Utánuk a hulladéközön - Kiskunhalasi környezetszennyezés

szerző
Kohout Zoltán
publikálva
2016/33. (08. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kiskunhalas határában 1000 tonnányi veszélyes hulladék rothad műszaki védelem nélkül, miután az annak kezelésével megbízott céget 2013-ban felszámolták, majd kézen-közön továbbadták – így most nincs, aki jótálljon az otthagyott szemétért. A Bács-Reál Kft. ügyében eddig súlyos bírósági ítéletek születtek, és várhatóan születnek is a jövőben.

Becslések szerint legalább 150 millió forintba kerülhet a Kiskunhalas északkeleti határában, a Majsai úton található telephelyen „tárolt” veszélyes hulladék elszállítása. Kérdés, kell-e majd a területen – nyilván további jelentős költségeket okozó – talajcserét végezni.

A Bács-Reál komoly bűncselekményekkel tarkított története 2006-ban kezdődött, amikor a H. István vezette cég veszélyes hulladékok gyűjtésére és ártalmatlanító központokba szállítására kapott engedélyt. A cég a különféle veszélyes hulladékokat 4 hétnél tovább nem tárolhatta a Majsai úti telephelyen: az átvett anyagokat a megfelelő ártalmatlanítóba, feldolgozóba kellett (volna) szállítani. Nem hivatalos, de megbízható információink szerint az ügyvezetőnek – aki egyébként környezetvédelmi szakmérnök – korábban is meggyűlt a baja az érvényes előírásokkal, de emiatt csak 2010-ben indult ellene eljárás.

A szemét feltartóztathatatlan

A szemét feltartóztathatatlan

Fotó: A szerző felvétele

 

Jól élni

Elsőként az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) végzett hivatalból ellenőrzéseket a Bács-Reál 5000 négyzetméteres bérelt telephelyén. 2010–2011-ben azt tapasztalták, hogy a cég 4 hétnél tovább tartja ott a veszélyes hulladékokkal teli hordókat, konténereket és egyéb tárolókat. Ezért 2010 őszén elmarasztalták őket, 2011 kora tavaszán pedig megtiltották a Bács-Reálnak a további szabályszegést, és kötelezték a nem megfelelően tárolt hulladék átadására, megjelölésére, továbbá korlátozták a cég tevékenységét ezen határozat végrehajtásáig. A környezetvédelmi hatóság több ízben is megbírságolta a kft.-t, ám a szabályozás értelmében (hogy az ezzel foglalkozó gazdasági társaságok ne dőljenek be azonnal) a kirótt tetemes összeg jelentősen csökkenthető akkor, ha a vétkes cég pótolja a hiányosságokat. Lapunk úgy tudja, egy ideig volt némi foganatja a hatósági nyomásgyakorlásnak: az eleinte családi vállalkozásként is felfogható Bács-Reál megkezdte a hulladékok továbbszállítását. A szabálytalanságok – a határidőn túli, ráadásul jelölés és műszaki védelem nélkül, nyitott területen való törvénytelen tárolás – azonban nem szűntek meg, és idővel mind az Atiköfe, mind a telephelyet bérbe adó vállalkozás följelentette a Bács-Reált emiatt. Az ellenőrzések eredményeként büntetőeljárás indult veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének a megsértése miatt. (A Bács-Reál Kft. nemcsak a jogszabályi rendelkezéseket nem tartotta be, hanem az ingatlan tulajdonosának sem fizette meg a bérleti díjat.)

A kiskunhalasi sajtó és az ügyet ma is közelről ismerő forrásaink szerint a problémák forrása az volt, hogy – mint az a későbbi perben kiderült – H. István cégvezető jelentős összegű pályázati bevételeket remélt, és ezekben bízva komoly hiteleket vett fel, illetve nagy értékű autólízing-szerződéseket kötött. A pályázati sikerek azonban elmaradtak, de a városban terjedő szóbeszéd szerint a vezetőség egyes tagjai ennek ellenére sem változtattak költekező életmódjukon: 2010–2011 táján a cég gyors ütemben kezdett eladósodni.

2011-ben nemcsak rendőrségi nyomozás, majd ügyészségi eljárás indult, hanem megkezdődött a Bács-Reál felszámolása is. A felszámoló próbált enyhíteni a környezet épségét fenyegető kockázatokon: a legveszélyesebbnek ítélt, néhány kamionnyi hulladékot elszállíttatta. Csakhogy a kezdetben nagy forgalmat bonyolító, 100-170 millióra becsülhető vagyonú, több tucat dolgozót foglalkoztató és csaknem 50 milliós gépparkot működtető cég kasszájában a felszámoláskor mintegy 3 millió forint maradt. H. ellen egyébként maga a felszámoló Kerszi Zrt. is feljelentést tett, miután a Bács-Reál vezetői a szükséges dokumentumokat nem adták át a felszámolás elindításakor, s így nem volt feltérképezhető, hová tűnt a pénz a cégből.

A sikkasztás, csődbűntett, veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályok megsértése és közokirat-hamisítás gyanújával indult nyomozások, majd a vádemelés eredményeként H. Istvánt 2013 elején már első fokon jogerőssé váló bírói döntéssel 8 hónapi börtönre ítélték, de a büntetés végrehajtását 2 évre felfüggesztették. De a fő felelős nem úszta meg ennyivel, mert közben a nagy értékű járművek eltüntetése miatt a lízingcégek is a hatóságokhoz fordultak. A Bács-Reálnál eleinte „csak” nem fizették a részleteket, később pedig hiába próbálkoztak a követeléskezelő cégek, a telephelyen egy darabokra szedett és egy javítás alatt álló járművet találtak – a bő 40 milliós, kamionokból és egyebekből álló flottának hűlt helye volt. Megbízható, a bírósági tárgyalásokat követő forrásaink szerint nem fizették ki a sofőröket sem, sőt: 2011-ben a céget eladták két strómannak. Ennek részleteiről annyit sikerült megtudnunk, hogy a strómanok sem tudták pontosan, mit vesznek. Állítólag 100-100 ezer forintot kaptak a névleg megvásárolt cég átvételéért; azt nem tudták, hogy a közokirat-hamisítás mellett a mind szörnyűbb állapotú hulladékok miatt is felelniük kell.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

 

A lízingszerződések és a cég­eladás miatt H. István ellen is újabb bírósági eljárás indult közokirat-hamisítás és jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt. A pernek idén tavasszal lett vége első fokon: H. 4 év börtönt kapott, de mind a védője, mind az ügyészség fellebbezett, így ez még nem jogerős. Jogerős viszont a bíróságokkal vélhetően együttműködő, berezelt strómanok ítélete: ők kapásból elfogadták az elsőfokú ítéletet, és így megúszták másfél évnyi, 3 évre felfüggesztett börtönnel.

Nincs, aki vigye

Az Atiköfe 2013 tavaszán a halasi sajtónak jelezte, hogy „folyamatban vannak hulladékgazdálkodási bírságolási és a hulladék elszállítására, a környezeti állapotvizsgálat elvégzésére irányuló kötelezési eljárások”. Némethy Tímea, a felügyelőség akkori igazgatója szerint az idő tájt még nem volt szükség talajcserére. Bár a hatóság szerint fennállt a „környezeti elemek” veszélyeztetésének lehetősége, környezetkárosítás nem következett be, igaz, arra is figyelmeztetett, hogy a telephelyen rothadó tárolóedények állapota nem garantálja, hogy nem kerülhet súlyosan szennyező anyag a talajba, illetve a talajvízbe. Három év múltán a ma már a Csongrád Megyei Kormányhivatal alá vont zöldhatóság szerint 150 millió forintba kerülhet a kiskunhalasi telephelyen tárolt veszélyes hulladékok felszámolása. „Ekkora összeg erre a célra nincs a kormányhivatalnál, a forrásokért előbb sorba kell állni az államnál” – mondta a sajtónak Juhász Tünde kormánymegbízott. Másrészt amíg nem fenyeget közvetlen katasztrófa, addig a hatóság sem léphet.

Az akkreditált hatósági mérések szerint sem a 2013-ban, sem a 2015-ben végzett talaj- és talajvízminták nem mutattak határérték-túllépést a nehézfémek, ásványolajok esetében. (Idén nyáron a hatóság emberei nem tudtak bejutni a területre a tulajdoni helyzet változása miatt.) A hatóság szerint egyébként nemcsak határérték-túllépés nem történt, a vizsgált komponensek koncentrációja sem növekedett az elmúlt időszakban. Azt viszont Juhász Tünde sem titkolta az 1000 tonnás tömeget elérő hulladékmennyiségről, hogy „bár a mérések alapján egyelőre úgy tűnhet, hogy nincs nagy baj, a helyzet valójában lehet, hogy egy időzített bomba”. Ez már csak azért sem zárható ki, mert a laikus tudósító szemének és orrának egyaránt nehezen elviselhető telephelyi mixtúra a Greenpeace hazai szakértői szerint az alábbiakból áll: bőrök, salétrom- és más savak, festékporok és -maradványok, oldószeres és festékiszap, hígítók, gyanták, fáradtolaj, gumiabroncsok, páclé, röntgenfilm. Az aktivisták – elismerve, hogy nem hatósági protokoll szerint végzett mintavételre alapoznak – komoly határérték-túllépéseket állapítottak meg: az ásványolajok a megengedettnél 140-szer nagyobb értéket mutattak, a cink-, a molibdén-, a bárium-, a réz- és a klórtartalom pedig 11-szer, 7-szer, 4-szer, illetve 3-szor nagyobb a megengedettnél. Ők azt várják a hatóságoktól, hogy mielőbb tisztítsák meg a szennyezett területeket, és szállítsák biztonságos tárolóba a hulladékot, ha kell, állami segítséggel. „A költségekért a szennyezést okozó cégnek kell felelnie, de addig is, amíg a jogi procedúra zajlik, a szennyezést meg kell szüntetni” – mondta lapunknak Simon Gergely, a zöldszervezet regionális vegyianyag-szakértője. Szerinte a törvényhozásnak kellene garantálnia, hogy ne fordulhasson elő a mostanihoz hasonló helyzet, amikor egy környezetszennyező anyagokkal foglalkozó cég vagy annak jog­utódja kibújhat a kárelhárítás és a kártalanítás költségei alól.

A szomszédban is

A történet egyik mellékszála H. István fia cégének máig nyúló históriája. H. István fia egykor ügyvezető volt a Bács-Reálban, de máig azt állítja, semmit sem tudott arról, hogyan ment csődbe a cég. Három éve a kiskunhalasi sajtónak azt mondta, 2011-ben összeveszett a Bács-Reál vezetésével, ezért távozott onnan – addig viszont minden szabályosan működött. Neki jelenleg Öko-Futura Zrt. néven van önálló, hasonló profilú cége. Ez eddig a Kiskunhalashoz közeli Pirtón működött (a kisközségben sokkal enyhébbek az iparűzésiadó-kötelezettségek, mint a városban, ezért az utóbbi években több halasi cég is átvitte oda vállalkozása telephelyét – Pirtón ki is alakult egy csinos ipari övezet). Az Öko-Futuráról hivatalosan annyit tudni, hogy nemrég visszaköltözött Kiskunhalasra. A Majsai úti veszélyeshulladék-teleppel összefüggésben nemrég egy Pirtó melletti Natura 2000-es terület közelében is találtak veszélyes anyagokkal teli hordókat és más hordozóanyagokat egy elhagyatott tanyán. A helyi környezetvédők már feljelentést is tettek, de egyelőre még kérdés, hogy igazak-e azok a máris több forrásból hallható hírek, miszerint lehet kapcsolat a halasi és a pirtói hulladékkezelési anomáliák között.

szerző
Kohout Zoltán
publikálva
2016/33. (08. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Az MSZP örök ígérete
Botka László pályaképe
Vakító vásznak
Digitális élménypark Ózdon
Zsinórpadlás – melléklet
Nagy Zsolt-interjú; Szinházi akadálymentesítés
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...