Amerika után Putyin meghackeli Európát is

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017. jan. 11., 08:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Miután az amerikai elnökválasztáson sikerrel vizsgázott az orosz hírszerzés, Európa van soron. Putyin célja az Európai Unió és a NATO bomlasztása, idén pedig Németországban és Franciaországban is választások lesznek, melybe szintén megpróbálhat beavatkozni Oroszország. A legnagyobb veszély viszont az, hogy az oroszok egyre sikeresebben hitetik el a nyugati szavazókkal, hogy Putyin a barátjuk.

Amerikai nemzetbiztonsági hatóságok már október elején biztosan állították, hogy Oroszország áll a Demokrata Párt vezetősége és más politikai szervezetek számítógépeinek feltörése mögött. Decemberben már a teljes hírszerzés és az FBI is arról beszélt, hogy nem csupán az oroszok állnak a hackerek mögött, de céljuk egyértelműen Donald Trump megválasztásának elősegítése volt. Év végén Barack Obama egyik utolsó elnöki intézkedéseként 35 orosz diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból, január elején pedig nyilvánosságra hozták a döntést megalapozó elemzést. Ez egyértelműen kimondja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el a tavalyi amerikai elnökválasztás elleni kampányt. A három ügynökség (FBI, CIA, NSA) közös jelentése azt állítja, hogy Oroszország célja az volt, hogy a Hillary Clinton elleni támadásokkal elősegítsék Donald Trump győzelmét, és aláássák az amerikai demokratikus folyamatokba vetett bizalmat. A jelentés szerint orosz hírszerzők voltak azok, akik hackertámadásokat indítottak többek között a két nagy párt és az őket támogató szervezetek szerverei ellen. Továbbá oroszok voltak, akik feltörték és nyilvánosságra hozták a Demokrata Párt vezetőségének e-mailjeit, és behatoltak az amerikai adóhatóság (IRS), a Fehér Ház és a Pentagon számítógépeibe is. Emellett az orosz hackerek hozzáfértek több állam (például Illinois és Arizona) választási regisztrációs rendszeréhez is. Noha az eredményekbe nem tudtak belenyúlni, érzékeny adatokat így is megszerezhettek, és maga a tény, hogy ezek a rendszerek sebezhetők, szintén csökkentik a választások tisztaságába vetett bizalmat.

Belgrádi graffiti

Belgrádi graffiti

Fotó: MTI/EPA

A jelentés részletezi, hogy az orosz bérkommentelők, az álhírgyárosok, valamint az orosz állami RT médiabirodalom hogyan segítették Trump kampányát. Az angol nyelvű RT és Sputnik az oroszok által stratégiai fontosságúnak tartott ügyekben sugároztak riportokat, az adások célja pedig „egyértelműen az amerikai demokrácia hitelének aláásása” volt. Az RT hírei Clintont „a kampány alatt folyamatosan negatív kontextusban említették, kiszivárgott emailjeire koncentráltak, korrupcióval, gyenge fizikai és szellemi állapottal vádolták, valamint azzal, hogy kapcsolatot ápol iszlamista szélsőségesekkel”. A jelentés szerint az orosz hírszerzés folyamatosan figyelte a kampány menetét, így ezek a hírek – összhangban a szivárogtatásokkal – mindig pont akkor kerültek nyilvánosságra, amikor Trump népszerűsége csökkenni kezdett. Az oroszok által irányított média hatását pedig nem szabad lebecsülni. Putyin kifejezetten az „angolszász médiatúlsúly ellentételezésére” hozta létre a Russia Today csatornát. A médiabirodalom ma már több országban és adóval (RT, Sputnik) sugározza angol nyelvű híreit, és természetesen minden online csatornán jelen vannak, az állami trollokkal megerősítve. Miközben az orosz költségvetésben egyre kevesebb pénz jut egészségügyre, katonai és médiakiadásokra mind többet költenek. Az RT adásaira 190 millió dollár (55,6 milliárd forint) megy el évente, és az adó immáron a legnépszerűbb külföldi hírcsatorna az Egyesült Királyságban, YouTube csatornájuk pedig nézettebb, mint a BBC vagy a CNN netes videói.

A jelentés nemzetbiztonsági okokból sok részletet nem árul el az oroszok konkrét módszereiről és forrásairól, de azt feltárja, hogy a republikánusokhoz köthető célpontokra is rádolgoztak, csak ezeket nem hozták nyilvánosságra. A CNN kedd esti, bombasztikus riportja szerint magáról Trumpról is gyűjtöttek kompromittáló anyagokat, amiket eddig szintén megtartottak maguknak.

Orosz, amcsi két jó barát

Ha beismerésnek nem is tekinthető, mindenesetre beszédes, hogy az orosz elit többször is kifejezte örömét Trump győzelme után, a Dumában pedig tapsviharral köszöntötték az elnökválasztás eredményét novemberben. Maga Putyin ugyan nem szólalt meg nyilvánosan, szóvivője, Dimitrij Peszkov azt mondta, rendkívüli, hogy az orosz elnök és Trump mennyire hasonlóan gondolkodnak a külpolitikáról. A New Yorkernek nyilatkozó politikai elemzők mind arról beszéltek, hogy Putyin nagyon örült Trump győzelmének, különösen néhány személyi döntésnek. Az orosz elnök állítólag külön üdvözölte Rex Tillerson volt ExxonMobil-vezér jelölését a külügyminiszteri posztra (hiszen vele Amerika remélhetőleg maga mögött hagyja az emberi jogokkal és demokráciával való álszenteskedést), valamint Micheal T. Flynn jelölését a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra. Flynn rendszeres szakértő az RT műsoraiban, a csatorna tizedik születésnapi buliján pedig egyenesen Putyin mellett foglalt helyet, és még beszédet is mondott.

Trump is számtalanszor kifejezte Putyin iránti rokonszenvét. Nyáron például azt mondta, győzelme esetén a Krím-félszigetet elismeri Oroszország részeként (ezt eddig csak Kuba és Észak-Korea tette meg), decemberben pedig azt írta, mindig is tudta, hogy Putyin mennyire okos. Ennek megfelelően Trump sokáig tagadta, hogy az orosz hírszerzés beavatkozott volna az elnökválasztásba, egy ponton még boszorkányüldözéshez is hasonlította vádakat. Miután azonban beszélt amerikai titkosszolgálati vezetőkkel, az orosz támadás tényét elismerte, de arról beszélt, hogy a szerverekre való betörések és adatszivárogtatások „semmilyen hatással nem voltak az elnökválasztás eredményére”. A megválasztott elnök ehhez képest csak a kampány utolsó hónapjában 164-szer hivatkozott a WikiLeaksre, januárban pedig arról beszélt, hogy jobban megbízik Julian Assange-ban, mint az amerikai hírszerzésben.

Egy

Egy „újságíró” Putyin sajtótájékoztatóján

Fotó: MTI/EPA

Ez utóbbi sok párttársánál kiverte a biztosítékot: Paul Rayn, a képviselőház elnöke, Mitt Romeny, Marco Rubio vagy John McCain, Tom Cotton, és Lindsey Graham szenátorok mind keményen elítélték Trump kijelentését. Sarah Palin viszont egyenesen elnézést kért Assange-tól, amiért 2008-ban rosszakat mondott róla (a WikiLeaks akkor Palin levelezését hozta nyilvánosságra), és úgy tűnik, az oroszbarát republikánusok vannak többségben. Erre utal legalábbis, hogy múlt héten McCain és Graham azért vonták vissza a kiberbiztonsági bizottság felállításáról szóló javaslatukat, mert attól tartottak, hogy a republikánus többségű szenátus leszavazza azt.

Az utóbbi években nem csupán a republikánus politikusok, de szavazóik is egyre jobban szimpatizálnak Oroszországgal. A Krím elfoglalásakor a republikánus szavazók mindössze 10 százaléka volt jó véleménnyel Putyinról, ám ez a szám immáron 37 százalék. Míg az amerikaiak többsége (65 százalék) támogatná, hogy a kongresszus is kivizsgálja az elnökválasztásba történt orosz beavatkozást, a republikánusok többsége (51 százalék) ellenzi azt. Egy másik felmérés szerint pedig a Clinton-szavazók 82 százaléka továbbra is fenntartaná az Oroszország elleni szankciókat, addig a Trump-támogatók között ez a szám mindössze 16 százalék. Az olajozottan működő propagandagépezet mellett ebben az is szerepet játszhat, hogy Oroszország maga mögött hagyva a kommunista idők ateizmusát és antikapitalizmusát, a hagyományos értékek, a kereszténység védelmezőjeként tünteti fel magát – ez pedig egyre szimpatikusabb az amerikai konzervatívoknak is.

Felkészül: Németország és az EU

A múlt héten nyilvánosságra hozott amerikai titkosszolgálati jelentés ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az amerikai tapasztalatokat felhasználva Putyin más országok belügyeibe is megpróbál beavatkozni. A választásokra készülő Németország és Franciaország már jelezte is, hogy náluk is aktívak a feltehetően orosz hírszerzéshez köthető hackerek. A francia védelmi miniszter, Jean-Yves Le Darian azt mondta, minisztériuma tavaly 24 ezer kibertámadást regisztrált, kétszer annyit mint egy évvel korábban. A Le Journal du Dimanche-nek azt nyilatkozta, hogy „a demokráciánkat valós veszély fenyegeti”, és hozzátette: naiv, aki azt hiszi, Franciaországban nem történhet meg az, ami az Egyesült Államokban. Angela Merkel német kancellár szintén arra figyelmeztetett az utóbbi hetekben, hogy hackertámadások és orosz álhírek „szerepet játszhatnak” az idei választási kampányban. Az EU Observernek nyilatkozó Anton Sekovtszov külügyi szakértő szerint nem várható, hogy az orosz hírszerzés beavatkozna a francia választásokba, mivel Putyin mindkét esélyes elnökjelöltet, Francois Fillont és Marine Le Pent is oroszbarát politikusnak tartja. Németországgal azonban más a helyzet. Putyin kifejezetten rossz viszonyban van Merkellel, így ott a szélsőjobboldali AfD oldalán minden bizonnyal az oroszok is „beszállnak” a választásokba.

A német hírszerzés arra figyelmeztetett, hogy ugyanazok az orosz hackercsoportok, melyek tavaly a német parlament gépeit törték fel, decemberben bejutottak az  Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szervereibe is. A Financial Times belső forrásokra hivatkozva pedig arról ír, hogy az Európai Bizottság szervereit tavaly 110 alkalommal próbálták meg feltörni, ami 20 százalékos emelkedés egy év alatt. Miután novemberben egy különösen agresszív támadás érte az unió egyik legfontosabb intézményének szerverparkját, a bizottság dolgozóit felszólították, hogy titkosított e-maileket használjanak. Julian King, az EU biztonságért felelős biztosa szerint természetes, hogy az EU intézményeit érik kibertámadások, ám azok az utóbbi időszakban egyre gyakoribbak, agresszívebbek és kártékonyabbak lettek. Hasonló tendenciáról számolt be a NATO is: ők 2015-ben havi 320 támadást regisztráltak, és az őket ért támadások is egyre kifinomultabbak.

Az elemzők szerint egyértelmű, hogy Putyin célja az EU és a NATO destabilizálása, és ehhez a hagyományos katonai eszközök mellett az orosz hírszerzés Európa-szerte unióellenes pártokat támogat, céljaikkal egyetértő álcivil szervezeteket hoz létre. A stratégiai ágazatokban komoly beruházásokkal jelennek meg az oroszok a kiszemelt térségekben. Vlagyimir Putyin orosz elnök február másodikán látogat Budapestre.

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017. jan. 11., 08:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 szegedi789
    szegedi789
    2017. január 11., szerda 20:00
    nem tudom, de ez a cnn-es sztori egy kicsit nagyon kacsának néz ki, de tök mindegy, az amerikai közéletet továbbra is ez a hisztérikus állapot fogja jellemezni, ki ér rá ugyan lényegi dolgokkal (ukrajna, szíria, európa) foglalkozni majd ??? , ja és ki értene bármit is a világban zajló negatív folyamatokból, ha az egy ilyen trump - gárda van az ország élén ??? trump lubickolhat tovább a valóságshowjában ...
  2. 2 Cyrano
    Cyrano
    2017. január 11., szerda 17:06
    Amerika után?

    Nem kell sorrendet felállítania, ment az Putyinnak párhuzamosan is.
  3. 1 reuters
    reuters
    2017. január 11., szerda 09:21
    az EU-t nem kell bomlasztani
    bomlik az magától is

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

A Jobbik és az ÁSZ-büntetés
Vona Gábor dilemmái
László Géza írása
Miért maradtak velünk a különadók?
Interjúk
L. Ritók Nóra, Rufus Wainwright, Ráduly György
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...