Afganisztán: Háborúra honderű

szerző
D. M.
publikálva
2001/47. (11. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Alábadozás jelei mellett azonban mutatkoznak még a betegségéi is. Északon Dosztum tábornok csapatai november 23-ig adtak haladékot a Kunduz városába szorult táliboknak. Ha addig megadják magukat, akkor kegyelmet kaphatnak, ha nem, akkor ebben ne is reménykedjenek. A tálibok közül sokan elszántak; mutatja ezt az is, hogy a városban kamaszokat állítottak a falhoz csak azért, mert nevetgéltek, megszegvén ezzel az iszlámnak a komolyságra vonatkozó előírásait. Sajtójelentések szerint azonban vannak tálibok, akik hajlanának a megadásra, ám a soraik között lévő külföldi önkéntesek őket is terrorizálják. A pakisztániakból, arabokból, csecsenekből álló különítmény tagjai tudják, hogy rájuk nem vonatkozna a kegyelem, agyonvernék őket azok, akiken idegenként az iszlám nevében basáskodni akartak.

Alábadozás jelei mellett azonban mutatkoznak még a betegségéi is. Északon Dosztum tábornok csapatai november 23-ig adtak haladékot a Kunduz városába szorult táliboknak. Ha addig megadják magukat, akkor kegyelmet kaphatnak, ha nem, akkor ebben ne is reménykedjenek. A tálibok közül sokan elszántak; mutatja ezt az is, hogy a városban kamaszokat állítottak a falhoz csak azért, mert nevetgéltek, megszegvén ezzel az iszlámnak a komolyságra vonatkozó előírásait. Sajtójelentések szerint azonban vannak tálibok, akik hajlanának a megadásra, ám a soraik között lévő külföldi önkéntesek őket is terrorizálják. A pakisztániakból, arabokból, csecsenekből álló különítmény tagjai tudják, hogy rájuk nem vonatkozna a kegyelem, agyonvernék őket azok, akiken idegenként az iszlám nevében basáskodni akartak.

Egyelőre a tálibok az urak az ország négy tartományában. Kandahárban helyzetük szilárdnak mondható; keleten, Hoszt és Paktia tartományokban azonban tálibellenes felkelésekről érkeznek hírek.

Nem tétlen a külföld sem. Kabulba

brit különmegbízott

érkezett Stephan Evans személyében. ´felsége kormánya még 1989-ben, a szovjetek kivonulásakor zárta be kabuli követségét. London kijelentette: egy jövőbeni kabuli diplomáciai misszió alapjairól van szó, azaz biankó csekket adott a leendő kormány elismerésére. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága időközben új missziót nyitott. Bagram repülőterén, Herátban, Kabulban, Kandahárban és Mazár-i Sarífban vannak épen maradt vagy megrongálódott irodáik.

Berlinben a hét végén afgán csúcs összehívását tervezi Lakhdar Brahmi ENSZ-különmegbízott. Az afgán újjáépítési konferencia Washingtonban ülésezik: Amerika és Japán mellett Törökország, Kanada, Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Szaúd-Arábia képviselőit várják oda, továbbá jelen lesz az Európai Unió, az Európai Bizottság, az Iszlám Konferencia Szervezete, az ENSZ, az Ázsia Fejlesztési Bank, valamint az Iszlám Fejlesztési Bank is. Mark Murdoch Brown, akit Kofi Annan nevezett ki az ENSZ fejlesztési programja élére, úgy vélte: öt év alatt összesen 6,5 milliárd dollárt visz el Afganisztán újjáépítése.

A segítség ígérete örömmel tölti el az afgánokat, ám a külföldi csapatok jelenléte ellen országszerte nagy a tiltakozás. Az Északi Szövetség katonái éppúgy bizalmatlanok velük szemben, mint a civilek. A nyugati katonai szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy az efféle rövid missziókból könnyen hosszú és reménytelen megszállások bírnak lenni. Nyugati haderő jelenléte nélkül azonban nem remélhető, hogy a rendezési tervek sikerre vihetők.

Közben folytatódik a tálibok diplomáciai elszigetelődése. Pakisztán bezáratta pésávari konzulátusukat, így az iszlámábádi követség és a kettai konzulátus a milícia maradék nemzetközi képviselete. A tálibok mindezek ellenére továbbra is népszerűek a szomszédos Pakisztánban. Kiderült az is, hogy november 13-án, akkor, amikor az Északi Szövetség elfoglalta Kabult, Uszáma bin Ládin még a városban tartózkodott; azóta viszont nyoma veszett, hollétéről ellentmondásos hírek keringenek.

Afganisztánnak viszont

továbbra sincs kormánya

Az Északi Szövetség vezetői saját magukat tekintik Afganisztán ideiglenes katonai kormányának; tény, ők is irányítják az országot. Jogalapjuk is van erre: eddig is őket ismerték el Afganisztán nemzetközi képviselőinek, és - amerikai segítség ide vagy oda - ők hullatták vérüket a tálibok elleni háborúban. Érthető, ha nehezményezik, hogy a győzelem után átadják a bársonyszékeket másoknak. Az is tény, hogy az ország déli részén élő pastuk vajmi keveset tettek idáig a tálibok ellen: menekülttáborokban, illetve pakisztáni vagy nyugati nagyvárosokban értekezleteket összehívni korántsem volt olyan hatékony, mint fegyverrel a kézben szembeszállni a tálibokkal. Ez akkor is így van, ha tudjuk: az Északi Szövetség egymásra is féltékeny, szedett-vedett csapatai amerikai segítség nélkül aligha lettek volna képesek bevenni Kabult.

Az Északi Szövetség maga is megosztott. Politikai feje a tádzsik Burhanuddi Rabbáni, a kairói al-Azhár egyetemen graduált teológusprofesszor. Az őhozzá hű Dzsamiat-i Iszlámi párt milíciáit jelenleg Ahmad-sáh Maszúd utóda, Muhammad Fahím tábornok vezeti. E szövetség főként Ghor és Herát tartományokban erős. Az északi erők katonai kemény magja jelenleg azonban nem a politikailag erős Rabbáni vezette tádzsikok, hanem Abdurrasíd Dosztum üzbég erői. A szövetség harmadik ereje a Karím Halílí hazárái.

Az országot kormányozni viszont aligha lehet a nélkül a pastu többség nélkül, amely idáig vagy a tálibokat támogatta, vagy meglapult, vagy csak szavakban tiltakozott ellenük. A pastuk most - őszintén vagy jobb híján - monarchisták. Nem véletlenül: Záhir sah uralmának helyreállítása egyúttal a pastu dominancia helyreállításának garanciája is lenne számukra, bár ezt egy egységkormány ígéretével álcázzák. Iszhák Gajláni mérsékelt monarchista vezető nemrégiben azt nyilatkozta: megalázó számára azoknak az arcát látni ma Kabulban, akiknek a küzdelmei 1992 és 1996 között romba döntötték az országot. Gajlániéktól viszont joggal kérdezhetné bárki: merre voltatok, amikor az ég zengett?

D. M.

szerző
D. M.
publikálva
2001/47. (11. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...