„Széket vágtam emberekhez, rendőrségi ügyem lett” – Karafiáth Orsolya alkoholról, családról, politikáról

  • narancs.hu
  • 2017. november 1.

Könyv

Az író szerint több nőnek kellene közéleti kérdésekben megszólalnia, mert utóbbi nem a férfiak privilégiuma. Ízelítő.

A holnap megjelenő Magyar Narancs címlapján Karafiáth Orsolya köszönti az olvasókat, akit azért kerestünk fel, mert most jelenik meg Szirén című – az ő meghatározása szerint alkoholista – családregénye. Kling József interjúja azért megkapó olvasmány, mert Karafiáth nem kertel, új könyve kapcsán egyből belevág, milyen problémái voltak az alkohollal – vagy épp a saját szüleivel.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„Régebben olyannyira nem tudtam kezelni az indulataimat, hogy folyamatosan kocsmai verekedésekbe keveredtem, széket vágtam emberekhez, rendőrségi ügyem lett. Nem szerettem magam ilyennek látni. Olyannak, aki vérrel firkálja össze a pasasa lakásában az ajtót meg a tükröket. Ez is valahonnan jön. Iszonyú féltékeny természet vagyok. A kettős mérce nálam nagyon működik. Magamnak sok mindent megengedek, a másikkal viszont nem vagyok toleráns.”

Természetesen a közéletet sem kerülhettük ki, az író beszél Marton László bocsánatkéréséről, de másról is:

MN: A 24.hu-n rendszeresen publikálsz köz­életi témájú írásokat, a Hír Tv Szabadfogás című műsorában szerepelsz. Fontos számodra, hogy ne csak művészként nyilvánulj meg?

KO: Régebben nem gondoltam volna, hogy ez fontos, de most már abba nem hagynám. Annyi disznóság történik ebben az országban, hogy úgy érzem, nekem szólnom kell, mert sajnos kevesen teszik. A nők alig hallatják a hangjukat. Tudom, hogy zsigerből és érzelmekből csinálom, könnyen belém lehet kötni, de mindig nagyon felkészülök, utánaolvasok, figyelek. Sok levelet kapok, főleg nőktől, akik biztatnak és megerősítenek abban, hogy szükség van ezekre a megnyilvánulásokra. A Marton-ügy kapcsán egyébként megdöbbentő volt, hogy a műsorban szereplő férfiak többsége úgy gondolta, Sárosdi Lilla nem áldozat.

MN: Ez rettenetesen szomorú. Egyedüli nőként nem érzed magad egy kicsit biodíszletnek ebben a műsorban?

KO: De hát kit hívjanak? Akit lehetne, annak saját műsora van. Persze, rá kellene nevelni a nőket, hogy egyre többen legyünk, akik közéleti kérdésekben megszólalnak, mert ez nem a férfiak privilégiuma.

Karafiáth Orsolyával készült friss interjúnkat, amely új könyvéről, az alkohollal kapcsolatos problémáiról, családi nehézségeiről, illetve a hazai közéletről is szól, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.


Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.