Nobel-díjas közgazdász oldhatja meg a menekültproblémát

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. szeptember 7.

Külpol

Alvin E. Roth napjaink egyik legnagyobb hatású közgazdásza. A Nobel-díjas kutató munkássága nemcsak tízezreknek segített bekerülni a megfelelő egyetemre vagy megkapni a legjobb munkahelyeket, de több ezer ember életét is megmentette az általa kidolgozott elmélet. A párosítási problémákra kidolgozott algoritmusok jelenthetik a megoldást az Európába áramló menekültek megfelelő elosztására is.

Alvin E. Roth a Rajk László Szakkollégium meghívására érkezett Budapestre, mert ő kapta idén a kollégium diákjai által odaítélt Neumann-díjat. A Stanford professzora a díjat az MTA zsúfolásig telt dísztermében vette át.

A pénz jelenléte általában megkönnyíti a cserét: nem számít ki az eladó és ki a vevő, az adásvételhez szükséges legtöbb információt az árak közvetítik. A piacok azonban különböznek egymástól, és olyan helyzet van, amikor nem csak az eladó vagy a vásárló személye fontos, de pénz használatára sem kerülhet sor. Ráadásul a piacok emberi alkotások: változnak, fejlődnek, és bizony néha el is romolhatnak, így nem a társadalmilag optimális megoldásra vezetnek. Roth alapvetően olyan piacok „megjavításával” foglalkozik, ahol a pénz mint közvetítő nem jelenhet meg, ilyenek például az egyetemi felvételik vagy a veseátültetések.

false

 

Fotó: wikipedia.org

Roth elmondta, hogy sok ilyen, párosítási problémával küzdő piacon jelentett áttörést a technológiai fejlődés (párkereső vagy munkaközvetítő oldalak és alkalmazások), sőt a Google vagy a Facebook egyenesen új piacokat hoztak létre (reklám és közönség összepárosításának különösen hatékony piacát), ám e piacokat is meg kell tervezni, és a párosítást végző algoritmusok kidolgozása az igazán nagy feladat. Roth az Egyesült Államokban három olyan piacon alkotott maradandót, ahol ezek a párosítási problémák különösen nagy gondot jelentettek. Ilyen volt például az amerikai orvostanhallgatók első munkahelyének megtalálása. A kórházak között olyan erős volt a verseny a legjobbak kiválasztásáért, hogy a hallgatók már a diplomázásuk előtt két évvel ajánlatokat kaptak a kórházaktól. Ekkor azonban még a diákok sem tudják pontosan, mivel szeretnének foglalkozni, és az sem biztos, hogy a kórházi munkában beválik valaki csak azért, mert az első vizsgái az egyetemen különösen jól sikerültek. A rezidensek elosztásának rendszere még bonyolultabbá vált, amikor egyre több nő lett orvos, így megjelentek az orvos házaspárok, akik hajlandóak voltak elfogadni egy rosszabb ajánlatot is, ha cserébe egy városban maradhattak. Egy ilyen bonyolult párosítási problémát már csak központi elosztással lehet optimálisan megoldani, melyben a Roth és munkatársai által kidolgozott algoritmus egyszerre veszi figyelembe a kórházak és a jelöltek preferenciáit, megoldásként pedig majdnem mindig olyan végeredményt kapunk, ahol mindenki abba a kórházba kerül, ahová leginkább szeretne menni, és az hajlandó is alkalmazni őt. Ehhez hasonlóan reformálta meg New York és Boston középiskolai felvételi rendszerét is Roth, ám legnagyobb hatása talán a vesecsereprogramok területén végzett munkájának van.

Több olyan betegség létezik, melynek egyetlen gyógymódja a veseátültetés. Egy egészséges embernek két veséje van, ám eggyel is el lehet élni, ezért igen gyakoriak az élő donoros átültetések. Az emberek viszont nem ajánlják fel bárkinek egészséges veséjüket, a pénzért történő szervkereskedelem pedig (Irán kivételével) a világ összes országában tiltott. Többnyire csak akkor vagyunk hajlandóak felajánlani, ha egy hozzátartozónknak van szüksége a szervre, ám gyakori probléma, hogy a felajánlott vese nem kompatibilis a beteggel. Viszont ha egy másik betegnek megfelelő volna a felajánlott szerv, és neki is felajánlottak egy vesét, ami az első betegnek lenne megfelelő, a műtétek megtörténhetnek, és máris megmenekült két élet. Ha sok száz donor-beteg pár van egy adatbázisban, sokkal hosszabb láncok alakulhatnak ki, és sokkal több élet menekülhet meg. A Rothék által kidolgozott algoritmust sikeresen használják az Egyesült Államokban, a leghosszabb ilyen átültetéslánc 68 műtéttel 34 ember életét mentette meg.

Roth kiemelte, hogy az ilyen párosítási-piactervezési problémáknak csak egy része közgazdasági kérdés, sokszor inkább a politikán múlik a megoldás. Erre jó példa az Uber esete: az innovatív alkalmazás igen hatékonyan párosítja össze az utasokat a sofőrökkel, sokkal olcsóbb és biztonságosabb, mint a hagyományos taxik használata. Ennek ellenére Magyarországon a jó érdekérvényesítő taxisok miatt betiltották az alkalmazást, és ezzel a társadalom nagyobb része rosszul járt.

Roth szerint a megfelelő párosítási algoritmus kidolgozása lehet a megoldás az Európát sújtó migrációs nyomásra is. A probléma különösen összetett, hiszen a menekülteket nem lehet oda küldeni, ahová nem szeretnének menni, hiszen emberekről van szó, akik bármikor továbbállhatnak. Viszont nem biztos, hogy ahová a legszívesebben mennének, ott szívesen látják őket: közösségeket kell tehát közösségekkel összepárosítani, ami politikai szempontok nélkül is óriási kihívás. A megfelelő elosztási mechanizmus kidolgozása nem csak a mostani válság miatt szükséges, de azért is, mert a klímaváltozás miatt pár évtizeden belül menekültek milliói fogják elhagyni otthonaikat. „Egy jól működő menekültpiac nem olyan, hogy gyerekek apró lélekvesztőkön érkeznek Európába” – zárta előadását a Nobel-díjas közgazdász.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.