L. Ritók Nóra: Budapestről nem látni, mi történik egy kis falu zsákutcájában

  • Gera Márton
  • 2017. november 28.

Könyv

Évtizedek óta segít a nélkülözőknek, most pedig könyvet írt a láthatatlan Magyarországról. Nem hiszi, hogy a döntéshozók a kezükbe fogják venni.

„Ma is vannak olyan történetek, amelyek megborzongatnak. Volt, hogy együtt sírtam egy szegény családdal, amikor a sorsuk jobbra fordult” – mesélte L. Ritók Nóra ma délelőtt, a Láthatatlan Magyarország című könyve bemutatóján a Katona József Színház előterében. Az eredetileg grafikusművész és pedagógus végzettségű L. Ritók Nóra már 1999 óta segít a szegénységben élő családokon, gyerekeken: vezeti az Igazgyöngy Alapítványt, művészeti iskolát igazgat, és teszi mindezt az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, Berettyóújfaluban. Naponta találkozik lehangoló és felemelő történetekkel, ezekről pedig leginkább a blogján, a Facebookon vagy publicisztikákban szokott beszámolni, és az itt megjelenő történetek gyakran be is járják az internetet. Most jutott el oda, hogy a Tea Kiadóval közösen kötetbe rendezte az írásait, és egy vaskos könyv formájában megírta a láthatatlan Magyarországot.

false

 

Fotó: Tea Kiadó

Ne szegénységpornó legyen

Annak ellenére, hogy L. Ritók tisztában van vele, hogy konkrét, olykor igen szomorú esetek bemutatása jobban megfogja az embereket, arra azért vigyáztak, hogy a most megjelenő kötet ne „szegénységpornó” legyen. Szerinte ugyanis ha túlságosan sokkolni akarnák az olvasót, egy idő után megcsömörlene az ember. Azon ugyanakkor maga is megdöbbent az írásokat olvasgatva, hogy mennyi munkát végeztek a munkatársaival együtt. A segítségnyújtás elsősorban még mindig Berettyóújfalu környékén történik, de sokszor előfordul, hogy

az ország más területén élők helyzetén is próbálnak javítani.

Volt olyan időszak, amikor 500 darab visszahívós telefont kapott, ami azt jelentette, hogy akkor éppen ennyien reméltek valamilyen segítséget.

L. Ritók Nóra arról is beszélt, hogy egy ideig abban a hitben volt, az Igazgyöngy Alapítvány akkor tud hosszú távon működőképes lenni, ha saját magát fokozatosan kivonja belőle. Mára persze rájött, hogy ennek nincs értelme, de az Igazgyöngyön belül továbbra sincs hierarchia, van olyan diák, akinek például nagy meglepetést okozott, amikor kiderült, hogy L. Ritók az igazgató.

false

 

Fotó: Tea Kiadó

Amikor a könyvbemutatón a beszélgetést vezető Gyárfás Dorka feltette a kérdést L. Ritók Nórának, hogy bízik-e abban, hogy a kötet eljut majd a döntéshozókhoz, akik leginkább csak a BMW-ből kiszállva, előre leszervezett program keretében találkoznak a szegénységgel, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója nagyon is realista választ adott. Van ugyan benne valamiféle „naiv remény” ezzel kapcsolatban, de szerinte nem a döntéshozók lesznek, akik kapkodni fognak a könyv után. Ezt azért is mondja, mert úgy látja, eddig egyetlen kormány sem foglalkozott igazán a problémával.

„Regnáló politikus egyszer sem jött el a szegregátumba,

nem emlékszem ilyesmire” – mesélte L. Ritók, aki szerint nem lehet látni Budapestről, mi történik egy kis falu zsákutcájában.

A magyarországi szegénységgel néhány hónapja megjelent, nagy összeállításunkban foglalkoztunk, melyben L. Ritók Nóra is megszólalt:

Úgy maradsz - Szegénység Magyarországon

A kormány szerint folyamatosan csökken a szegénység, de azok, akik naponta szembesülnek e társadalmi problémával, nem így látják. Az utóbbi évek intézkedései ráadásul tovább súlyosbították az amúgy is rossz helyzetet.

Leadkép: YouTube/HírTv


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.