Választások Szerbiában: Áram és forradalom

szerző
Szerbhorváth György
publikálva
2001/1. (01. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

a szavazók az október 5-i buldózerforradalom vívmányait szentesítették a rendkívüli köztársasági parlamenti választásokon. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék, a DOS tarolt: most már minden pozíció, a helyhatóságoktól kezdve a tartományi és köztársasági intézményeken át egészen a szövetségi szintig az ő kezükben van. A szerbiai kormányfői poszt a DOS - Vojislav Kostunica jugoszláv elnökhöz képest - másik vezetőjének, Zoran Djindjicnek néz ki. Aki, mint arra mindenki unos-untalan rámutat, nincs túl jóban a jugoszláv elnökkel. Ami biztos igaz is: de csak lesz bennük annyi belátás, hogy tíz év ellenzékiskedés után ne borítsák egymásra a bilit. Pont most, amikor elértek a csúcsra.

Már az is a gyökeres változásokra utalt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kérésére nem december 24-ére, vasárnapra írták ki a választásokat, hanem szombatra. Vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy majd húsz százalékkal kevesebben mentek el szavazni, mint a sorsdöntő szeptemberi választásokra. Hogy most a populáció kevesebb mint hatvan százaléka szavazott, az a hidegnek, no meg annak tudható be, hogy mindenki biztosra vette a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) fölényes győzelmét. A DOS 176 helyet szerzett meg a 250 fős szkupstinában, a szocialisták 37-et, a radikálisok 23-at, míg nem kis meglepetésre átlépte az ötszázalékos küszöböt a Szerb Egység Pártja (SSJ) körül kialakult koalíció. Draskovicéknak - noha korábban ők voltak a legerősebb ellenzéki párt - ez nem sikerült, ahogyan a Milosevic felesége által vezetett Egyesült Baloldalnak sem, amely ez idáig sohasem indult önállóan választásokon. Most igen, kaptak is vagy fél százalékot. A Szerbiai Szocialista Pártból kivált két újabb baloldali tömörülésnek sem sikerült bejutnia a parlamentbe.

Ultrák, előre!

A DOS még Kosovóban is győzött, igaz, itt alig pár százalékos különbséggel. A választási térképen más érdekesebb dolgot nem is találhatunk, legfeljebb azt, hogy ahol túlnyomórészt magyarok - illetve más vajdasági kisebbségek - élnek, ott aratott leginkább a DOS. A tiszta magyar falvakban a DOS kilencven-kilencvenhét százalék között mozgott, de a nagyobb magyar városokban - Kanizsa, Zenta, Ada - is verte a plafont. A VMSZ egyébiránt a DOS-koalíció tagjaként hat képviselői helyet szerzett meg, ez mindenképpen taktikus lépés volt, hisz egyedül be sem juthattak volna a parlamentbe.

A DOS egyébként alig kampányolt, ezt a feladatot átengedte az Otpornak és a civil szervezeteknek meg a független médiának, akik viszont nem annyira a DOS mellett kampányoltak, mint inkább a választásokon való részvételre buzdították a polgárokat. A szocialisták viszont meg sem mertek nyikkanni, csupán Milosevic és neje adott pár interjút, amiben mindenféle felelősséget elhárítottak magukról, de ez csak olaj volt a tűzre. A lapok eközben futószalagon szállították a cikkeket a baloldali és radikális, azaz Seselj-párti politikusok korrupciós ügyeiről. Ez aztán hatott is, ahogyan azok a pletykák is, miszerint a drasztikus áramkorlátozások - cikkünk írásakor a szerb energiagazdaság a totális összeomlás határán áll - voltaképpen a szocialisták provokációja, machinációja, diverzáns akciója.

Kampányolt viszont az SSJ, melyet a tavaly év elején lelőtt maffia- és szabadcsapatvezér, Zeljko Raznatovic Arkan alapított. Az SSJ köré olyan nóném pártok tömörültek még, mint a nyugdíjasok meg a parasztok pártja. A közvélemény-kutatások sehol sem jelezték azt, hogy elérhetik a küszöböt, ám hála a Palma televíziónak, mely alelnökük kezében van, az utolsó héten növelni tudták támogatottságukat. Az ultranacionalista párt Kosovo témáját lovagolta meg, illetve a szerb rendőrök és a beszivárgó kosovói albán terroristák közötti a dél-szerbiai harcok örvén nyomatták a nem-nem-sohát. Elemzők szerint az SSJ szavazói egykori szocialisták és radikálisok, akik csalódtak korábbi pártjukban, mivel azok feladták a "nemzeti érdekek" képviseletét.

Az SSJ parlamentbe kerülése egyben intő jel is a DOS - és az ország - számára, hiszen a parlamentben az ellenzéket most három szélsőséges nacionalista párt jeleníti majd meg, akik a szavazók bő negyedének támogatását élvezik. Ugyanakkor korainak tűnik annak folyamatos felemlegetése, hogy a 18 pártból álló kormánykoalíció bármikor felbomolhat. Érdekeik ugyanis azt kívánják, hogy előbb mindenre közösen tegyék rá a kezüket.

Szerbia csendes,

újra csendes, vagy mégsem?

A választások egyébiránt - és ez az egyetlen nóvum - szuperdemokratikusak voltak. Apróbb szabálytalanságok ugyan történtek: a választási bizottság elnöke tökrészegen jelent meg kora reggel; a bizottsági tagok gyakorta elvonultak pálinkázni; másutt az ajtókilincset kenték be azzal a foszforeszkáló anyaggal, mellyel a választók jobb mutatóujjának a körmét kellett volna megjelölni - ilyképpen aki hozzáért a kilincshez, mielőtt bement volna szavazni a helyiségbe, már megjelölte önmagát, s nem szavazhatott. Másutt meg áram nem volt, ezért aztán nem tudták összeszámolni a szavazatokat. De ezek inkább vicces és elszigetelt jelenségek voltak.

A java viszont most jön: meg kell tisztítani a közéletet (Djindjic korábbi elmélkedéseitől eltérően most rögtön Milosevic letartóztatásáról kezdett el beszélni), talpra kell állítani a gazdaságot, amely szó szerint romokban hever. Úgy tűnik azonban, hogy a szerb néplélek a DOS által uralt új világban sem nyugszik: igaz, hogy a hírekben elsőként az áramkorlátozásról szólnak (Cacakon rendkívüli állapotot hirdettek ki!), de rögtön utána azt szajkózza a "felszabadított" avagy "szabad" állami média, hogy a "siptár terroristák" veszélyeztetik Szerbiát. És eleddig minden délszláv háború azzal kezdődött, hogy az állami híradóban naponta többször is elmondták: a (szlovén, horvát, bosnyák, albán) szakadárok a szerb nép, a szerb állam érdekeit veszélyeztetik.

szerző
Szerbhorváth György
publikálva
2001/1. (01. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...