Baranya, Kelet-Szlavónia: Leléptetés

publikálva
1997/17. (04. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hétfői lapzártunkkor még mindig csak részeredmények voltak ismertek: ezek szerint Horvátország szerbek által megszállt területén az április 13-i választásokon a horvát pártok - szorosan bár, de - győzni látszanak, egy városban és tíz községben viszont szerb többségű önkormányzat alakulhat.

Hétfői lapzártunkkor még mindig csak részeredmények voltak ismertek: ezek szerint Horvátország szerbek által megszállt területén az április 13-i választásokon a horvát pártok - szorosan bár, de - győzni látszanak, egy városban és tíz községben viszont szerb többségű önkormányzat alakulhat.

A vukovari szerb öregasszony háromszor csoszogott el a szavazóhelyig. Először, a reggeli órákban, nem járt sikerrel, mert még nem érkeztek meg a szavazólapok. Dél körül, amikor másodszor tért vissza, azzal küldték el, hogy nem szerepel a választók jegyzékében, bár Vukovaron született és ott is élt mindig. A délután folyamán Jacques Klein amerikai tábornok, az ENSZ Kelet-szlavóniai Átmeneti Közigazgatásának (Untaes) parancsnoka elrendelte, hogy minden, horvátországi személyi okmányokkal rendelkező személy szavazhat, tekintet nélkül arra, szerepel-e a választási jegyzékben. Az öregasszony harmadik alkalommal délután öt körül ért a szavazóhelyhez, akkor azt mondták neki: elfogyott a szavazócédula.

Az álom vége

Némi giccses pátosszal azt lehetne mondani, hogy a volt Jugoszlávia területén dúló háború jelképesen ott ért véget, ahol elkezdődött, Baranyában, Kelet-Szlavóniában és Nyugat-Szerémségben.

Persze korántsem volt biztos, hogy a szerbek részt vesznek-e a választásokon. Nem mintha tudták volna, mi egyebet tehetnének; a délszláv rendezési terv egyértelműen kimondta ugyan, hogy a területet vissza kell csatolni Horvátországhoz, azonban a szerb politikára évek óta a tényekkel való makacs, önfejű szembenállás volt jellemző.

A szerbek végül belátták, hogy nincs választásuk: otthonaik, birtokaik itt vannak - már akinek, a menekültek sorsa egy másik történet -, és nem lesz az a Jugoszlávia, amit Slobodan Milosevic szerbiai elnök ígért 1991-ben, közvetlenül a háború kitörése előtt: az ország, amely kicsi lenne ugyan, de minden szerb abban élne.

Ezért Goran Hadzic, a terület önjelölt elnöke a helyi kváziparlament ülése után felszólította a szerb lakosságot, vegyen részt a választásokon. A szerbek horvát okmányokért folyamodtak, majd szavaztak (hétfői adatok szerint a szerb lakosság körében a részvételi arány rendkívül magas, mintegy nyolcvanöt százalékos volt). Ezért legtöbbet a helyi szerb vezetők, Vojislav Stanimirovic, az Önálló Demokratikus Szerb Párt (SDSS) elnöke és Miroslav Keravica, Vukovar eddigi polgármestere tettek.

Inkább maradnak

Senki sem beszél szívesen egy esetleges szerb elvándorlásról, arról, hogy a meglévő vagy szerzett vagyont pótkocsikra pakolva, traktoraikkal Szerbia felé induljanak. Mégis, egyes nem hivatalos becslések szerint - és ezeket magánbeszélgetésekben az Untaes képviselői sem cáfolják - mintegy húszezer ember szánhatná magát erre a lépésre. Hiszen a szerbek félnek, elsősorban azok, akik a háború alatt Horvátország más területeiről érkeztek - számuk mintegy ötvenezerre tehető - és az elüldözött horvátok házait foglalták el. Legtöbbjük az úgynevezett Krajina Szerb Köztársaságból (RSK) származik: ők a horvát hadsereg (HV) tavaly előtti májusi és augusztusi - Villám és Vihar fedőnevű - hadműveletei elől vagy után érkeztek a térségbe.

Egy idős nyugat-szlavóniai a kérdésre, hogy Ilokon (Újlak) marad-e, így válaszol: "Hogyan maradhatnék, hiszen biztosan jönnek majd azok, akiké a ház volt."

Ilokról 1991 szeptemberében - miután a volt Jugoszláv Néphadsereg (JNA) egységei elfoglalták - szervezetten telepítették ki a horvát lakosságot. Most az Ilokon élő szerbek állnak döntés előtt: menni vagy maradni. A döntés elsősorban a horvát nemzetiségű menekültek visszatérésének ütemétől függ. A folyamatot lehet ugyan lassítani, de abban nem bíznak, hogy nem következik be. A horvátok pedig nem hagyják őket kétségek közt vergődni. Katica Vlahovic (58 éves) 1991 óta egy Eszék melletti menekülttáborban él: "Nem akarok szerbet látni a falumban. Soha többé nem fognak uralkodni."

Az Eszék környékén élő huszonhatezer horvát menekült legkeményebb magja Mate Simic körül csoportosul. Győztesként akarnak hazatérni, és a szerbeknek nem kell megvárniuk őket. Amikor Franjo Tudjman elnök és Branimir Glavas eszéki-baranyai ispán kijelentették, hogy remélik, a szerbek többsége otthonában marad, Simic annyit fűzött hozzá: "A politika egy dolog, az élet meg valami más."

Újra, együtt?

Páran persze hisznek az együttélésben. Klein tábornok egy éve Eszéknél - a feleket elválasztó frontvonalon - egy piacot létesített, ahol a szerbek és horvátok egy kicsit kereskedtek, de főleg beszélgettek és tudakolták, mi van a házukkal és vagyonukkal a túloldalon. "Szerb szomszédaink megőrizték a házunkat, és ez mindennél fontosabb volt. Azokkal az emberekkel egész életünket leéltük, ők nem változtak meg. Egyformán szenvedtünk", mondja egy eszéki nő.

Az erőviszonyok mindenesetre a horvátok javára változtak meg: hétfői, nem hivatalos adatok szerint Vukovaron Tudjman elnök pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) negyven százalékot kapott, egy független horvát lista pedig tizenkét százalékot, így a horvát pártok megelőzték a negyvenhat százalék körül végző szerb SDSS-t. A helyi önkormányzatba tizenöt horvát és tizenegy szerb képviselő került.

A tervek szerint az új önkormányzatok egy hónap múlva kezdik el munkájukat. A bizonytalanságot egyelőre tetézi, hogy a helyi szerbek bejelentették: követelik az Untaes júliusban lejáró mandátumának meghosszabbítását.

Aleksandar Djordjevic

(Vukovar)


A túloldalon

Az eszéki megyeházán semmi sem emlékeztet a múltra. A Tito-képek keretébe Tudjman-portrét helyeztek, Jugoszlávia térképe a koedukált WC-t díszíti. Lent hosszú sor áll szavazásra várva, fent a választási bizottság értékeli a beérkezett eredményeket. Az elnök, Zvonko Urban rutinosan nyilatkozik: "Háromféle szavazás folyik egyszerre. A felsőház, a vármegyék háza, valamint a községek, városok, járások és megyék önkormányzatainak tagjait kell megválasztani."

A liberális párt eszéki irodájában, a falon tacepao:

The USA have: Bill Clinton, Stevie Wonder, Johnny Cash, Bob Hope. We have: Franjo Tudjman, NO Wonder, NO Cash, NO Hope.

A magyarok két nemzeti pártot is választhatnak, a Horvátországi Magyar Néppártot (HMN) és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét (HMDK). A HMN alakult korábban. A helyhatósági választásokon a HDZ-vel alkotnak koalíciót. Az elnök, Csörgits József az észak-baranyai körzet listáján a 26. lett: innen szinte semmi esélye sincs továbblépni. A HMDK az ellenzéki Horvát Szociálliberális Párttal (HSLS) állított közös listát. A szervezet első embere Jakab Sándor a 3., dr. Szántó Tibor az 5. helyet szerezte meg. Biztos befutók.

Egy héttel a választások előtt a szerbek népszavazást tartottak, melyen azt a követelést kívánták megerősíteni, hogy az eszéki-baranyai és a vukovari-szerémségi megyét egy körzetté olvasszák össze. Szempontjukból ez kedvezőbb etnikai arányokat eredményezett volna, de a "kérés" nem kapott különösebb visszhangot.

Vajon hogyan boldogul a helyzettel egy nemzetközi szakértő? James Ramshaw négy éve él Horvátországban. A helyi nyelvet ugyan nem beszéli, de a választási rendszert készségesen és angolul magyarázza: "Két különböző szavazói kör van: listás és egyéni körzet szerint. Itt, a választóhelyiségben öt láda áll. Oda az öt különböző párt szavazatai kerülnek. A szavazók öt papírt kapnak, más-más színűeket. Lássuk csak... Szóval... Van egy nagyobb terület... Meg egy kisebb terület", törli meg a homlokát. Megrázza a fejét: "Igazából nem értem."Szalma Baksi Ferenc
Szegedi Éva

Tóth-Szenesi Attila

(Eszék)

publikálva
1997/17. (04. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...