„Hiszek a NATO-ban” – mondta Trump, miután az USA kiléptetésével fenyegetőzött

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. július 12.

Külpol

Az amerikai elnök majdnem ledobta az atombombát Brüsszelben.

A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd – jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően.

„Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé.

Korábbi sajtóhírek szerint Trump zárt ajtók mögött az USA NATO-ból történő kilépésével fenyegette meg szövetségeseit, ha azok nem emelik kellő ütemben védelmi kiadásaikat. A Politico forrásai szerint egész pontosan azt mondta, hogy az USA „egyedül is megoldja” és a „saját útját járja majd”.

Trump threatens to pull out of NATO

U.S. President Donald Trump threatened to break with NATO and conduct American security unilaterally – if allies do not immediately meet higher military spending targets, NATO officials and diplomats said. Trump warned of “grave consequences” if allies do not immediately meet higher spending targets, derailing a morning meeting of NATO leaders with the leaders of Georgia and Ukraine on the second day of a NATO leaders’ summit on Thursday.

A sajtótájékoztatón Trump nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, elhangzott-e ilyen fenyegetés, csak annyit mondott, szerinte kongresszusi jóváhagyás nélkül is elhagyhatná a NATO-t, de erre nincs szükség. Mások mellett Emmanuel Macron francia elnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tagadta, hogy az USA kilépése felmerült volna. Mindenesetre nem minden alakult a tervek szerint, az ukrán és a grúz elnök részvételével zajló délelőtti megbeszélés ugyanis gyorsan átalakult egy csak a NATO-tagokat tömörítő válságstábbá. Még Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek is el kellett hagynia a termet.

Trump azzal is borzolta a kedélyeket, hogy megjegyezte, a jelenleg érvényes megállapodás szerinti 2 százalék helyett a NATO-tagállamoknak a GDP-jük 4 százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat. A 4 százalékot egyébként az USA sem éri el, a legtöbb európai ország pedig a 2 százaléktól is távol van.

Trump később leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás.

Beszámolt arról is, hogy jövő hétfői találkozóján a Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal.

Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli.

Trump emellett beszélt arról is, hogy „az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát”. Közölte, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett: rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás „maga alá gyűri” Európát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, „őszinte” megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét.

Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, nem tart a jövő heti amerikai–orosz csúcstalálkozótól, attól, hogy Trump esetleg elismeri a Krím orosz annektálását. „Nem félek semmitől, erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését” – közölte.

A NATO-tagországok vezetőinek szerdai közös nyilatkozatában leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak Trump kiszámíthatatlanságától, attól, hogy hétfői találkozóján komoly engedményeket tesz orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak. Két hete még azt mondta, „majd meglátjuk”, hogy elismeri-e a Krím bekebelezését.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.