Hivatalos: az FBI vizsgálja a Trump-kampány és az oroszok kapcsolatát

  • - urfi -
  • 2017. március 20.

Külpol

Ezekben a percekben zajlik az FBI és az NSA igazgatójának meghallgatása, példátlan kijelentésekkel.

Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága most hallgatja meg a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját, James Comey-t, valamint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatóját, Michael Rogers admirálist. Aki nézi a közvetítést, annyit láthat, hogy két férfi faarccal, többnyire igennel vagy nemmel válaszol a képviselők kérdéseire. De ami a válaszaikból kiderül, az mégis drámai.

Az FBI igazgatója most először ismerte el, hogy az FBI formálisan is nyomoz a tavalyi választásokba való orosz beavatkozás miatt, bár magának a beavatkozásnak a tényét már korábban elismerte mind a 17 amerikai ügynökség. Ami ennél súlyosabb, hogy az FBI nyomoz a Trump kampánycsapata és az orosz titkosszolgálatok közti kapcsolatok után is. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy léteztek ilyen kapcsolatok, de ha tavaly nyár óta dolgoznak ezeken az ügyeken, mint ahogy most Comey állította, az komoly megerősítése a korábbi sajtóértesüléseknek, amelyek ezekről a titkolt kapcsolatokról szóltak.

Az FBI nagyon ritkán beszél folyamatban lévő nyomozásokról, kapott is érte sok kritikát Comey, amikor pont az elnökválasztás előtt nem sokkal sikerült sajtótájékoztatót tartania arról, hogy új bizonyítékokat találtak Hillary Clinton e-mailezésével kapcsolatban (az a nyomozás végül nem talált durva törvénysértést, csak több apró szabálytalanságot). Ezek szerint addigra már folyamatban volt Trump orosz kapcsolatainak vizsgálata is, ezekről azonban nem tájékoztatták a nyilvánosságot.

Az NSA igazgatója azokra a vádakra is reagált, amelyeket Trump fogalmazott meg, először természetesen a Twitteren, miszerint Obama maga rendelte el, hogy „bedrótozzák” a Trump Towert és lehallgassák Trump embereit a kampány alatt. Később Trump elismerte, hogy az esetről egy – mások által messzemenőkig megbízhatatlannak tartott – rádióműsorból értesült, de továbbra is fenntartotta a vádjait. Később már arról beszélt, hogy a brit titkosszolgálatok hallgatták le a csapatát Obama kérésére. Ezt az angolok nonszensznek és nevetségesnek nevezték. Az NSA igazgatóját most megkérdezték, egyetért-e azzal, hogy ez a vád nonszensz és nevetséges. Amire Rogers egyszerűen annyit válaszolt, hogy igen.

Comey és Rogers a meghallgatáson

Comey és Rogers a meghallgatáson

 

Trumpról sokszor elhangzott már, hogy nevetséges dolgokat állít, de az mégiscsak ritka, hogy ezt az egyik legnagyobb amerikai ügynökség vezetője mondja. Az FBI igazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyetlen elnök sem tudna elrendelni ilyen lehallgatást, mert a rendszer nem így működik, illetve direkt módon is kimondta, hogy semmilyen bizonyíték nem áll Trump vádjai mögött. Korábban ugyanezt állították a hírszerzési bizottság tagjai, köztük republikánus képviselők. A demokraták most azt követelik, hogy Trump kérjen bocsánatot a hazugságaiért Obamától és az amerikai néptől.

Mindeközben Trump a hivatalos elnöki twitterjén valós időben próbál kiemelni olyan részleteket a meghallgatásból, amelyeket a hívei majd gyanúsnak tarthatnak. Mint például, hogy Comey – a feltett kérdések nagy részéhez hasonlóan – azt sem nem akarja kommentálni, miről beszélgetett Obamával. Vagy hogy Rogers kérdésre kijelenti, amit senki nem is vitatott eddig sem, hogy leadott szavazatokat nem manipuláltak az oroszok.

A bizottság republikánus tagjai, ahogy azt Trump előre kérte tőlük, arra próbálták terelni a meghallgatást, hogy miért szivárogtatnak az amerikai titkosszolgálatok a sajtónak. Válaszul Comey és Rogers egyaránt leszögezte, hogy titkosított információt kiadni súlyos bűncselekmény, ami árt a titkosszolgálatoknak. A republikánusok azokat a Washington Postban és a New York Times-ban megjelent cikkeket idézik, amelyek ügynökségi forrásokra hivatkozva megírták, hogy Michael Flynn altábornagy, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon beszélgetett az orosz nagykövettel a szankciók visszavonásáról, majd ezt letagadta az alelnök előtt. (Flynn korábban a katonai hírszerzés vezetője volt, és közvetlenül azelőtt, hogy Trump tanácsadója lett, többször is nagyobb összegeket kapott az RT nevű orosz propagandatévétől, egy orosz légitársaságtól, illetve a Kaspersky Lab nevű orosz kiberbiztonsági cég amerikai leányvállalatától. Flynn végül lemondott tisztségéről.)

Comey újra megerősítette az amerikai ügynökségek állítását, miszerint Putyin azt akarta, hogy Trump nyerje a választást, és ennek érdekében aktív lépéseket tett. Az igazgató kitért arra is, hogy az FBI információi szerint az oroszok „több Brexitet”, vagyis több tagállam Európai Unióból történő kilépését szeretnék látni.

A Washington Post ábrája a Trump-csapat orosz kapcsolatairól

A Washington Post ábrája

 

(Forrás: New York Times, BBC, MTI. Cikkünket többször frissítettük a meghallgatás alatt.)

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.