„Az Orbán-kormány nem szereti, ha bárki zavarja lopás közben” – A Fidesz elutasította az uniós ügyészség felállítását

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. október 5.

Külpol

A magyar kormány már korábban kijelentette, hogy ők jól megvannak az Európai Ügyészség nélkül.

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta csütörtökön a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását. Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, „hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez”.

Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csalás elleni hivatala, az OLAF és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust munkáját, mert ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is.

Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését. Az uniós hivatal székhelye Luxembourgban lesz.

Kimaradunk

Eddig 20 EU-tagállam csatlakozott, illetve jelezte csatlakozási szándékát az úgynevezett megerősített együttműködéshez. Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, a kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények – például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) –, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása e jól működő szervezetek meggyengítésével járna.

Persze ez csak mellébeszélés, hiszen például az OLAF-nak alig van hatásköre, amit a Fidesz-kormány is nagyon jól tud, csak a jobboldalnak nagyon nem jönne jól, ha uniós szinten a jelenleginél sokkal hatékonyabban ki tudnák vizsgálni a hazánkba érkező EU-s források felhasználását, és szankcionálni is tudnának.

Ugorhat az uniós támogatás?

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője még az Európai Ügyészség felállításáról szóló vita kapcsán azt közölte, hogy szerinte ne juthasson uniós forrásokhoz egy tagállam, ha nem teszi lehetővé az elköltésük független, hatékony ellenőrzését. „Máskülönben az EU-s pénzek az oligarchákat gyarapítják, a mindent elöntő korrupció pedig olyan közhangulatot teremt a donor országokban, hogy kihátrálhatnak a kohéziós politika finanszírozása mögül. Mindkettő nekünk, magyaroknak fog fájni” – hangsúlyozta a Párbeszéd európai parlamenti képviselője.

Az Index szerint a vitában többen is felvetették, hogy az ügyészségi részvételt össze kellene kapcsolni az uniós támogatásokkal. Köztük volt Ingeborg Grässle, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke, aki nemrég járt Magyarországon, ő vezette azt a csoportot, amely meglátogatta egyebek közt az uniós forrásból épült felcsúti kisvasutat, és ezen a magyar kormány totálisan kiakadt.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője a szavazás után Facebook-oldalán azt írta: „Az Orbán-kormány nem szereti, ha bárki zavarja lopás közben, ezért utasítja el az uniós vádhatóságot.” Majd megjegyezte, hogy Szájer József, a néppárti frakció fideszes alelnöke, miután a jobboldali képviselőcsoportnak azt mutatta, hogy a frakció támogatja a jelentést, több fideszeshez hasonlóan végül tartózkodott.

Nyomozás kizárva

Az eredeti elképzeléshez képest szerényebb hatáskörökkel állhat fel az Európai Ügyészség, de Magyarország így is kivonná magát a hatálya alól. Brüsszelből az uniós támogatások megvonásával fenyegetik a kormányt.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.