Románia megint jobban teljesít: az Erdélyi Riport nem hagyja magát

  • Gera Márton
  • 2017. február 10.

Külpol

A Fidesz–RMDSZ paktum miatt megszüntetett portál szerkesztősége folytatja a munkát.

Január elején számoltunk be róla, hogy az Erdélyi Riportot szinte egyik pillanatról a másikra megszüntették.

Az RMDSZ-közeli kiadó, a Progress Alapítvány vezetője karácsony előtt közölte a magyar nyelvű portál főszerkesztőjével, Szűcs Lászlóval, hogy az új évtől nem számítanak a munkájukra. Akkor többen arról beszéltek, hogy a megszüntetésnek köze van a Fidesz és az RMDSZ kiegyezéséhez, a két éve online formában működő lap beszántása volt az ára a paktumnak. A szerkesztőség már akkor is azon az állásponton volt, hogy folytatni szeretnék valamilyen formában; rögtön létrehozták „az Erdélyi Riport elbocsátott szerkesztőinek Facebook-oldalát”, hamarosan pedig egy blogfelületen közölték új írásaikat.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI



A nevet nem adják

Az Erdélyi Riport szerkesztősége a megszüntetés után azt szerette volna elérni, hogy kiadótól sikerüljön megvásárolni a kiadási, névhasználati jogokat. Ezt Szűcs László már akkor kérte, amikor decemberben közölték vele, hogy nem számítanak a munkájukra – akkor a Progress Alapítvány vezetője azt mondta, nem látja okát annak, hogy ez ne történhessen meg.
Nem sokkal cikkünk megjelenése után a kiadó vezetője, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sebtiben lemondott sajtótanácsosa, Nagy Debreczeni Hajnal interjút adott a Transindex.ro-nak, és azt mondta a névhasználati jogokkal kapcsolatban, hogy „mi ezt a kérést természetesen figyelembe vesszük, azonban döntés erről még nem született”. Úgy tudjuk, döntés azóta sem született, az oldal ugyan archívumként működik tovább, ám a főszerkesztő már nem számít arra, hogy megkapják az egykori nevet.

A megszüntetés óta semmilyen találkozó nem volt

a kiadó vezetője és a szerkesztőség között; az újságírók a leltári tárgyakat átadták a kijelölt személynek. Nagy Debreczeni a magyarnarancs.hu-nak még azt mondta, hogy az Erdélyi Riportról nem mondtak le, inkább azon gondolkodnak, hogy „milyen formában lehetne a portált érdekes, tartalmas online felületté tenni”, de a főszerkesztő szerint ilyesmiről nincs szó. „Teljes magabiztossággal tudtam, hogy ebből egy szó sem igaz” – mondja.
Bár januártól már nem kapnak fizetést, a szerkesztőség mégis együtt maradt, sőt a blogon Demény Péter költő is elkezdett ingyen publikálni, aki korábban a Maszol.ro publicistája volt, de az ottani változások, a Vélemény-rovatnál történt elbocsátások miatt úgy döntött, nem közöl több cikket az oldalon, és január elején még petíciót is indított az Erdélyi Riportért.
A blogot a szerkesztőség tagjai immár teljesen önerőből tartják fenn, és a jövő héttől

véglegesen is elindul a vizuálisan megújult

portál (erport.ro), amelyet rovatosítani is tudnak. „Az a kérdés, hogy meddig lehet ezt így csinálni, meddig tudjuk mi finanszírozni az oldalt” – mondja Szűcs László, aki azt is hozzáteszi, hogy közösségi finanszírozásban gondolkodnak, bár egyelőre nem tudja, utóbbi milyen mértékben tudna a portál működtetéséhez hozzájárulni. Abban biztos, hogy semmiképpen sem szeretnének politikailag elköteleződni, a szerkesztőség autonóm munkáját meg akarják őrizni.
Próbálkoztak finanszírozót találni, és az is előfordult, hogy őket keresték meg, de volt olyan, aki például azt mondta, tudná támogatni a lapot, azonban

nem szeretné, hogy nyilvánosságra kerüljön a kiléte.

„Ezt nehéz megoldani, ugyanakkor megértem, hogy egy üzletember vagy vállalkozó attól fél, hátránya származhatna ebből” – vélekedik a főszerkesztő. Hasonló álláspontok egyébként magyarországi üzletemberek részéről is megjelentek a Népszabadság beszántása után, akkor volt olyan „nagytőkés”, aki azt kérdezte Murányi András főszerkesztőtől: „mi lesz velem, ha ebbe én belevágok?”

Bár már vannak ígéretek kisebb, az új portálon megjelenő reklámokra, szeretnének majd pályázni a Román Nemzeti Kulturális Alaphoz (AFCN). „Az a kérdés, hogy keresztbe kíván-e tenni a politika, amikor pályázunk” – jegyzi meg a Szűcs. De gondolkodnak EU-s pályázatokban is, amelyet más szerkesztőségekkel együtt valósítanának meg. Annyit mindenesetre tudnak, hogy adják fel. Ahogy a lap egyik szerkesztője fogalmazott nekünk: „én csak azt tudom, hogy folytatni szeretném, meg hogy kell egy ilyen erdélyi felület – hogy miből, arról fogalmam sincs”.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Hálók és halászok

Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok.