Az usztasa utolsó tusája: A Sakic-per vége

szerző
- szerbh -
publikálva
1999/41. (10. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A sánta kutyát könnyebb utolérni, mint a háborús bűnösöket, de néha megesik ennek a fordítottja is. A 78 éves Dinko Sakicot, a jasenovaci KZ egykori parancsnokát múlt hétfőn első fokon a maximális, húsz év börtönbüntetésre ítélte a zágrábi bíróság.

A sánta kutyát könnyebb utolérni, mint a háborús bűnösöket, de néha megesik ennek a fordítottja is. A 78 éves Dinko Sakicot, a jasenovaci KZ egykori parancsnokát múlt hétfőn első fokon a maximális, húsz év börtönbüntetésre ítélte a zágrábi bíróság.

Sakicot 1995-ben találta meg az egyik legismertebb argentin nácivadász, Jorge Camarassa. A peronista Argentína egykor közkedvelt befogadóállomása volt a horvát usztasáknak is, a Simon Wiesenthal Központ azonban sohasem csüggedt, Sakic mellett jelenleg is két egykori usztasa főkolompost üldöznek: Ivo Rojnicát, akit Tudjman horvát elnök 1993-ban magas külügyi posztra nevezett ki, illetve Mate Sarlija Daidzát, aki a kilencvenes években egészen a tábornoki rangig vitte a horvát hadseregben.

A problémák a horvát rezsim számára éppen itt kezdődnek. A szenilis Tudjman ugyanis a Sakic-ügy kirobbanásakor is azt hangoztatta, hogy az egykori Független Horvát Állam (NDH) "nemcsak egy quisling képződmény volt, de a horvát nép önálló állam utáni akaratának kifejeződése is". Andrija Hebrang, a Tudjman-féle Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) alelnöke, aki kommunistaként maga is megjárta a jasenovaci tábort, pedig egészen odáig ment, hogy Sakicot mentegette: "´ is az akkori történelmi események egyik áldozata."

Nemzetközi nyomásra azonban Horvátország mozgástere egyre szűkült - ha ők nem kérik ki Sakicot, kikéri Jugoszlávia (kérte is, de nem kapta), s nekik aztán nemigen lenne jó, ha a szerbek egy monstre perben bizonygatnák széles világ előtt, hogy a horvát KZ-ben - szerintük - hétszázezer szerbet (meg zsidót, romát és horvátot) gyilkoltak meg. A tavaly elkezdődött perben így viszont lehetőségük volt a szerecsenmosdatásra. Ebből azonban nem lett semmi, s noha a HDZ igencsak összeszarta magát, inkább állták a szélsőjobb támadásait, mintsem hogy az amúgy is kilátásban lévő nemzetközi szankcióknak menjenek elébe. Többen arra számítottak, hogy a nem épp független bíróság majd elmismásolja az ügyet Tudjmanék nyomására, ám ez nem történt meg: a lehető legmagasabb büntetést szabták ki Dinko Sakicra, elfogadva a vád érvelését, miszerint Sakic a KZ parancsnokaként mintegy 36 000 ember haláláért felelős, s elkövette az emberiség és a nemzetközi jog elleni, továbbá a civil lakosság elleni háborús bűntettet is (Sakic még jól is járt, hiszen a tavaly év végéig érvényben lévő büntetőtörvény szerint ítélték el, ha ezt a mai szerint teszik, 20-40 évet kaphatott volna).

Naná, hogy ártatlan

Horvát kormánypárti publicisták most persze azt bizonygatják, hogy Horvátországot ez ügyben nem kellett tesztelni, hiszen tudvalévő, hogy a bíróságok függetlenek, sőt mi több, mivel Jasenovacon horvát demokratákat is kiirtottak, ezáltal itt a demokrácia lett megvédve és istenítve. Nem így gondolták az ítélethirdetéskor Sakic eszmetársai, akik lármázásba kezdtek rögvest. Maga Sakic sem hajlott a megbánásra, az usztasa-náci eszméket máig büszkén vallja (csak semmi Eichmann, hogy csak parancsot hajtott végre). A védők rögtön bejelentették fellebbezési szándékukat, logikájuk szerint Sakic nem oly mértékben hibás, mivel nem is akkor ölték meg a legtöbb áldozatot a táborban, amikor ő volt a parancsnok (?!), ráadásul a gyilkosságok java nem a tábor területén történt, márpedig ő a tábor parancsnoka volt, nem a környéké. Ezenfelül még az olyan tanúk sem erősítik meg a vádat, akik három és fél éven át raboskodtak Jasenovacon, egyikük például csak ötszáz halottat feltételez, és csak a táboron kívülről hallott géppuskasorozatokat, márpedig ezekről csak feltételezhető, hogy valakit el is találtak. Továbbá nem Sakic hozta meg a fasiszta horvát törvényeket, s nem is ő építette fel a tábort. Arról nem is beszélve, hogy az ENSZ bizottsága nem verifikálta a tábort KZ-ként, ergo annak parancsnoka nem is lehet háborús bűnös.

A múltat elítélni végképp nem lehet

Még mielőtt azt hinnénk, hogy csak a védelem bolondult meg, ki kell emelni, hogy egyes jogászok szerint egyszerűbb és igazságosabb lett volna Sakicot genocídiummal vádolni. Mert így, hogy háborús bűnök miatt vádolták meg és ítélték el, nem került terítékre, hogy a táborban egyszerűen csak azért gyilkolásztak szisztematikusan, mert valaki szerb, zsidó vagy roma volt, azaz ez esetben fel sem merül, hogy a gyilkos nemzeti, etnikai, vallási vagy faji okok miatt öl meg valakit csak azért, mert az illető az, ami. Genocídium vádja esetén ugyanis elég azt bizonyítani, hogy valaki olyan szervezet tagja volt - nem is akármilyen, hanem parancsnoki szinten -, mely rasszista törvényeket hajtott végre. Ám ha a vádlók ezen a csapáson mentek volna, jelképesen az egész NDH-t a vádlottak padjára kellett volna ültetni, ezt meg akarja a fene abban a Horvátországban, ahol maga az elnök is büszke az elődökre (információink szerint azonban Tudjman kezd meghülyülni: nemrégiben egy katonai ünnepélyen lejugoszlávhadseregezte a dicső horvát armadát).

Mindazonáltal - mások mellett - Tommy Baer, a B´nai B´rith, a nemzetközi zsidó szervezet tiszteletbeli elnöke, aki a tárgyaláson is jelen volt, megdicsérte Horvátországot mint az egyetlen olyan volt kommunista államot, ahol most a második világháborúban elkövetett bűnökért elítéltek valakit. Különösen Drazen Tripalo bírót dicsérte, majd áttért más országok kritikájára: Ausztriában és Németországban még mindig háborús bűnösök éldegélnek a legnagyobb nyugalomban. De elmarasztalta Litvániát, Lettországot és Magyarországot is, mert nem tesznek semmit azért, hogy azok, akik részt vettek az Endlösungban, s ma is háborítatlanul élnek az adott országban, a bíróság elé kerüljenek.

Dinko Sakic utolsó napjait azonban nem feltétlenül fogja felesége nélkül leélni: Nada Sakicot is letartóztatták már, és az ellene felhozott vádak sem sokban különböznek férjuráétól.

- szerbh -

szerző
- szerbh -
publikálva
1999/41. (10. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...