Marenics János polgármester tavaly ősszel bejelentette, hogy a fürdővagyont részvénytársaságba viszik, és a részvények 51 százalékát értékesítik - érdeklődés hiányában azonban eddig ez nem sikerült. De hát kinek kell egy olyan létesítmény, amely a tulajdonosának 25 évig nem hoz hasznot - a város ugyanis negyedszáz évre átadta a fürdő üzemeltetését a kivitelező Aquaplus Kft.-nek. Az erről szóló vállalkozási szerződés szerint a mindenkori tulajdonos az első öt évben 0 (nulla) forintot, a következő húsz évben 800 milliót kap az Aquaplustól. A polgármester mindezek ellenére bizakodó: a siklósi termálprogram, benne az élményfürdő és az e hónap végén átadandó termálszálloda, valamint a részlegesen felújított siklósi várban rendezett kiállítások és persze főként a Tenkes-mítoszra épülő programok, több napra Siklóson marasztalhatják az ide látogató turistákat.
Álmodni mer
A siklósi termálfürdő ötlete 2004-ben merült fel először, amikor a TriGránit Rt. egy 7 milliárdos megaprojekttel megkereste az egymástól mindössze négy kilométerre fekvő Harkány és Siklós városát. Demján Sándor cége azt ajánlotta, hogy amennyiben Harkány és Siklós hajlandó megegyezni a Harkányban feltörő 62 fokos gyógyvíz közös üzemeltetésében, a cég jelentős fejlesztési pénzt hoz a térségbe. A TriGránit olyan gyógykomplexumot vizionált Baranya déli szegletébe, amely küllemében és szolgáltatásaiban a nemzetközi mezőnyben is versenyképes lehet. Az ajánlat mindkét városka érdeklődését felkeltette, ám a gyógyvízen Harkány nem volt hajlandó osztozni Siklóssal.
Fotó: A szerző felvétele
Utóbbi település polgármestere viszont nem hagyta annyiban a dolgot, hiszen a városban évről évre elmaradtak a sokszor beharangozott idegenforgalmi beruházások. 2006-ban rábólintott hát az első jelentkező, a svájci Castellanus AG ajánlatára. A társaság azt ígérte, hogy nemcsak megvalósítja, de tovább is fejleszti a Demján-cég idegenforgalmi terveit, a várban és a strand területén 30-40 milliárdból 1500 szobás szállodát, konferencia-központot, jégpályát és élményfürdőt épít a kisvárosban, 2500 munkahelyet teremtve ezzel. A megye történetének legnagyobb idegenforgalmi beruházásaként indult tervből azonban semmi sem lett. Mint kiderült, a svájci cég magyar képviselője több helyen is ígért hasonló képtelenségeket. Mielőtt Siklósról odébbállt, leszerelte a várban az öreg öntöttvas radiátorokat, hogy ágyút önt belőlük; egy nap aztán megérkezett egy betonágyúval, egyéb hasznot nem hozott a városnak. A svájci kaland után holland milliárdos befektetővel folytatott tárgyalásokat a városvezető a laktanya hasznosításáról, de ő sem teljesítette be a siklósi nagy ábrándot.
A hőn remélt wellnessparadicsom létrejöttének meghiúsulása terelhette afelé a városvezetést, hogy legalább saját termálfürdőt építsen - annak ellenére, hogy a szakemberek Siklós alatt nem találtak a harkányihoz hasonló összetételű, gyógyító hatású vízkincset. A szomszédos Egyházasharasztiban vásároltak területet, és fúrtak le 250 m-re. (Az itt feltörő, 34 Celsius-fokos vizet azonban fűteni kell, mert mire a 7,7 km hosszú csövön Siklósra ér, langyosra hűl.)
Nagykoalíció
Találtak beruházót is, az utóbbi évek számos fürdőberuházásában érdekelt sándorfalvai Aquaplus Kútfúró, Kútjavító és Vízépítő Kft.-t, amelynek tulajdonosa György Zoltán. Az ugyanerre a címre bejegyzett Aquaholding Kft.-ben György Zoltán tulajdonostársa volt 2010 júliusáig Bánki Erik, a baranyai fideszes régióigazgató, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke. A kft. pályázaton nyerte el a tervezésre, kivitelezésre, majd később a létesítmény 25 éves üzemeltetésére szóló megbízást. (Az Aquaplust bízták meg 2,5 milliárdért a kaposvári fürdő fejlesztésével, és a céghez kötődő személyek fölbukkantak az esztergomi önkormányzati projektekben is - lásd: Szita Károly kaposvári polgármester arcéle - Az alkalmazkodás mestere, Magyar Narancs, 2011. október 13., és Tükörként mutatja, Magyar Narancs, 2012. január 5.)
A tavaly nyáron elkészült, háromhektáros területen fekvő Thermal Spa Siklós fürdőkomplexum építését Siklós városa svájcifrank-alapú kötvényből fedezi. A teljes beruházás a hozzá tartozó létesítményekkel együtt hárommilliárd forintjába került a városnak; 110 férőhelyes felszíni parkoló 118 millióért, közel 300 millió a vízbehozatalért, 100 millió az egyházasharaszti kútfúrásért. Nem elhanyagolható, hogy a strandot, amelynek helyén az új fürdő épült, nem sokkal korábban újították fel 95 millióért. A svájcifrank-alapú hitel mellé felvettek még egymilliárdnyi forintalapú hitelt is, így a tavaly 5,1 milliárdból gazdálkodó városnak most 4,1 milliárdos hitele van, amivel fölkerültek a száz legeladósodottabb önkormányzat képzeletbeli listájára.
Szalai Ottó, a helyi Fidesz-csoport korábbi elnöke, a fürdőberuházást támadók vezéregyénisége azt mondja, ép ésszel senki nem gondolhatta komolyan, hogy egy 30 százalék körüli munkanélküliséggel küszködő, csökkenő lélekszámú kisváros törleszteni tudja majd a négymilliárdos adósságot, különösen úgy, hogy a fürdőből elenyésző a bevétele. "A polgármester ígéretével szemben az új fürdő gyógyturizmus híján nem biztosít rengeteg munkahelyet, és nem özönlenek turisták ezrei a vár és a beruházás hatására. A valóság az, hogy a 2010 augusztusa és 2011 áprilisa közötti kilenc hónapban 1660 vendég töltötte Siklóson az éjszakát, és 59 ezer vendége volt a fürdőnek. Ez napi 200 fürdővendég. De mindegy is, hogy van-e vendég, hiszen a fürdő üzemeltetését 25 évre elnyert Aquaplus Kft.-től a város öt évig egy fillért sem kap. Ez a cég tartja kezében a vendéglátást, illetve erre létrehozták az egyszemélyes Siklósi Thermal Kft.-t. Nem tudott bekerülni egyetlen helyi vállalkozó sem a vendéglátóhelyekre" - mondja Szalai, aki még a helyi Fidesz-csoport elnökeként többször felhívta a figyelmet arra, hogy a kiépített infrastruktúrával, több évtizedes fürdővárosi hagyománnyal rendelkező Harkánytól 4 kilométerre fürdőépítésbe fogni beláthatatlan következményekkel járhat. "Csak akkor értettük meg, mi történik, amikor kiderült, hogy a szocialista városvezetés nagyberuházása mögött valójában a Fidesz akkori regionális igazgatója üzlettársának érdekeltsége áll. A szocialista városvezetés projektjét ugyanis Bánki Erik üzlettársa építette. Ráadásul az előkészítő tanulmányt is Bánki unokatestvérének tanácsadó cége, az MSB Consult Kft. készítette" - magyarázza Szalai a siklósi Fidesz-alapszervezet 2010-es országgyűlési választások előtti feloszlatásának vélt okait.
A siklósi fideszesek akkor kerültek nyílt ellentétbe a pártvezetéssel, amikor nem támogatták Tiffán Zsolt villányi borász képviselőjelöltségét, hanem az akkori országgyűlési képviselő, Kékkői Zoltán megtartása mellett kardoskodtak. Kékkői azt ígérte, hogy ha a Fidesz nyer, vizsgálatot indítanak a fürdőberuházás ügyében. A Fidesz országos vezetése 2010 januárjában feloszlatta a párt Szalai vezette siklósi szervezetét. Bánki Erik szerint azért, mert a szervezet rosszul működött. "Én akkor megmondtam Bánkinak, ha kiderül, hogy benne vagy a fürdőben, ország-világ elé tárom, hogy miért történt a feloszlatás" - emlékszik vissza Szalai, aki szerint "érthetetlen", hogy az előző ciklusban a szocialista többséggel együttműködő független polgármesterrel szemben az ország 10 ezer fölötti lakosú városai közül egyedül Siklóson nem indított ellenjelöltet a Fidesz. (Többször kerestük Bánki Eriket is a parlamenti e-mail címén, hogy kifejthesse véleményét, de nem kaptunk tőle visszajelzést.)
Szalai annak ellenére, hogy 2010 júliusában egy egyesületi tagtársával együtt - szerinte politikai indíttatásból - megtámadták és megverték, a Siklósért Megalkuvás Nélkül Egyesület színeiben indult és jutott be a testületbe, igaz, bizottsági helyet nem kapott, így pedig nincs igazán rálátása a folyó ügyekre. Azt azonban biztosan állítja, hogy az Aquaplus Kft.-nek semmilyen kockázata nem volt a fürdőépítésben. Az önkormányzat az építkezés alatt havi számlabontásban fizetett, és abban is megállapodtak, hogy az Aquaplus Kft. tulajdonába került egyházasharaszti kút fölösleges vizét köbméterenként 100 forint + áfáért ivóvíznek eladja a siklósi önkormányzatnak. "Piaci alapon nem érhette meg ez a beruházás, hiszen Siklósnak eddig nem sikerült megszereznie a gyógyvíz minősítést sem" - sorolja aggályait Szalai.
A polgármester elismerte, hogy a siklósi fürdő valóban nem gyógy-, hanem élményfürdő, és mint ilyen, a harkányitól eltérő igényeket szolgál ki. A tavaly bevezetett Siklós-kedvezménykártya azonban a fürdő látogatására ösztönzi a Siklósra érkező turistákat a kártyával fél áron, 2500 forint helyett 1250 forintért, és több üzletben is kedvezménnyel vásárolhatnak. Megjegyzendő, hogy a Siklós-kártya sem a városnak hajt hasznot, hiszen az 1250 forintos kedvezmény 67 százalékát az önkormányzat átutalja az üzemeltető Aquaplusnak.
Özönvíz előtt
A 2010-ben harmadszor polgármesterré választott Marenics János, bár a Narancsnak többszöri ígérete ellenére érdemben nem nyilatkozott, azt azért elmondta, hogy fürdőberuházás nélkül nem kaphattak volna uniós pénzt a leromlott állagú siklósi vár felújítására. Az állami kezelésű váringatlan megújulásához az önkormányzatnak erőn felül, mintegy 250 millió forinttal kellett hozzájárulnia.
A város főutcáján alig találni nyitva tartó üzletet. Évekkel ezelőtt megszűnt a Pécsi Kesztyűgyár itteni üzeme, a láncgyár és a kárpitosüzem mára a múlté, két éve bezárt a márványbánya. Különösen nehéz lesz a törlesztőrészleteket előteremteni most, amikor a betervezett helyi adóbevételek töredéke folyik csak be. A lakosság lélekszáma folyamatosan csökken: sok család ugyan Siklósra van bejelentve, de évek óta külföldön dolgozik. A legnagyobb foglalkoztató az eladósodott önkormányzat, amely jelentős tartozásokat halmozott fel a közüzemi szolgáltatók felé is. Az idei költségvetésben nulla forint jutott a kulturális egyesületeknek, ötmillió a sportegyesületeknek, az oktatásból 37 milliót vonnak ki. Ugyanakkor a korábbinál kisebb létszámú testület kb. ötmillió forinttal többe kerül Siklósnak, és az anyagi nehézségek ellenére a tízezres városban egy helyett két alpolgármestert választottak.
A termálprogram sikerességét veszélyezteti a fürdő melletti Váralja városrész elmaradottsága és a környék infrastrukturális kiépítetlensége. Igaz, várhatóan tavasszal megindul a városrész ivóvízbázisát mentesítő 212 milliós projekt, és megkezdődhet a kétmilliárdos szennyvízprogram is. A Váralja nyomorúságos vályogházaiban lakó szegények otthonteremtési problémáit szintén pályázati pénzből kívánja megoldani a városvezetés, a vár aljában pedig egy borospincéket és bazársort felvonultató művészeti falut hoznának létre.
Csakhogy mindezért a városnak törleszteni kell. A fürdőberuházás megvalósíthatóságáról készített tanulmányában az MSB Consult Kft. kitért arra, hogy a létesítendő fürdővagyon értékesítése nélkül az önkormányzatnak éves szinten több millió forintot kellene fordítania a fürdő veszteségeinek kiegyenlítésére, ezért mindenképpen javasolt a vagyon gazdasági társaságba apportálása, majd értékesítése. Talán ez az ajánlás, vagy még inkább az üres kassza késztette Marenics polgármestert arra, hogy az év elején levelet írjon György Zoltánnak, az Aquaplus igazgatójának, és felkínálja megvételre a fürdőt. A polgármester a fürdő eladását tárgyaló testületi ülés után úgy nyilatkozott, hogy kézenfekvő lenne, ha a fürdőt az Aquaplus venné meg, mivel a fürdő tőszomszédságában épülő 45 szobás hotelt is a cég építi.
György Zoltán ügyvezető január 18-án kelt válaszlevelében azt javasolja, hogy a város új értékbecslővel, az Euro-Immo Expert Kft.-vel becsültesse föl a fürdőt, amely ne csak műszakilag, hanem a fürdő jövőbeni gazdasági és pénzügyi lehetőségeit is fölmérve állapítson meg új árat.
Szalai Ottó szerint a leendő vevő minél alacsonyabb áron kívánja megszerezni a fürdőt. Erősen kétli, hogy akár csak az építés 2,4 milliárdja visszajöhetne, és az Aquaplus, de akár másik vevő átvállalná érte a törlesztést. "Amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, a fürdőt most áron alul megveheti egy cég, a város pedig évtizedekig fizeti a kötvényből származó adósságot" - mondja.
