„Semmiféle garancia nincs a megtérülésre” – Szakértők szerint nem reális a recski bánya újranyitása

  • Kovács István
  • 2016. január 17.

Kis-Magyarország

Nem találkoztunk olyan szakemberrel, aki szerint Recsken érdemes lenne megint bányászni. Pedig a kormány mintha ezt szeretné.

A kormány a recski bánya újranyitásán gondolkodik? – bár még nem történt hivatalos bejelentés, mégsem válaszolhatunk erre a kérdésre másképp csak egy „valószínűleg igen”-nel, amennyiben az elmúlt hónapok történéseit vesszük alapul. „A kormány még 2013 végén határozott arról, hogy megvizsgálja a 2000-ben vízzel elárasztott, és ily módon ideiglenesen bezárt recski bányatelkek újranyitásának lehetőségét. Szakértők szerint Recsk mintegy két milliárd forint értékű rezet, és nagyjából 400 milliárd forintnyi aranyat rejt” – írta

Környezetei szennyezés van Recsken

Kérdésinkre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közleményben válaszolt, amelyet teljes egészében közlünk: A recski bányatérség jelenleg két bányatelekre – Recsk I. és Recsk II. – osztható fel. Ezen területek geológiai és környezetvédelmi szempontból összefüggnek.

Recsk I. bányatelken több mint 100 éve kezdődött az ércek és fémek kitermelése és hasznosítása. Itt a korabeli technológiákkal elérhető készletek kimerültek, így felhagytak a bányaműveléssel. A bányajáratok szakszerű bezárása és a bányászati tevékenység következtében kialakult környezeti kár felszámolása ugyanakkor nem történt meg.

Recsk II. bányatelken az 1960-as években kutatási céllal mélyszinti feltáró fúrások kezdődtek, amelyek eredményeként az 1970-es évektől földalatti kutatások folytak. A kor technológiájával az akkori gazdasági körülmények között a kitermelés nem lehetett gazdaságos, ezért a Magyar Állam 1990-ben elrendelte a mélyszinti bányatérség tartós szüneteltetését. A Recsk II. területet érintő közvetlen környezeti kárt felszámolták, azonban a Recsk I. területtel összefüggő közvetett környezeti károk jelenleg is szennyezik a területet.

Jelenleg a Recsk I. bányatelek közvetlen és közvetett környezeti káraival kapcsolatosan – több lépcsőben – kármentesítési folyamat zajlik, amely a nyitott bányaüregek feltárását és szakszerű „bezárását”, valamint a felszíni és felszín alatti szennyezések felszámolását tartalmazza. ANitrokémia Zrt. által kiírt pályázat ezen feladatok ellátáshoz kapcsolódik.

A Nitrokémia Zrt. – mint bányavállalkozó – a gyöngyösoroszi és recski bányatérségek bányabezárási munkáival kapcsolatos felelős műszaki vezetői tevékenység elvégzésére kötött szerződést, 2+2 éves időtartamra. A tárgyi közbeszerzési eljárást tehát nem azért kellett lefolytatni, mert most született volna döntés a bánya bezárásáról, hanem mert a korábbi felelős műszaki vezetésre szóló szerződés lejárt.

A konkrét szerződés megkötését és a felelős műszaki vezető megbízását a bányavállalkozóra vonatkozó  jogszabályi kötelezettség indokolja, függetlenül a bányatérségekkel kapcsolatos céloktól.

Recsk II. bányatelek mélyszinti ércvagyona hasznosításának céljából az elmúlt évtizedekben nagyon sok tanulmány és szakértői anyag készült, azonban a Magyar Állam hasznosítási célkitűzései – a területet érintő közvetett és közvetlen szennyezés kármentesítésének befejezetlensége, továbbá egy nemzetközi szinten elfogadott, magyar és nemzetközi befektetők által értelmezhető, egységes ásványvagyon értékelés hiánya, valamint egy minden területet érintő, kormányzati döntés-előkészítő tanulmány hiányában – eddig nem valósultak meg.

Ezen összefoglaló anyag létrehozásának érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a „Recsk I. – rézérc és a Recsk II. – nemes- és színesfémérc védnevű bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit és feltételeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány készítése” tárgyú, uniós értékhatárt elérő gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárás lefolytatásáról döntött. A szerződéses ár közbeszerzési eljárás lefolytatását követően alakult ki. A közbeszerzési eljárás nyertesével – KPMG Tanácsadó Kft.-vel – a szerződést megkötötte, a döntés-előkészítő anyag megvalósítása folyamatban van. A tanulmány készítése során megrendelői elvárás a korábbi ismeretanyag felhasználása.”

az atlatszo.hu, és a portál ki is derítette, hogy összesen 254 millió forintért ír tanulmányt az MNV-nek a recski bánya újranyitásáról a KPMG. (Egész pontosan „Recsk I. – rézérc és a Recsk II. – nemes- és színesfémérc védnevű bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit és feltételeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány” készítése – állt a MNV Zrt. novemberi pályázati kiírásában. Ennek lett nyertese a KPMG, akiktől a pályáztató megköveteli a geológus, környezetmérnök és az ausztrál JORC- szabványban jártas szakemberek alkalmazását, akik referenciával rendelkeznek a területen.  Ez az eljárás számításokon alapul, ahol figyelembe veszik a feltárt nyersanyag mennyiségét, minőségét, a világpiaci keresletet és ármozgásokat, valamint a befektetés megtérülési lehetőségét, majd az eredményt auditálják.)

 

Aki meglepődött

A bányász szakma képviselői például nem értik azt, hogy miért akkor írtak ki tendert az ércvagyon hasznosítására, amikor nem a legkedvezőbb a világpiaci környezet. (A rezet egyébként legnagyobb mennyiségben az elektronikai- és villamos ipar használja fel, de három éve Kína gazdasága még jól teljesített, ezért nagy rézigény jelentkezett, így magas volt az ára. Ám most megtorpantak, le is esett 5-6 ezer dollárra a színréz világpiaci ára az akkori 10 ezerről. Márpedig ha olcsó a fém ára, csak olcsón lehet eladni és akkor nem térülnek meg a ráfordítási költségek – K.I.) További értetlenkedést szül, hogy a magyarnarancs.hu tudomása szerint a korábban bezárt recski bánya (melynek történetéről lásd keretes írásunkat) geológiai osztálya 1990 után komoly elemzéseket, hatástanulmányokat készített, és ezek most is rendelkezésre állnak. „Ez ötmillió tonna érc kitermeléséről szólt, amelyben leírták, hogy a legjobb rézérc tartalmú anyagot kell először kibányászni azért, hogy a befektetés bizonyos százaléka mielőbb megtérülhessen” - nyilatkozta a magyarnarancs.hu megkeresésére Holló Imre. Recsk község korábbi polgármestere 24 éven át aknagépészeti vezető volt a bányában, ezért testközelből ismeri az elvégzett munkafázisokat. Elmondta, hogy a fúrások során a 900-as szinten találták a legmagasabb érctartalmat – ez 1100 méter mélységet jelent. Polgármestersége időszakában sokan tőle is érdeklődtek a befektetési lehetőségekről, ők többségében külföldön élő magyarok voltak. Mostanában Holló képviselőként tevékenykedik, és igencsak meglepődött, amikor tavaly november 4-én pályázat jelent meg a recski ércbánya újranyitási lehetőségének kidolgozásáról, ami egy újabb tanulmány elkészítését jelenti.

 

A volt polgármesternek feltűnt a hipergyorsaságú intézkedés, mert öt napban határozták meg a nyilvánosságra került pályázat beadási határidejét, majd december 12-én eredményt is hirdettek. Holló nem tudja, mi férhet bele a bruttó 254 millió forintos pályázati összegbe, mert szerinte az új geológiai kutatásokra kevés, egy újabb tanulmány elkészítését pedig nem igazán tartja indokoltnak, hiszen ilyenből korábban több is készült.

Komoly vagyon kell hozzá

Az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesület elnöke szerint három éve érthetőbb lett volna foglalkozni a recski ércvagyonnal, mert akkor 10 ezer USD (amerikai dollár) volt a színréz tonnájának világpiaci ára, míg jelenleg ez „csupán” 5-6 ezer USD. Gagyi Pálffy András egyúttal jó ismerője a mátrai bányának, mivel 48 éve ő végezte az első érckészlet számítást, évtizedeken át vezérigazgató volt, majd 1991-től részt vett a privatizációs folyamatban is. A lebetonozott tárnák jó műszaki állapotban vannak és műszakilag minden ki lett dolgozva, ami helyzeti előnyt jelent. Ennek ellenére a kitermelés beindításához legalább 500 millió eurót kellene befektetni, mivel az érc értékesítése ostobaság volna, építeni kell feldolgozót is hasonló összegért.

false

 

Fotó: MTI

 

Csakhogy – folytatja a szakértő – az esetleges befektető most még nem tudja, mihez adja a pénzét, mert igazi földalatti vízszintes irányú kutatások sosem történtek - ez újabb százmillió eurós költség lenne. A legjobb minőségű ércvagyon, amely 2 százalék rezet tartalmaz, a rendelkezésre álló kutatási adatok szerint 30-40 millió tonnára becsülhető Recsken. „Mindez komoly beruházást és hosszú távú stratégiát, befektetést igényel, ám semmiféle garancia nincs a megtérülésre.” Gagyi véleménye szerint ebben a kérdésben idáig már túl sok szakmaiatlan döntés született, és nem biztos, hogy ezt folytatni kell. Arról sem tud, hogy a szakmai szervezeteket megkérdezték volna ezzel kapcsolatban a pályázat kiírása előtt, ők ugyanis elmondták volna, hogy jelenleg nincs komolyabb fémigény a világpiacon, ráadásul a chilei és bolíviai külszíni bányákból pedig lényegesen gazdaságosabb kitermelni az ércet.

Meddő próbálkozások

Baksa Csabának ugyancsak komoly kötődése van Recskhez, hiszen 1969-től a bezárásig geológusként dolgozott az ércbányában. A Magyarhoni Földtani Társulat elnöke a magyarnarancs.hu-nak elmondta: az 1960-as évek közepén végezték az első mélyfúrásokat a területen, vagyis kereken 60 éve ismerték fel a Mátrában fellelhető porfiros rézérc jelentőségét. Ez szaknyelven szólva finom hintés a kőzetben, ami Recsken az andezitben van jelen. A réztartalma 0,2–1,5 százalék közé tehető, a jobb minőség 500 és 1200 méter közötti mélységben található.

A ’80-as évek végén mintegy 130 mélyfúrást végeztek 1200 méter mélységig, melyek eredményei rendelkezésre állnak. Akkor az állam partnereket keresett, akikkel kooperációban akarta hasznosítani az ércvagyont. Jártak Recsken németek, japánok, franciák és akkori szovjet szakemberek is, akik mindig újabb kéréssel álltak elő, miközben az állam már nem akart több pénzt invesztálni. Viszont a helyben végzett ércdúsítás jó eredményeket hozott, hiszen sikerült 20 százalékos anyagot produkálni, miközben az ércben lévő többi értékes fém is kinyerhetővé vált. Baksa részese volt annak a csapatnak, akik kiszámolták az 1970-es években, hogy 2000-2500 dolláros akkori színréz áron gazdaságos lehetett volna a bánya üzemeltetése. A legújabb híreket ő is követte, és elmondta, hogy az általa is ismert KPMG olyan auditáló és könyvelő cég, akik tudomása szerint idáig nem végeztek ipari üzem újranyitásával kapcsolatos elemző munkát, viszont véleményüknek súlya van a banki hitelek felvételénél. Nem értesült arról, hogy az érintett szakmák hazai képviselői közül idáig bárkit megkerestek volna.

 

false

 

Fotó: MTI

A projekttel és a pályázati kiírással kapcsolatban megkérdeztük az érintetteket és a szakmabelieket, akik közül többen értetlenkedésüknek adtak hangot az elmúlt hetek történései miatt.

 

Csak ellenőrzötten

Recsk polgármestere örülne a munkahelyteremtésnek, de érdeklik a részletek is. (A KPMG féléves határidőt kapott a tanulmány elkészítésére, aminek eredményét kikéri majd az önkormányzat.) A jobbikos Nagy Sándor azt mondta, hogy a vezetése alatt álló önkormányzat szeretne tisztán látni az állami pénzek elköltésében, miközben minden segítséget megadnak majd a bányanyitáshoz. „Bárcsak már ott tartanánk” – tette hozzá.

Megpróbáltunk utánajárni, hány bányász végzettségű aktív korú ember fogható munkára egy esetleges recski bányanyitás esetén. Az észak-borsodi térségben újranyitott és mintegy két éven át működő farkaslyuki szénbányában kutató-feltáró tevékenység folyt. Információnk szerint itt szakemberekben nem is volt hiány, hiszen a meghirdetett állásokra információnk szerint közel kétszázan jelentkeztek. Recsk térségében az ércbánya bezárása után a munkaképes emberek többsége más területen keresett munkát, de sokan tudtak élni a korkedvezményes nyugdíjazással is. Talán ennek tudható be, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által közölt adatok szerint jelenleg összesen négy fő – egy geológus és három mélyfúró szakmunkás – szerepel az álláskereső regiszterben, akiknek a végzettsége bányaműveléshez köthető. Önmagukban ők aligha képesek újraindítani a recski bányát.

A múlt

A falu térségében, a Vörösvár, Fehérkő és Hegyestető nevű hegyeken 1780-ban indult meg az első érckutatás, amely akkor kapott lendületet, amikor 1849-ben Recsken, a Baj patakban termésrezet találtak. 1862-ben létrejött a Mátrai Bányaegylet, és a bánya mellé ércfeldolgozót építettek. Ám a várt gazdasági eredmények elmaradtak. Az ezredfordulón már a Parádi Bányatársulaté az üzem és a termelés mellett kutatásokat is végeznek. Ennek köszönhetően 1925-ben aranyban gazdag ércet találtak a Lahóca hegyen, ezért a Kincstár megvásárolta az egész bányaterületet. Ezután 1979-ig  folyamatos volt a bányászat, ekkor a régi bányát bezárták. Pedig a ’70-es években a bányaüzem 1300 munkahelyet biztosított a környékbelieknek és abban az évtizedben épült ki két akna, amelyeket 900 méter mélyen összekötöttek. A kutatások viszont tovább zajlottak, hiszen 1986-ig 550 kutatófúrást végeztek, amelyek hossza összesen 87,5 km. Ezek eredményeire alapozva 1991-1997 között újabb megvalósíthatósági tanulmányok készültek, ám azokban az években mélyponton volt a réz világpiaci ára. A több tízmillió tonnára becsült ércvagyont, amely Európa legnagyobb és a világ tizedik legnagyobb rézérc készlete, nem lehetett volna gazdaságosan kitermelni. Ennek elsődleges oka az volt, hogy 1990 környékén 1700 USD volt a színréz tonnánkénti ára. Ez 2005-re elérte a 4400 USD-t, ekkor a felszámolással megbízott Mecsek Öko Kft. a bányát 4,6 milliárd forint induló áron meghirdette értékesítésre. Érdeklődőben nem volt hiány, végül a legkomolyabban tűnő üzleti partner egy nappal a szerződés aláírása előtt lépett vissza. Mivel a napi 2000 m3 víz kiszivattyúzása naponta egymillió forintot emésztett fel, a műszaki berendezések kimentése után a bányát 1999 végén elárasztották, és 2000-ben lezárták.  A következő évben elkészült a kutatások zárójelentése. Az elemzések és a korábbi kutatások adatai szerint a réz mellett aranyat, ezüstöt, foszfort, vanádiumot, cinket és egyéb fémeket is tartalmaz a 900-1100 méter mélyen található érc. A komoly állami befektetések ellenére lényegében igazi ipari termelés soha nem volt Recsk 1979 után megnyitott tárnáiban. Az elárasztás előtt a műszaki berendezéseket szakszerűen kimentették, az akna bejáratát pedig betonnal és földdel tömedékelték.