloldására még az előző ciklusban Szabó Gábor (MDF) alpolgármesternek volt egy elképzelése: mivel a gyárat lehetetlen kitelepíteni, a lakók kártalanítása mellett fokozatosan adnák át az itt lévő körülbelül száz házat különböző kisvállalkozásoknak. Az ötletből azonban előterjesztés sem lett, és nem tudni arról, hogy a közeljövőben felfrissítenék az elképzelést.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.