Gép + narancs: A konfliktusok éve

szerző
- ardai -
publikálva
1998/51. (12. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Konfliktusokban bővelkedő év volt ez az idei a neten: hálórágók a telefontársaságok ellen, lemezgyárak a hálórágók ellen, kiberzsaruk a pedofilek ellen, mindenki a Microsoft ellen, hackerek mindenki ellen. Tudományos és technológiai fronton nem regisztráltunk jelentős áttörést, a kütyük kisebbek, a processzorok gyorsabbak, a játékok még véresebbek lettek, feltámadt az Apple, pályára állt az Iridium műholdas mobilhálózata, épül az új űrállomás, volt Glenn-misszió, lesz kétezredikév-mizéria.

Konfliktusokban bővelkedő év volt ez az idei a neten: hálórágók a telefontársaságok ellen, lemezgyárak a hálórágók ellen, kiberzsaruk a pedofilek ellen, mindenki a Microsoft ellen, hackerek mindenki ellen. Tudományos és technológiai fronton nem regisztráltunk jelentős áttörést, a kütyük kisebbek, a processzorok gyorsabbak, a játékok még véresebbek lettek, feltámadt az Apple, pályára állt az Iridium műholdas mobilhálózata, épül az új űrállomás, volt Glenn-misszió, lesz kétezredikév-mizéria.

A digitális technológiák fejlődése önmagában is számos konfliktust generált, ezek egy része a szerzői jogokkal kapcsolatos. A dollármilliárdos bevételkieséstől tartó amerikai lemezipar kampányt indított az MP3 tömörített formátum ellen, amely CD-minőségű másolást tesz lehetővé olyan terjedelemben, amely a neten is továbbítható. Ma már gyakorlatilag az összes előadó albumai hozzáférhetők a hálózaton, a felvételeket a számítógépen hallgathatjuk, CD-re írhatjuk, sőt piacra kerültek hordozható MP3-lejátszók is. Bár a Clinton-adminisztráció szigorított a szerzői jogi törvényeken (Digital Millennium Copyright Act), az MP3 betiltása kudarcra ítélt próbálkozás, és megjelentek már olyan cégek is, amelyek legálisan kínálnak MP3-felvételeket a neten, a jogdíjat a letöltéskor fizettetve meg a felhasználókkal.

A zene mellett egyre több dolgot lehet kapni az interneten: például részvényt, már Magyarországon is. Több brókerház is lehetővé teszi az online tőzsdézést, és gombamód szaporodnak az online katalógus-áruházak, bár a legtöbbnek egyelőre utánvéttel fizetünk. Korszerű a hitelkártyás vagy a digitális készpénzre alapuló fizetési metódus volna, azonban a kriptográfiai technológiák körül zajló huzavona miatt még nem terjedtek el az ehhez szükséges megfelelő titkosító és autentikációs módszerek. Optimisták szerint ez már csak idő kérdése: a böngészőprogramokban folyamatosan javulnak a kriptográfiai funkciók, és a digitális aláírás és digitális okirat törvényi szabályozása Magyarországon is folyamatban van. A titkosító technológiák bevezetésének fő ellenzői a titkosszolgálatok, amelyeknek amúgy is elég rossz évük volt: egyre több részlet kerül nyilvánosságra az USA és második világháborús szövetségesei által működtetett Echelon lehallgatóhálózatról, és megkezdte a szolgáltatást a globális lefedettséget biztosító és feltehetően lehallgathatatlan Iridium műholdas mobiltelefon-hálózat.

A hackerek viszont

nem tétlenkedtek, lassan nincs olyan konfliktus a valós világban, amely ne generálna ütközeteket a kibernetikus térben: az indiai atomkísérletek után tiltakozása jeléül a Milworm hackercsapat feltörte a kísérleteket végző kutatóintézet webszerverét, a zapatista felkelőkkel szolidáris aktivisták pedig Mexikó hivatalos online kiadványaiban tettek kárt. Hasonló atrocitások értek több amerikai kormányzati szervet és médiavállalatot is, főleg a három éve tárgyalás nélkül fogva tartott Kevin Mitnick kiszabadításáért küzdő számítógépkalózok részéről, sőt szerb és horvát hackerek is egymásnak estek néhány délszláv újság weboldalain. A honlapok felülírása csak ártalmatlan szórakozás, az amerikai titkosszolgálatok azonban egyre jobban tartanak attól, hogy a magasan fejlett informatikai infrastruktúrával rendelkező országot szervezett információs támadások érhetik politikai vagy gazdasági ellenfelei részéről.

Két hackerakció közben sem unatkoztunk, infotainment-fronton az idei év is sok érdekességet produkált: először a neten váltak hozzáférhetővé Kenneth Starr, a Lewinsky-ügyet vizsgáló ügyész jelentésének erotikus részletei, nyár vége felé pedig egy internetes gyerekpornó-hálózat, a Csodaország Klub felgöngyölítésének története borzongatta a kedélyeket. Az internetcentrikus NASA lehetővé tette, hogy kérdéseket tegyünk fel az orbitális pályán dekkoló John Glenn űrnagypapának, de oldalain figyelemmel követhetünk minden folyamatban lévő és lezárt missziót, például a legapróbb részletekig megismerhetjük a most épülő új nemzetközi űrállomást, amely a jövőre remélhetőleg az óceánban landoló Mirt fogja felváltani.

A számítógépes játékok

újabb generációja került piacra a Pentium II processzorok megjelenésével. A kedvencek a pentiumos háromdimenziós öldöklős játékok továbbfejlesztett változatai: Quake II., Carmageddon II, Tomb Raider II. Ezek a játékok zabálják a hardvert, és grafikus gyorsítókártyával már játéktermi minőségű látványt nyújtanak. A 3D chipkészletek is generációt váltottak: a legjobbnak tartott 3Dfx Voodoo II és Riva TNT ára azonban az általános olcsóság - a memóriaárak például a negyedükre csökkentek egy év alatt - ellenére elég borsos. Új erőre kapott a Macintosh-platform is az Apple iMac megjelenésével, amelyet hamarosan követ a P1, az Apple zsebszámítógépe, amely rádiótelefonon csatlakoztatható az internetre. A GSM és a zsebszámítógép kombinációja Európában is egyre népszerűbb: a telefonnal egybeépített Nokia 9000 kihívására az Ericsson a mobillal infravörös csatolón kommunikáló MC16 kifejlesztésével válaszolt.

Félfordulat következett be az internet felosztásáért zajló harcban, amelynek ma már csak egy frontja a sok közül a böngészőháború: a Netscape mint önálló cég már nem létezik, novemberben felvásárolta az America Online, az USA legnagyobb internetszolgáltatója. Egyre élesebben körvonalazódnak azok a szövetségek, amelyek a piacon is megfékezhetik a Microsoftot: a mobil eszközök terén például a Symbian, amely az Ericsson, a Nokia és a Psion vegyes vállalata, célja, hogy a Microsoft-féle Windows CE helyett a Psion operációs rendszerét tegye szabvánnyá a zsebszámítógépeken. A televízióhoz köthető webböngésző dobozra a Sun Java alapú oprendszere jelenti az alternatívát, a böngészők terén pedig a Netscape-AOL-házasság akár meg is állíthatja az Internet Explorer előretörését.

A Microsoft agresszív,

a szoftverpiac szinte minden szegmensére kiterjedő, totalitárius nyomulását már az amerikai állam sem nézi tétlenül, és bár gyors szankciókat egyelőre nem produkált, az elhúzódó antitrösztper időt ad a vetélytársaknak, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki. A Netscape (még az AOL előtt) például a nagy szoftverházak történetében eddig példa nélkül álló módon közkézre bocsátotta böngészője forráskódját. Ezzel tulajdonképpen átengedte a program fejlesztését annak az egyre erősödő, több tízezer programozót tömörítő mozgalomnak, amely ma már a kommersz termékek színvonalát elérő, sőt azt meghaladó minőségű szoftvereket állít elő, az internet által lehetővé tett globális együttműködésnek köszönhetően. Idén először az információtechnológiai ipar zászlóshajói is elismerték, hogy tartanak a szabad szoftvertől: az Intel például tulajdonrészt vásárolt az IBM-PC platformon egyeduralkodó Windows potenciális vetélytársaként számon tartott Linux operációs rendszer egyik kereskedelmi változatát fejlesztő cégben.

Az év elején a magyar internetezők nyomására éjszakai tarifakedvezményt vezetett be a Matáv. A hálórágók persze nem ezt kérték, az internetelérés és a beszélgetések tarifarendszerének megkülönböztetéséről azonban hallani sem akart az anno rendesen elbaltázott koncessziós szerződés jóvoltából egyeduralkodó szolgáltató. Hasonló megmozdulásokra az év során még néhány európai országban sor került, változó eredménnyel. Az illetékes miniszter által kívánatosnak tartott költség alapú távközlési tarifákra valószínűleg nálunk is várni kell még két-három évet, a Matáv-koncesszió lejártáig. Addig az ígéretes alternatíva a kábeltelevízió: a kábeltévé-hálózatokon már néhány magyar nagyvárosban is a telefontársaságot megkerülve, átalánydíjas rendszerben internetezhetünk.

A jövő év a portálszolgáltatók versenyét hozza: a keresőprogramokból és internetkatalógusokból kinőtt komplex webújságok célja, hogy minél több felhasználó válassza őket alapértelmezés szerinti nyitóoldalnak - ez nagy érték a rohamosan bővülő online reklámpiacon. A portálháború a böngészőháború folytatása más eszközökkel, a több tucat médiavállalattal szövetkező Microsoft legnagyobb ellenfelének itt is a Netscape-AOL-tengely mentén körvonalazódó csapat ígérkezik, de jövőre portált indít a Disney és több nagy távközlési szolgáltató is. Az angolul nem tudóknak a Matáv Origo néven indított portált, amely a megújult külsejű Internettóval versengve tájékoztat mindenféléről. Mi sem maradhatunk ki a konvergenciafolyamatból: ha nem fagy le a MaNcsunk, hamarosan a VillanyNarancs megújult és továbbfejlesztett változatával kedveskedünk olvasóinknak.

Bodoky Tamás

szerző
- ardai -
publikálva
1998/51. (12. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...