Teli az ország vegyileg szennyezett területtel, jöhet akár egy új katasztrófa is

szerző
Gera Márton
publikálva
2016. dec. 16., 06:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Csak úgy burjánzanak a mérgező és rákkeltő anyagok az ország szennyezett területein. A hatóságok nem tudnak érdemben fellépni, a Greenpeace viszont megpróbálja.

Mérgezett örökségünk Szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon – ez a címe a Greenpeace legújabb kiadványának és a hozzákapcsolódó online gyűjteménynek, amelynek a célja, hogy egy átfogó képet adjon, hol is vannak az országban vegyileg szennyezett területek, és mekkora problémát jelentenek ezek. Mi most röviden megpróbáljuk összefoglalni, hogy mire jutott a környezetvédő szervezet, akit a dolog részletekbe menően is érdekel, az kattintson a linkekre.

A hatóság nem hatékony

Az év elején kezdték a munkát, és kezdetben csak pár esetről tudtak, de ahogy haladtak, úgy derült fény egyre több és több szennyezett területre – állítja a magyarnarancs.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. „Ezek csak a legfontosabb ügyek, az országban nagyon sok olyan hely van, ahol azonnali beavatkozás kellene az egészség és a környezet védelme érdekében” – tette hozzá. A szervezetnek két célja van a kutatással: szeretnék, hogy a régről megmaradt szennyezéseket minél hamarabb számolják fel, másrészt szeretnék, hogy ne alakuljanak ki újabb, vegyileg szennyezett területek. Simon szerint ehhez az kellene, hogy itthon is érvényesüljön a „szennyező fizet elv”, vagyis amelyik cég veszélyes anyagokkal vagy hulladékkal dolgozik, annak valós pénzügyi garanciát kellene vállalnia. A szakértő azt is mondta, hogy erre volt már korábban ígéret, például a 2010-es vörösiszap-tragédia után is, ám mégsem valósult meg.

Simon Gergely

Simon Gergely

Fotók: Greenpeace

 

A hamarosan következő esetek közt az a hasonlóság, hogy a területekért felelős cégek általában hiába ígérték, a kármentesítést nem, vagy csak minimális mértékben hajtották végre – állítja Simon. „Az is látszik, hogy a hatóságok nem tudnak hatékonyan fellépni a szennyezés ellen” – mondta a szervezet munkatársa, aki arról is beszélt, hogy éppen ezért szeretnének egy olyan törvényjavaslatot letenni valamilyen formában a parlament elé, ami megoldást jelentene ezekre a problémákra. Mert, mint az itt lejjebb is látható, probléma van bőven – és most jöjjenek a konkrét esetek!

Rákkeltő vegyületek mindenhol

Balassagyarmaton a porcelánokat, és később ipari alkatrészeket is gyártó Kőbányai Porcelángyár (Kőporc) helyi egységét 1994-ben bezárták ugyan, de az bőven hagyott maga után szennyezést. 1998-ban fedezték fel, hogy a talajban, még 15 méter mélyen is, tetraklór-etilén-szennyeződés van, ami a Kőporc működése során keletkezhetett. A tetraklór-etilén valószínűleg rákkeltő, idegrendszer-károsító hatású, és a színtelen folyadék már az egykori telephely melletti családi házak kútjaiba is beszivárgott. Ám a talajban szén-tetraklorid-szennyeződés is kimutatható, és ez a korábban oldószerként használt vegyület nem pusztán rákkeltő hatású, hanem mérgező is. A Kőporc jelenleg is felszámolás alatt áll, pénze nincs, így a kármentesítést sem tudja elvégezni, viszont a helyi környezetvédelmi felügyelőség már két éve jelezte, állami szerepvállalásra volna szükség – azért is, mert ha nem sikerül megfékezni a szennyező anyagok terjedését, azok könnyen elérhetik a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot is.

Az Egerhez közeli Berva-völgy területén sem tisztább a talaj: kőolaj és kőolajszármazékok, nehézfémek és más szennyező anyagok találhatók a talajban és a talajvízben. Egykoron itt működött a BERVA Finomszerelvénygyártó Rt., aminek 2002-ben kezdték meg a felszámolását, de csak a kezdeti kármentesítésre volt pénz, így a szennyezés a területen maradt. Mostanra annyira súlyos lett a helyzet, hogy a szénhidrogén-szennyeződések néhol a talajfelszínen úsznak, így itt is veszélyben vannak a közeli ivóvízbázisok. Ha valaki töményen belélegzi a szénhidrogéneket, akár tüdőgyulladást is kaphat, de ezek a szerves vegyületek tüdőkárosodást, szívritmuszavarokat, máj- és vesekárosodást is okozhatnak. Az egykori gyár 29 hektáron terül el, a kármentesítést minél előbb meg kellene kezdeni, a szénhidrogénnel és nehézfémekkel szennyezett talaj esetében pedig cserét kellene végrehajtani a Greenpeace véleménye szerint.

soroksári Grassalkovich út 3. és az Ékes utca 11. szám alatt található területeket 1979-ig használta egy vegyész kisiparos, aki a kertbe ásott gödröket, amelyekbe aztán a nem használt vegyszereket öntötte, így kezdett el szennyeződni az itteni talaj. Ma már tudható: a talaj rákkeltő vegyületekkel (klórfenolok, dioxinok és szénhidrogének) teli, illetve robbanásveszélyes vegyszerek, nehézfémek és régebben betiltott növényvédő szerek maradványai vannak a talajban. Szerencsére a területen közvetlenül most nem lakik senki, de a szennyezett talaj porának a közelben lakók ki vannak téve, és talán az sem véletlen, hogy egy korábban itt lakó nőnél jóindulatú agyalapi mirigy- és mellékvese-daganatot diagnosztizáltak. A szennyezett talajt el kellene távolítani. Kérdés, hogy ez mikor történik majd meg.

A Greenpeace 2002-ben jelezte a Miskolchoz közeli Bábony-patak szennyezettségét: akkor többféle mérgező anyagot és egyéb szerves vegyületeket találtak a vízben, egy 2011-es mérés már talajvízszennyezést is mutatott ki a közeli kutakban. A szennyeződés vélhetőleg a Észak-magyarországi Vegyiművek (ÉMV) tevékenysége során alakult ki, ám az egykori vállalat területén ma is az egészségre káros vegyszereket gyártanak. Friss mérések nincsenek, de a Greenpeace szerint feltételezhető, hogy a területen olyan anyagok is felhalmozódhattak a talajban, mint például a foszgén, ami rákkeltő. Mindemellett a vegyipari tevékenység következtében az élővilág állapota folyamatosan pusztult, az érzékenyebb fajok mára eltűntek. Elég nagy probléma, hogy nincs egy friss vizsgálat, ezért a környezetvédő szervezet azt javasolja, egy részletes, a szennyezettséget felmérő kutatás után akciótervet kell kidolgozni a víz állapotának javítására.

Még az Együtt önkormányzati képviselője, Baranyi Krisztina hívta fel a nyilvánosság figyelmét, hogy az egykori Budapesti Vegyi Művek (BVM) Illatos úti telephelyén több ezer tonna veszélyes hulladék található. A Greenpeace szerint az 1950-es évek óta szennyeződik így a talaj, amelyben rákkeltő benzol és klórbenzol is a határérték feletti arányban mutatható ki, ráadásul a szennyezettség akár 50-60 méter mélyre is lejuthatott a talajvízben. A szervezet különböző teszteket végzett a helyszínen, amelyekből kiderült, hogy a szennyező anyagok megjelentek a közeli otthonokban és kertekben is: a tojástesztek során az egyik tojásban a határértéknél harmincszor nagyobb arányban találtak rákkeltő és terméketlenséget előidéző DDT-t, amelyet anno rovarölő szerként is használtak, mielőtt betiltották. A szennyező anyagokat mostanra elszállították a telephelyről, de nem tudni, a talajt mikor fogják megtisztítani, noha a környezetvédő szervezet szerint a talajvizet és a felső talajréteget minél előbb meg kellene, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább kiporzás útján.

Csupa gáz

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmártonban a múlt században hosszú évekig zakatolt a bőrgyár, a szőrmekészítés és bőrcserzés során azonban naponta 1500 m3 savas és lúgos, krómot tartalmazó szennyvíz keletkezett. A bőrgyár végül 1999-ben megszűnt, de a krómos szennyvíziszap még mindig megvan, ráadásul a szennyvízülepítő tórendszerbe vezetve. Itt tényleg nagy a baj: a Debreceni Egyetem (DE) tavalyi kutatása szerint akár több mint kétszázszorosan is túllépi a megengedett határértéket a szennyvíziszap krómtartalma, és a króm nagy mennyiségben mérgező, ha belélegzik vagy az emésztőrendszerbe jut, akkor tüdőrákot is okozhat. A Greenpeace szerint a területet mihamarabb meg kellene tisztítani. Erre van is egy olcsó, természetbarát megoldás: a szennyező anyagot növények segítségével megkötik, a növényi biomasszát pedig elégetik.

Az egykori bőrgyár

Az egykori bőrgyár

 

 

Egészen 1984-ig, több mint hetven éven keresztül működött a III. kerületben az Óbudai Gázgyár, ahol a gáztisztítás melléktermékeként mérgező vegyületeket tartalmazó gázmassza keletkezett, amely a mai napig szennyezi a talajt. A Greenpeace mérései elkeserítő helyzetet mutatnak: a talajban a megengedett határérték hatszorosát mérték a rákkeltő arzénból és az idegrendszert károsító ólomból, de a cink és a higany jelenléte is simán túllépi a szennyezettségi határt. Ez többek között azért is gond, mert a gázmassza könnyen a Dunába ömlik, és a budapesti ivóvízbázisok is veszélyben vannak. Ha a volt gázgyár területén sikerülne is megszüntetni a szennyező forrásokat, az még közel sem lenne elég, mivel vélhetőleg teljes talajcserére is szükség volna – ennek költsége nagyjából 10 milliárd forintra rúgna. A főváros egyébként mintha tisztában lenne a probléma súlyosságával: tavaly döntöttek, hogy kármentesíteni kell a területet, így csak az a kérdés, mikor történik ez meg.

Oldószer a kútban, robbanás a telepen

Rákkeltő oldószerek a lakókertek kútjaiban, vegyszerekkel teli talaj és egy kármentesítés, ami meg sem történt – ezek mind az 1956-tól működött Pest Megyei Vegyi és Divatcikk-ipari Vállalat (PEVDI) gyömrői gyára után maradtak, amelynek telephelye tele van veszélyes hulladékkal. A talajvízbe vegyi anyagok kerültek, elsősorban rákkeltő vinil-klorid, amelynek mennyisége a határérték több tízezerszeresét is elérte. Még nagyobb baj, hogy daganatos megbetegedés kockázatát növelő oldószerek (benzol, triklór-etilén) kerültek a telephely vegyszerekkel teli talajából a szomszédos kertek kútjaiba. A gyár akkor már új tulajdonosa 2011-ben elvileg elszállíttatott 1000 tonnányi veszélyes hulladékot, mert az önkormányzat is felszólította erre. Ám a kármentesítés nem igazán történt meg, mivel kiderült: a szennyezettség teljes felmérése sem készült el, még mindig vannak veszélyes hulladékok a területen, sőt, az egykori alkalmazottak azt mondják, a talajban, több méter mélyen, más hulladékokat is elástak anno. A Greenpeace szerint mihamarabb el kell szállítani a megmaradt veszélyes hulladékot, és ki kell deríteni, valóban vannak-e a PEVDI-ből származó, elásott anyagok a területen.

Gyömrői üdvözlet

Gyömrői üdvözlet

 

 

2004-ben robbanás történt a volt Mechanikai Művek törökbálinti telepén: ekkor három ember meghalt. A korábban lőszergyártásra használt ipari park körül azonban más gondok is vannak. A terület ugyanis a mai napig szennyezett, a korábbi vizsgálatok kimutatták, a talajvízben például halogénezett alifás szénhidrogén-, bór- és ólomszennyezés van, a Greenpeace pedig arra figyelmeztet, hogy a 2004-es robbanás oka valószínűleg a szelén nagy mennyiségű jelenléte volt. A területen található nehézfémek egyebek mellett rákkeltő hatásúak, de van, amelyik a vese- és májműködést befolyásolja, és még idegrendszeri károsodást is okozhat. Azért sem megnyugtató a helyzet, mert a terület mostanra több mint 100 tulajdonos birtokában van, és ugyan néhányan végeztek talajcserét és tereprendezést, valódi kármentesítés nem történt. Holott egy kármentesítés után elkezdődhetne a felelősségi körök megállapítása, de a környezetvédő szervezet szerint egyelőre azt is nehéz megbecsülni, milyen költségei lennének egy teljes állapotfelmérésnek és kármentesítésnek.

Viszi a szél

Van a Hortobágyi Nemzeti Park mellett, Balmazújváros- Lászlóháza közelében egy veszélyeshulladék-tároló telep, amelyen sokáig 2300 tonna veszélyes hulladékot tároltak. Igaz, ezeket hosszas huzavona és felszámolási eljárások után elszállították, de a vegyi anyagok egy része kiömlött, és a talaj ezáltal itt is szennyeződött. Még 2014-ben végzett a Greenpeace egy vizsgálatot, ekkor derült ki, hogy a talajban az ólom (ami idegméreg) hétszerese a határértéknek, és vannak toxikus, rákkeltő fémek is. A telepet ráadásul mindössze egy fóliával kerítették körbe, ezért a szél anno könnyen átfújhatta a por vagy gőz formájú mérgeket a közeli nemzeti park területére. Bár a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott tavaly ősszel külön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megkezdik a hulladéktároló felszámolását, a talaj és a talajvíz megtisztítása egyelőre nem történt meg.

Hiába szólították fel többször a Békéscsaba melletti Fényes tanyán hulladékregenerálót 1995-ig működtető Gyopáros Műszaki Szolgáltató és Környezetvédelmi Önálló Gmk.-t, hogy ártalmatlanítsa a telephelyén felgyülemlett veszélyes hulladékot, a cég nem tette ezt meg, inkább a szabadban helyezték el a vegyi anyagokat. A céget felszámolták, de a hulladékot nem szállították el, egy 2000-es tűzeset során pedig még jobban szétszóródott. Néhány éve elkezdődött a kármentesítés, de nem fejeződött be, mostani információk szerint 2020-ra végezhetnek vele; holott a telepről kijutott anyagok között tetraklór-etilén is akad, és a terület alatt a talajvíz mérgező BTEX- és illékony klórozott szénhidrogén-szennyezettséget mutatott. Bár a területen nem lakik senki, a talajvízben a szennyeződés továbbterjed a közeli Élővíz-csatornába, és ha valaki netán ivóvízként szeretné használni az innen származó felszín alatti vizet, az komoly egészségkárosodással számolhat. A környezetvédő szervezet szerint azonnali kármentesítésre volna szükség, meg kellene tisztítani a talajt is, és bioreaktort-kútrendszert kellene kiépíteni, amely segítené a szennyező anyagok lebomlását.

Fényes tanya

Fényes tanya

 

 

1890 óta használták a XVIII. kerületben található 60 hektáros Cséry-telepet a fővárosi hulladék tárolására és feldolgozására, sőt egy időben még az olajiszapot is legálisan lehetett elhelyezni a telepen. Így fordulhatott elő, hogy – egy korábbi jelentés szerint – a talajban az idegméreg ólom a megengedettnél tízszeresen, a rákkeltő és mérgező kadmium huszonötszörösen, az enzimműködést gátló higany pedig ötvenhatszorosan van jelen. A talajvíz károsodása mellett nagy gond, hogy a talajmozgás miatt a szennyezés a lakott területek felé irányul. 2013-ban zárták be a telepet, de aki azt gondolja, innentől megkezdődött a kármentesítés, téved: a főváros az iszapnak mindössze egy százalékát vitte el, noha a Greenpeace szerint a talaj mihamarabbi megtisztítása azért is fontos, hogy ne terjedhessen tovább a szennyeződés.

Megint a vörös iszap

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa után nem csoda, ha csak gyomorgörccsel tudja megnézni az ember a második legnagyobb vörösiszap-tározóról készült fotókat. Az Almásfüzitő melletti, közvetlenül a Duna-parton található, 17 millió tonna vörös iszapot tartalmazó tározó ráadásul szivárog, és ezáltal szennyezi a környezetet. Eközben a kiporzást úgy akarják megelőzni, hogy több mint 160-féle veszély hulladékot kevernek össze – „hulladékhasznosítás” címszó alatt –, és ezeket szétterítik a tározón. Ennek ellenére a talajvízben mérgező fluoridot és arzént is találtak, és ezek mind a Dunába kerülhetnek – erre maga az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete hívta fel a figyelmet. Ahogy arra is, hogy egy esetleges baleset során „a folyóba jutó, vörös iszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában”. A Greenpeace szerint már az is előrelépést jelentene és csökkentené a szennyezést, ha a tározókat szigetelnék, vagy biológiailag valóban lebomló anyagokkal fednék le.

Rohad minden

A budapesti Naplás út melletti egykori bányák területén évtizedek óta folyik a szemétlerakás. Kezdetben nagy mennyiségű hulladékokkal tömködték be a korábbi kavicstermelés során keletkezett gödröket, ma meg nagyjából bárki hozhatja ide az ipari vagy lakossági hulladékot. Azért is baj ez, mert a több köbméternyi szemét, műszaki védelem híján, közvetlenül érintkezik a talajjal, és egy feltárás szerint leraktak ide mindenféle hulladékot, amit csak el lehet képzelni: oldószereket, rákkeltő, azbeszttartalmú szigetelőanyagokat és sejteket mérgező gyógyszereket is. Szennyeződött a talajvíz is, amely már a közeli vízbázisokat is veszélyezteti, hiszen a vízben megjelenhetnek rákkeltő szennyezők. A hulladéklerakás ellen már többször is tiltakoztak, de jelenleg még mindig hordják ide a szemetet, miközben a Greenpeace arról beszél, hogy a terület megtisztítása és helyreállítása lenne a legfontosabb.

Mai programok
A Narancs beszámolt már a kiskunhalasi környezetszennyezésről, pontosabban arról, hogy a város melletti területen, a lakóházaktól pár száz méterre 1000 tonnánál is több veszélyes hulladék rothad, szigetelés nélkül, a földre lerakva. A vegyi anyagok ki is ömlöttek a tárolókból, a Greenpeace a talajvizsgálat során megállapította, hogy a szennyező anyagok túllépik a határértéket. Igaz ugyan, hogy a hordók feliratai szerint ezek nem mérgek vagy robbanásveszélyes anyagok, de a szabálytalan tárolás miatt bejutottak a talajba és a levegőbe. A hulladékot a környezetvédő szervezet szerint is el kellene szállítani, de ez egyelőre várat magára, a kormányhivatal szerint nincs határérték-túllépésről szó, és ők addig bizony nem fogják elszállítani állami pénzből a hulladékokat, amíg a hordók nem szakadnak ki. Patthelyzet alakult ki, mert a csődbe ment Bács-Reál Kft., amely korábban ezen a területen veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását végezte, elvileg nem tud eleget tenni a megtisztítási kötelezettségének. A hulladék meg csak áll és áll Kiskunhalason.

szerző
Gera Márton
publikálva
2016. dec. 16., 06:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2016. december 21., szerda 08:34
    Nem porta, torta. Áder Jánost várják a kettes tortán!
  2. 3 KassaiSonka
    KassaiSonka
    2016. december 21., szerda 04:19
    Pedig egyszerű. A kettes porta az, ahol Áder Jánost várják. Mit nem lehet ezen érteni?

  3. 2 Kovacs
    Kovacs
    2016. december 17., szombat 13:07
    rworse 1. A majdani atomhulladékkal kiegészítve? Meg a jelenlegivel. (Ha ráérsz rworse, mi az a kettes porta? Már többször beírtad, mint valami sejtelmes ultimátumot. Mi az?)
  4. 1 rworse
    rworse
    2016. december 16., péntek 14:19
    Áder Jánost várják a kettes portán!

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ember alatti állapotok
Állatkínzás Magyarországon
Interjúk
Ennio Morricone, Mathieu Kassovitz, Vajda Gergely
Természetjáró melléklet
Teljesítménytúrák, Zemplén
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...