KÖNYVMELLÉKLET

Ingar Johnsrud: Követők

Könyv

A norvég újságíró első kötetének már a borítójáról ránk mered a krimikből és tévésorozatokból olyannyira jól ismert skandináv homály. A rettegés is gyorsan beköszönt: tizenöt oldal után van egy rakás hulla, egy furcsa hely az erdő közepén szektával és laboratóriummal, néhány eltűnt személy, aggódó politikusok, na meg az afgán kormányzó. És persze a rendőrség, akik külön megérnek egy misét a maguk belső kis játszmáival, a jófiúval az élen, akinek szintén megvan a harca a saját démonaival. Aztán hirtelen be­úszik a képbe az 1930–40-es évek Bécse, a fajkutatással foglalkozó Bécsi Testvériség, és a dolgok még sötétebbé, még sikamlósabbá válnak, a szálak a borítón láthatónál is sűrűbb homályba vezetnek.

Johnsrud regényének legfőbb érdeme éppen ez: apró villanásokkal becsalogatja az olvasót a homályba, aki mindig kicsit továbbmegy, hogy aztán jó ideig ne találjon semmi konkrétumot. Vagy csak ne értse, hogy mit talált. Néhol mindezt kissé lassan, feleslegesen elnyújtottan, túl sok belső monológgal prezentálja az író, melyet aztán a (legtöbbször véres) akciók gyors lebonyolításával és részletgazdag ábrázolásával ellensúlyoz. Kegyetlen és monumentális vállalkozás ez, hiszen ez a több mint 400 oldal csak a trilógia első része, a végső megoldáshoz még legalább kétkötetnyi borzalmon kell átrágni magunkat. Amivel egy jó (jelen esetben mondhatjuk, kitűnő) skandináv krimihez méltóan csak egy baj lesz: a folytatást bizony ki kell várni.

Fordította: Vaskó Ildikó. General Press Könyvkiadó, 2016, 428 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.