Dániai választások: Fortélyos kényelem

szerző
Csurdi Gábor
publikálva
2001/48. (11. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Valami bűzlik Dániában - idézte Shakespeare-t egy svéd lap, miután az ötmilliós Dániában a mérsékelt és a szélsőséges jobboldali pártok törtek előre a múlt keddi parlamenti választásokon. A győztes pártoknak sikerült elhitetniük a jólétben fuldokló dánokkal, hogy az országban élő néhány százezer - főként muzulmán vallású - bevándorló mézesbödönnek tekinti az ország jóléti rendszerét, és csak kényelemszeretetből hagyják el otthonukat.

Valami bűzlik Dániában - idézte Shakespeare-t egy svéd lap, miután az ötmilliós Dániában a mérsékelt és a szélsőséges jobboldali pártok törtek előre a múlt keddi parlamenti választásokon. A győztes pártoknak sikerült elhitetniük a jólétben fuldokló dánokkal, hogy az országban élő néhány százezer - főként muzulmán vallású - bevándorló mézesbödönnek tekinti az ország jóléti rendszerét, és csak kényelemszeretetből hagyják el otthonukat.

Naser Khader az első bevándorló, aki egy kis radikális baloldali párt színeiben bejutott a dán parlamentbe, a Folketingetbe. Honlapján a palesztin apától és szír anyától származó politikus beszámol arról, hogy amikor 1974-ben tizenegy évesen szüleivel és testvéreivel Dániába érkezett, a hatóságoktól lakást kaptak, apja pedig dán tudás nélkül is könnyedén elhelyezkedhetett egy gyárban. Dániában ma körülbelül kétszázezer bevándorló él, és ez a lakosság arányához viszonyítva az egyik legalacsonyabb szám az Európai Unióban. Mégis, a néhány hetes választási kampány legfőbb témája a

menekültkérdés

volt: a szavazatok 31 százalékát elnyerő Venstre párt a népszerűnek számító adócsökkentő program mellett a bevándorlás megnehezítését ígérte a dánoknak, akik az országba menekültként beszivárgó muzulmán terroristáktól rettegnek. A Venstre párt vezetője, a leendő miniszterelnök, Anders Fogh Rasmussen mégsem Jörg Haider északi hasonmása, inkább Tony Blairt tekinti példaképének.

Csak jövő tavasszal kellett volna parlamenti választásokat tartani Dániában, ám egy hónappal ezelőtt a közvélemény-kutatások még baloldali vezetést mutattak ki, és mivel november 20-án az önkormányzati választások miatt a dánoknak úgyis az urnák elé kellett járulniuk, Nyrup Rasmussen szociáldemokrata miniszterelnök úgy döntött: legyenek parlamenti választások is. A hazárdjáték azonban nem vált be: Európa legrégebben hatalmon lévő miniszterelnöke elvesztette székét, a szociáldemokraták pedig 29 százalékos eredményükkel hetvenhét év után először csak az ország második legnagyobb pártjának számítanak.

A Venstre, mely önmagát - történelmi hagyományai miatt - liberálisnak nevezi, és tagja a Liberális Internacionálénak, választási programja szerint csak a "valós menekülteket" akarja beengedni az országba, a többieket, akiket "kényelmi menekülteknek" hív, ki akarja utasítani az országból. Aki ezek után mégis Dániába menekülne, hét évig csak átmeneti státust kaphat, és a tervek szerint szigorodna a családegyesítési törvény is, amely eddig lehetővé tette a menekülteknek, hogy a dán állam költségén telepítsék át otthon maradt családtagjaikat. A 12 százalékos eredménnyel harmadik legerősebb párttá vált Dán Néppárt (DP) még ennél is radikálisabb változtatásokat ígért választóinak: szerintük minden menedékkérelmet el kell utasítani, és helyette a világ elmaradott országait kell pénzzel segíteni, hogy a harmadik világbeli szerencsétlenek még álmukban se gondoljanak arra, hogy Dániába meneküljenek. A Dán Néppártra egyébként az ország minden részén egyenlő arányban szavaztak, noha a bevándorlók hetven százaléka Koppenhágában él. Vidéken a dánok még mutatóban sem láthattak pakisztánit vagy szomáliait, bár ott is hathatott az a választási plakát, mely egy fiatal, szőke "überdán" lányt ábrázol, alatta a felirat: "Mire nyugdíjas leszek, Dánia muzulmán többségű ország lesz." Pia Kjzrsgaard, a DP elnöke a választások előtt kijelentette: a menekültek csak azért akarnak Dániában élni, hogy visszaéljenek a jóléti rendszerrel. Szerinte a rossz bevándorlási törvényekért az eddig hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt mellett a most győztes Venstre is felelős.

Pedig a Venstrének a következő négy évben a Dán Néppárt rendszeres támogatására is szüksége lesz. Fogh Rasmussenék ugyanis csak 56 mandátummal rendelkeznek a 179 tagú Folketingetben, és ez a leendő koalíciós partner, a Konzervatív Néppárt 16 szavazatával sem elegendő a többséghez. A dán politikától nem idegen a kisebbségi kormányzással együtt járó alkalmi szövetségeskeresés, ám arra még nem volt példa, hogy egy szélsőséges, populista párt 22 szavazata kelljen a többséghez. A Venstre vezetői néhány nappal a választások után tárgyaltak a Dán Néppárt vezérkarával, de miniszteri posztokat nem ajánlottak fel nekik. Ennek ellenére nem kétséges, hogy a néppártiak az igen gombot fogják megnyomni a nekik tetsző törvények szavazásakor.

A külpolitikai kérdésekben azonban a Venstre nem számíthat a DP támogatására. A párt határozottan elítélte az Amerika elleni terrortámadást, de sosem titkolta az Európai Unióval szembeni ellenérzéseit sem. Ezzel a dán néphangulatra játszik rá: a dánok mindig is úgy érezték, hogy a nagy európai országokkal szemben

nincs szavuk

a döntéshozatalokban. Ettől függetlenül a Venstre teljes mértékben támogatja Dánia európai uniós tagságát és a bővítést, mely, mint a programjukban olvasható, "a szabadság és a béke kiteljesedéséhez fog hozzájárulni Kelet-Közép-Európában". A csatlakozási tárgyalások a tervek szerint pont a dán EU-elnökség alatt, 2002 második felében zárulnak le, így Günter Verheugen bővítési biztos két nappal a választások után Koppenhágába sietett. Miután tárgyalt Fogh Rasmussennel, sikerült megnyugtatnia a kedélyeket: "Jól ismerem a Venstrét és annak vezetőjét. Biztos vagyok benne, hogy a dán parlamentben többségben vannak az EU-pártiak, és a következő kormánnyal is jól lehet majd együtt dolgozni" - nyilatkozta a Berlingske Tidende című dán lapnak. Az uniós ügyekben persze szükség lesz az ellenzékiek, főleg a Szociáldemokrata Párt szavazataira, akik nem is készülnek vétóra. Úgy tűnik tehát, hogy a dánokon nem fog múlni Magyarország uniós tagsága. Mégis különös, hogy a bevándorlóellenes jelszavakkal hatalomra jutott Venstre semmi kifogásolnivalót nem talál abban, hogy egyik napról a másikra több tíz millió emberrel növekszik az EU lakossága, akik akár Dániában is vállalhatnak munkát.

Csurdi Gábor

szerző
Csurdi Gábor
publikálva
2001/48. (11. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...