Millenniumi emlékművek, műemlékek: Ej, mi a kőhalom

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2000/21. (05. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Beindult a nagyüzem, az elsősök megkapták a kétkötetes olvasó- és daloskönyvet, a postaládába becsusszant a millenniumi év koronás nyitányát megörökítő színes füzet, az előttünk álló, május 26--28-i hétvégén az ország huszonkilenc települése kap millenniumi zászlót valamelyik fontos embertől, miközben ugyanennyi asszony teszi azt, amit egy zászlóanyának tennie kell; a beszédírók a mondataikat, a szobrászok Szent István arcát pofozgatják, a romok megújulást, az emlékparkok kertészeket, a szerencsés művészek ösztöndíjat várnak.

Beindult a nagyüzem, az elsősök megkapták a kétkötetes olvasó- és daloskönyvet, a postaládába becsusszant a millenniumi év koronás nyitányát megörökítő színes füzet, az előttünk álló, május 26--28-i hétvégén az ország huszonkilenc települése kap millenniumi zászlót valamelyik fontos embertől, miközben ugyanennyi asszony teszi azt, amit egy zászlóanyának tennie kell; a beszédírók a mondataikat, a szobrászok Szent István arcát pofozgatják, a romok megújulást, az emlékparkok kertészeket, a szerencsés művészek ösztöndíjat várnak.

És ez így megy majd a 2001. augusztus 20. éjszakáján a Dunába fúló utolsó petárdáig, a húsz hónapos millenniumi év lecsengéséig. Ha nem rontottuk el a strigulázást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala által kiadott programfüzetek alapján (melyek közül az NKÖM-ével szemben az MMKH-é nem korrekt forrásanyag, mert egyetlen létesítmény vagy rendezvény támogatásának összegét sem közli, ami pedig a közpénzek szétosztásáról szóló tájékoztatás alapvető kritériuma), akkor addigra hatvanhárom Szent István-szoborral, -domborművel, -képpel és -díszkúttal lesz gazdagabb az ország. Isteni esszéalapanyag az Istvánhoz képest futottak még kategóriába sorolható egyéb (Szent László, Szent Imre, Géza, Béla, Antall József stb.) ábrázolásokkal és a kétszázöt új millenniumi emlékparkkal együtt.

H

A millenniumi beruházások közül alighanem a székesfehérvári szerencsétlenkedés kapta a legnagyobb visszhangot. Székesfehérvár emblematikus történet (MaNcs, február 20.). Elég zűrös ahhoz, hogy Fejér megyén túl is érdekelje az embereket, és fölveti mindazon műemlékvédelmi, esztétikai, etikai, politikai és gazdasági kérdéseket, amelyek ilyen esetekben előjöhetnek. Hogyan tehetjük a legjobbat évszázados romjainkkal? (Feltehetőleg nem úgy, hogy tartópillért betonozunk beléjük.) Kinek mit jelentenek a romok? Mire szolgáljanak? Hogyan férnek meg egymás mellett a tudomány, a városkép, a turizmus és a politikai reprezentáció érdekei? Miként születnek fontos döntések? Lehet-e módosítani fontos döntéseket? Ha igen, miként?

Székesfehérváron a Romkert fölé emelt tetőszerkezet ügye pillanatnyilag áll. Ellenzői - akik a "sztálinista" és "szocreál" jelzőkkel démonizálják az építményt és bélyegzik meg pártolóit - lapunk budapesti megjelenésének napjára, május 24-re ismét demonstrációt hirdettek (a Best of KISZ CD egyik dala révén újra reflektorfénybe lépett Dinnyés József és a fontos millenniumi emlékműmegbízásokat kapott Melocco Miklós fellépésével). Másnap ül össze a városi közgyűlés. A tetőszerkezet elbontásának napirendre tűzéséért indított népi kezdeményezés során 8174 aláírás helyett hétezernél valamivel kevesebb jött össze, így a hivatalos napirenden nem szerepel a téma, de úgy hírlik, néhány képviselő (egyébként mindegyik kapott ennek érdekében levelet) mégis előhozná.

Rockenbauer Zoltán miniszter (NKÖM) - aki lapzártánk napján (hétfőn) majdnem eljutott Fehérvárra, de valamiért elhalasztotta a turnét - arra kérte Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármestert, a Nemzeti Emlékhely Alapítvány kuratóriumának elnökét, kérjenek megoldási javaslatokat az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) új elnökétől, Cselovszki Zoltántól. ´, úgy hírlik, szívesen "humanizálná" az építményt, bármit jelentsen is ez.

H

Az NKÖM által kiemelten támogatott millenniumi beruházások között 65 millió forinttal szerepel a székesfehérvári Romkertben létesítendő Nemzeti Emlékhely. 25 millió forint jut negyvenhét Árpád-kori kistemplom helyreállítására. Marosi Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének igazgatója szerint az NKÖM programfüzetében megjelent lista a nagybörzsönyi Bányásztemplom kivételével nagyjából rendben van - amúgy Nagybörzsönyben is van Árpád-kori kistemplom, amit a 60-as években helyre is pofoztak, a most hozzá csinosítandó Bányásztemplom azonban a 15. században épült rá a 13. századi alapokra. Akadnak a listán időbeli határesetek és olyan építmények is, melyeket inkább helyi hagyományok és hiedelmek, mintsem bizonyítékok tesznek az Árpád-korba, de ez a rugalmasság nem vészes, főleg ha elhanyagolt műemlékek jobb állapotba kerülnek, vagy ha megvalósul a korábban helyreállítottak utógondozása. (Más kérdés, hogy ezernyi falusi kistemplom érdemelne hasonló gondoskodást az Árpád-koriakon kívül is - egyébként különösen a 13. század második felében serénykedtek országszerte a templomépítők, de álló épület persze alig maradt mára.)

Feltűnően hiányzik a támogatott beruházások közül Pécsvárad, noha maga I. István alapította az itteni bencés monostort (a hagyomány szerint István tíz püspökséget alapíthatott; a pécsváradi a kevés bizonyítottan István-kori építmény egyike), első apátja, Asztrik hozta a koronát Rómából. Mintha az annak idején országos jelentőségű állam- és egyházszervezési központ, Pécsvárad kistemplomnak nagy, királyi városnak kicsi volna. Első ránézésre nem tűnik nyomorultnak a bizánci stílusú, Árpád-kori freskóval díszített, részben 10. századi faldarabokra épült, 12. századi, román kápolna sem, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne mire költeni. Pécsvárad önkormányzata tavaly hat különböző címen adott be pályázatot az NKÖM-be, közte a freskó restaurálására, esetleges további részleteinek feltárására. Állítólag forráshiány miatt nem nyertek. Vagy mert a pénzosztók nem akartak az egyik állami zsebből a másikba pénzt osztani (merthogy a műemlékegyüttes állami tulajdon, állagának megóvása a Kincstári Vagyonigazgatóság dolga, bár a város szívesen átvenné hosszú távra a hasznosítási jogát). Nagy Mihály, az NKÖM műemléki főosztályának vezetője az ezzel kapcsolatos kérdésre csupán annyit közölhetett, hogy a szakemberekből álló zsűri a körülmények (a rászorultság foka, a pályázat tartalmassága, a szükséges anyagiak) mérlegelése után javasolt, a miniszter döntött, indoklás meg azért nincs, hogy elejét vegyék a végtelen viták sorának. Pécsvárad azonban idén újra próbálkozott: egyebek mellett 6,2 millió forint önrész vállalásával 12,5 milliót kértek az Európában egyedülállóan réginek tartott freskóra és az altemplom járószintjének régészeti föltárással összekötendő cseréjére. Az 1958-60 körül leterített aszfalt ugyanis halálos ellensége a freskónak, nem engedi lélegezni a templomot, emiatt magas a páratartalom, habár mióta tavaly elvezették a vizet, csökkent a falak nedvességtartalma; a műemlékegyüttest jóhiszemű jogcím nélküliként lakó önkormányzat öt év alatt mai áron 40 millió forintot költött rá, mondja Zsáli János polgármester.

Az idei pályázatokról heteken belül várható döntés.

H

"A Kormánybiztos Úrhoz beérkezett javaslatokkal a dolgok tehát megindultak a maguk útján. Az ünnep ezúttal nem valami fölsőbb hivatalban kitalált formák és tartalmak szerint adatik a népnek, hanem az évezrede fennálló állam polgárai kezdeményezésének támogatásából, egyének és közösségek akaratából és közreműködésével teremtődik" - olvasható az 1999-es törvény értelmében 1,79 milliárd forint fölött rendelkező Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal honlapján (www.millennium.hu) Társadalmi kezdeményezésű millenniumi felhívások, ajánlások, mozgalmak cím alatt.

Általában talán így is van, de ha az ember a tavalyi szórásból kimaradt Pécsváradról továbbhajt Szigetvárra, nem ilyen idilli főhivatal-köznép kapcsolatot talál. A kőomlásra figyelmeztető táblát viselő vár bejárata előtti, 50-es években létesített szovjet katonai temetőt és hősi emlékművet a városi temetőbe költöztetik, helyükön millenniumi parkot alakítanak ki. Miután az emlékparkot, a szoborállítást és egy helytörténeti monográfia elkészítését is tartalmazó elképzeléseiket elküldték a Nemeskürty István vezette kormánybiztosi irodának, azt ott kész pályázatként értékelték, adtak rá pénzt, és eszi, nem eszi, nem kap mást alapon egy szobrot. Hiába ágál ellene Zrínyi népe, Bencsik István Pécsett élő Kossuth-díjas szobrászművész diadalmasan felfelé mutató, 3,5-4 méteres hüvelykujj-szobra magasodik majd a temető kialakítása miatti földfeltöltéssel a valóságosnál majd egy méterrel amúgy is alacsonyabbnak tűnő középkori várfal és a barokk óratorony előtt, a magyarság ezeréves megmaradását szimbolizálandó, rajta az ország csonkulására utaló bevágás. "Az volt a föltétele, hogy elvigyék az orosz katonákat, hogy ezt a szobrot ide kell tenni" - mondja a kormánybiztosi diktátumról a vármúzeumot, a helyi könyvtárat és a várbaráti kört vezető Ravaszdi László. Ha már nem választhattak szobrászt és szobrot, a szigetváriak szerették volna meggyőzni a művészt, hogy olyan környezetbe helyezzék a modern alkotást, ahova jobban illik, ő azonban ragaszkodott a várhoz, a középkori falakat álmodta meg szobra hátterének. Végül a polgármester erőteljes fellépésére a képviselő-testület is rábólintott; a nyilvános vita ismételt fellángolása a szeptember 10-i avatás után várható, aztán eltelik 10-20 év, és megszokják, mint bent a várban Somogyi József lovas Zrínyijét, akinek olyan töpörödött a feje. A vár teljes felújítása egyébként kb. 600 millió forintba kerül: ha minden jól megy, a Kincstári Vagyonigazgatóság öt év alatt teremti ezt elő.

H

A millenniumi beruházások közül a királyi városok rekonstrukciójára jutó 700 millió forintból 100 millió megy a visegrádi Anjou- és Mátyás kori királyi lakhely rekonstrukciójára, 400 millió az esztergomi királyi palota helyreállításának folytatására. Kritikus művészettörténész nyelvek szerint a régészeti romok védelme nevében Visegrádon "Vajdahunyad vár"-jelleggel mai tudásunk alapján elképzelt épületté egészítik ki a maradványokat. Marosi Ernő szerint ez jellegzetesen 19. századi, "besserwisser" hozzáállás. Szerinte elég volna "a tárgy megtisztítása, biztosítása és továbbadása": csak olyan mértékben lenne szabad kiegészíteni a töredékeket, amilyen mértékben maguk a leletek összeilleszthetők, nem pedig "ahogy Móricka elképzeli".

Az építészettörténész-művészettörténész-régész szakma szemében az esztergomi beruházás egyik legaggasztóbb kérdése, hogy mi lesz az 5-7 ezer darabosra becsült, a 11. századtól a késő reneszánszig minden korszakból nagy egységekkel rendelkező kőtárral, amely még úgy is komoly értéket képvisel, hogy évtizedek során a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és az egyik esztergomi múzeum úgymond kimazsolázta legszebb kincseit. Mivel félő volt, hogy a környék rendezésének áldozatul eshet a pincékben, barakkokban és szabad ég alatt tárolt, több tehervonatnyi kő, és mert semmit sem lehetett tudni arról, hogy a továbbiakban, hol helyeznék el, állítanák ki őket, januárban összejött vagy hatvan szakember, és felajánlotta segítségét a kövek érdekében. A külső nyomás megtehette hatását, mert a napokban a Nemzeti Múzeum, az Esztergomi Vármúzeum és a Balassi Bálint Múzeum eljutott a kőtár rendezését célzó megállapodástervezet kidolgozásáig. E szerint a Balassit igazgató, a várhegyen régóta ásó Horváth István irányításával szakmai programot dolgoznak ki, ütemtervet készítenek, összeállítják a kőtári anyag feldolgozásával foglalkozó csapatot (lehetőség szerint bevonva a januárban önkéntesnek jelentkező tapasztalt kutatókat és egyetemistákat egyaránt). Ellenőrzik, mi van már fölmérve (az anyag kb. 40 százaléka), számmal, rajzzal, fényképpel azonosítják a többit, s meghatározzák, mit hol mutassanak majd be a felújított épületegyüttesben, helyezzenek el raktárakban. Ha nekilátnak (idén jut is rá valamennyi pénz az esztergomi keretből), két-három év múlva kő kövön maradhat.

Szőnyei Tamás

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2000/21. (05. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...