Indul az Andrássy Egyetem: Tovább, tovább

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2002/37. (09. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Sugárútját a rendszerváltozással visszakapta, mostantól pedig egy német nyelvű egyetem is viseli Budapesten a liberális arisztokrata nevét. Az új intézmény alapítását övező vita elült, az első tanév elkezdődött.

Sugárútját a rendszerváltozással visszakapta, mostantól pedig egy német nyelvű egyetem is viseli Budapesten a liberális arisztokrata nevét. Az új intézmény alapítását övező vita elült, az első tanév elkezdődött.Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem (az AGYBNNYE rövidítéstől tekintsünk el) echte fideszes startot vett. Volt először is egy merész vízió, került hozzá történelmi magyar előkép és konzervatív külföldi partner, született kormányzati ukáz, ellenzéki ágálás dacára jogi kiskapu nyílt előtte, s lett rá pénz. Megcsinálták. Egyetemalapítás kategóriában Guinness-rekord lehetne: máshol négy-öt évig is elhúzódhat az ilyesmi, nálunk tavaly február 20-án határozott róla a kormány, idén szeptember 2-án pedig már meg is nyitották a legelső tanévét. Szépséghiba csupán, hogy közben a kormány megbukott.

Alapállás

Ha a Fidesz nem akar rögeszmésen új időszámítást bevezetni, akkor Bán Ferenc Nemzeti Színházának felavatásán, az Erzsébet téren Orbán Viktor és Rockenbauer Zoltán a protokoll kedvéért elviselte volna Horn Gyula és Magyar Bálint társaságát. És akkor most, az Andrássy Egyetem megnyitó ünnepségén is magától értetődő módon együtt énekelhette volna a Gaudeamus igiturt a leváltott kormány oktatási minisztere, Pálinkás József (aki még politikai államtitkárként a parlamentben elővezette az egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslatot) és a jelenlegi politikai államtitkár, Hiller István. Így csak utóbbit láthattuk a diplomáciai jellegű eseményen osztrák és német állami, illetve bajor és baden-württembergi tartományi politikusok társaságában. Jelenléte és ottani beszéde: nyilatkozat a folyamatosság mellett.

Hivatalba lépésekor Hiller István készített előterjesztést arról, miként viszonyuljon az új kormányzat az Andrássy Egyetemhez. Ellenzékben még élesen kifogásolták az intézmény létrehozásának módját, noha deklarált céljait a szocialisták kifejezetten méltányolták (miközben a szabaddemokraták szívták a fogukat). Elvileg két lehetőség mutatkozott: 1. Hátra arc, kölcsöngödör visszajár. 2. Hadd menjen, ha már nyakig benne vagyunk, így legalább bele is szólhatunk. Az első belpolitikailag gyerekes, külpolitikailag kínos lett volna. Igazából csak a második mellett lehetett dönteni.

Az egyetem genezisének itthoni és az érintett országokkal összefüggő vonatkozásait feltérképezvén Hiller István - akit tudományos pályája a német-magyar történelemhez köt, s jó szakmai kapcsolatokkal rendelkezik Ausztriában és Németországban - úgy ítélte meg, érdemes segíteni egy működőképes intézmény megteremtését. A kormány elfogadta ezt az álláspontot. Mindazzal, amivel jár (százmilliós kiadásokkal), és mindazzal, amit hozhat (jó pontokat az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából is alapvető német-osztrák viszonylatban).

Erőltetett menet

Az Andrássy Egyetem adoptálásával a Medgyessy-kormány lezárta az intézmény megalakítása körüli csatát; a múltat úgysem befolyásolhatják, legfeljebb a jövőt. Azok számára, akik nem követték szorosan figyelemmel a történteket, érdemes föleleveníteni, hogyan jutottunk el az első tanévig, melyet Hiller István próbaévnek, Hazai György rektor pedig bevezető évnek nevez (s ezzel jelzik, mindenre figyelnek).

A projekt fölmerülésének pillanatában úgy festett, hogy a liberálisról konzervatív oldalra átkelt Fidesz hozzálátott a maga CEU-verziójához: legyen a Soros-féle angol nyelvű, liberális fecskefészek mellett egy konzervatív értékrend mentén szerveződő, német nyelvű, posztgraduális magánegyetem is Budapesten. Az értékrend, az anyagi és a szellemi háttér külhoni részét garantálta az Ausztria kancellárja, Bajorország és Baden-Württemberg tartományi kormányfője és Orbán Viktor által 2001. február 22-én Ulmban kiadott nyilatkozat.

Utána felpörögtek az események. A felpörgetés, a szabályok és szokások betartásából adódó totojázás elhagyása hatékony fideszes munkamódszer ("a tett első"), de ez esetben benne lehetett az is, hogy ha lassan halad a dolog (és netán a választást mégsem nyerik simán), akár be is fuccsolhat. Ez magyarázhatja, hogy sem a miniszter döntés-előkészítő testületeként jegyzett Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot, sem a felsőoktatási kérdésekben véleménynyilvánításra, javaslattételre jogosult Magyar Rektori Konferenciát, sem a hazai német kisebbségi önkormányzatot nem avatták be a tervbe. Ez indokolhatja, hogy Pokorni Zoltán oktatási miniszter kérte a Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB), hogy rendkívüli eljárással indítsák el az intézmény előakkreditációs folyamatát. Ezért szavazta meg a parlamenti többség az egyetem alapításáról szóló törvényt a MAB pozitív határozatának megszületése előtt: elfogadták Lezsák Sándor (MDF) érvét, hogy azt nekik meg kell előlegezniük, fütyültek Bazsa György (MSZP) aggályaira, hogy csak az akkreditáció megléte garantálhatja a színvonalat, és pláne Horn Gábor (SZDSZ) kifakadására, hogy ez így vicc, nem gondolhatják komolyan.

A törvény értelmében "az akkreditáció a felsőoktatási intézményben, illetve annak karain folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének minőség szempontjából történő hitelesítése". Időigényes eljárás, független szakmai testületként a MAB végzi. A törvény nem tiltja, hogy a miniszter rendkívüli eljárást kérjen, Pokorni nem szegett jogszabályt, csak épp olyat tett, ami addig nem volt szokás. Michelberger Pál, a MAB elnöke a Narancsnak elmondta, soronkívüliséget és minőségi engedményt nem ígért, de csúszást sem engedett: "Nem az érdemi munkánkból rövidítettünk, hanem a saját bürokráciánkból." Amint kialakult az úgynevezett látogatóbizottság álláspontja, még a hivatalos, testületi határozathozatal előtt, tájékoztatta a minisztert - e borítékolható, de papíron még nem létező döntés ismeretében merte a kormánytöbbség elfogadni az egyetemet megalapító törvényt. Akkreditációs pecsét híján az akkori ellenzék nemmel szavazott, ugyanakkor el tudta fogadtatni a kormánytöbbséggel, hogy adott állapotában az Andrássy Egyetem meg sem felelne a felsőoktatási törvény által megfogalmazott kritériumnak (az új intézmény nem folytat több tudományterületen és tudományterületenként több tudományágban, valamint több szakon legalább négyéves egyetemi alapképzést - erre a MAB elnöke is figyelmeztetett). Épp ezért két bekezdés erejéig módosították a felsőoktatási törvényt is: ettől kezdve az állam- vagy kormányközi együttműködési megállapodás alapján létesített, idegen nyelven képzést folytató intézmények mentesek a fenti követelmények alól. (Egyébként előbb-utóbb valószínűleg sor kerül a felsőoktatási törvénynek, azon belül például az egyetem definíciójának a működőképes valóság irányába történő, sokadik módosítására.)

Jó három héttel e két törvény meghozatala után született meg a MAB hivatalos állásfoglalása: az új intézményt ideiglenesen elismerték (legközelebb a 2002/2003-as tanév második félévében, intézményi akkreditációs eljárás keretében megvizsgálják a képzés és a tudományos tevékenység minőségét), egyik szakindítási kérelmét elfogadták, a másikat elutasították (átdolgozás után új eljárás következhet).

Volt még egy vitatott pontja az intézmény alapításának: parlamenti felszólalásában Bazsa György kifejtette: nem szerencsés állami forrásból, tehát közpénzen alapítványi, azaz magánegyetemet létrehozni. (E megoldás ritka, bár nem egyedi: a parlamentben is elhangzott, a kormány hasonló formában támogatja a szintén nem állami, hanem alapítványi főiskolaként működő Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetet is.) Hazai György alapító rektor szerint azért választotta az előző kormány a közalapítványi formát, mert az szabadabb lehetőséget teremt külföldi tanárok foglalkoztatására és szponzori támogatások bevonására, mint ami egy kötöttebb keretek között működő állami egyetem számára adódik. Ezzel kapcsolatban Bod Péter Ákos, a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány elnöke elmondta: kormányok nem szokták más államok költségvetését finanszírozni, ám a magánszférának, illetve saját országuk intézményeinek tudnak támogatást nyújtani, ezért is ésszerű fenntartási forma ez az Andrássy Egyetem esetében.

Pénz

"Teret adunk az oktatásnak" - olvasható a Festetics-palota rekonstrukciós munkálatáról tájékoztató táblán, még az előző kormányzat országimázsos stílusában. A felirat szerint a kormány 2183 millió forint támogatást nyújt az Andrássy Egyetem beruházására, amely 2001 júniusában kezdődött. A befejezést 2002 júniusára ígérték, csúsznak tehát; várhatóan novemberig az intézmény Magyar utcai irodáiban és egy ELTE-épület kölcsöntermeiben folyik az oktatás. A Magyar Rádió mellett álló Festetics-palotát régóta állványerdő takarta. Felújítása mindenképp időszerű volt. Hiller István közlése szerint az épület teljes elkészülte végett "készpénzfizetés és garanciavállalás formájában 400 millió forintot tettünk hozzá az eredendően e célra rendelt összeghez".

Az Orbán-kormány 2001. február 20-i határozatában 80 millió forint induló vagyonnal stafírozta ki az általa létrehozott közalapítványt, s - mivel 2000-ben a következő kétévi állami költségvetésbe ennek még az előszelét sem fogták bele - 229 millió forintot biztosított az alapítás folyamatában lévő egyetem 2001-es működésére. A 2003-as állami költségvetési hozzájárulást illetően nyugodt lehet az egyetem. Magyar Bálint oktatási miniszter a Bod Péter Ákosnak írott levelében júliusban 250 millió forint beruházási forrást ígért. Hiller István államtitkár nem akart konkrét összeget említeni a Narancsnak, mondván, a költségvetési tételek még nem véglegesek. Hazai György rektor szerint eleinte 250-300 millió forintos állami támogatásra lenne szükség, de a jelenlegi kormány és ellenzék között konszenzus alakult ki az egyetemről, ezért nem tart attól, hogy évente ki lennének téve az állami költségvetés kényének-kedvének.

Az Andrássy Egyetem számára alapvető forrás az osztrák és német állami, illetve a bajor és baden-württembergi tartományi hozzájárulás. A budapesti német nagykövetség részéről Jakob von Wagner a Narancsnak elmondta, hogy Bajorország és Baden-Württemberg a következő öt évben évente egyaránt 250-250 ezer euróval, a német szövetségi kormány idén 70, jövőre és 2004-ben 200-200 ezer euróval támogatja az egyetemet, amely azonban ebből közvetlenül egyetlen centet sem lát majd, mivel ezeket az összegeket a német tudományos és kulturális csereintézményen, a DAAD-n keresztül német professzorok budapesti munkájának és tartózkodásának finanszírozására fordítják. A szövetségi állam és a két tartomány tíz-tíz ösztöndíjjal támogatja majd az itt tanuló diákokat, s hasonló várható osztrák részről is.

Az egyetem bevételeit tandíjak is gyarapítják. Eredetileg a nyugati mércéhez mérten 5200 euróban állapították meg az évi tandíjat (1 euró kb. 250 forint, ez tehát millió fölött volna), azonban - az összeg riasztó nagyságát érzékelvén - Hazai György közlése szerint nemrég félévi 100 ezer forintra szállították le (lapzártánk idején még 5200 euró szerepelt az egyetem internetes oldalán: www.andrassyegyetem.hu).

A rektor és Bod Péter Ákos egyaránt hangsúlyozta: mindent elkövetnek az üzleti és magánszektor szponzori kedvének fölkeltéséért itthon, Ausztriában és Németországban. Ennek fontosságát Hiller István is kiemelte. E téren az első, látványos eredmény, hogy az E-on 30 millió forinttal támogatta az egyetem Hold utcai könyvtárát. Szeretnék Németország más tartományait (Szászországot vagy Észak-Rajna-Vesztfáliát) és Svájcot is bevonni az egyetem támogatásába.

Célok

"Die Andrássy Universität macht Sie fit für Europa!" "Das Studium sichert Ihnen Mittel-Europa Kompetenz!" - európai (értsd: uniós) és közép-európai ismeretek elsajátítását ígérő szlogenekkel toboroz hallgatókat az egyetem plakátja, rajta a kontinensen átívelő hidat jelképező embléma. "Az egyetem célja olyan vezető szakemberek kinevelése, akik képesek lesznek az összenövő Európa kihívásainak megfelelni" - jelentette ki a parlamentben Pálinkás József. "Magyarország a régió többi államával együtt az európai csatlakozás előestéjét éli, nagyon sokat kell tudni Európáról, az európai intézményekről, jogrendről, gazdaságról, az európai szervezetek működéséről" - mondja a tananyag kialakítását átható szellemiségről Hazai György. Nemzetközi kapcsolatok, összehasonlító állam- és jogtudomány és közép-európai tanulmányok területén szélesíthetik ismereteiket a leendő külügyérek, jogászok, üzletemberek, közhivatalnokok, újságírók, turisztikai szakemberek stb., és szerezhetnek Master-fokozatot (az egyetem honlapja szerint e diploma nemzetközi elismertségének biztosítására az alapításban részt vett külföldi partnerek ígéretet tettek). Tervezik a térség valamely nyelvének oktatását is.

Hetvenöt hallgatóval szándékoztak indulni, ám az augusztus végi pótfelvételi után fölvettekkel együtt is csak ötvenötre nőtt a létszám, több mint negyven magyar mellett a többiek Németországból, Ausztriából, Moldovából, Romániából és Szlovéniából érkeztek. Hazai György szerint a német és osztrák bevezető propaganda nem sikerült elég hatékonyan, mivel az ottani diákok már újév körül tudni szokták, hol akarják majd ősszel folytatni tanulmányaikat, az Andrássy Egyetem pedig csak nyáron kezdhetett verbuválni. A rektor biztos benne, hogy a következő tanévre megközelíti a létszám a százat, a hazai és külföldi hallgatók között pedig fele-fele arányra számít.

"Az Andrássy Egyetem életébe nem akarjuk beengedni az aktuálpolitikát - jelenti ki Hiller István államtitkár. - Az előkészületek során a német és a magyar sajtóban is fölmerült, hogy egy erőteljes jobboldali politikai intézményrendszer része lenne az egyetem. Én azt szeretném, hogy ne valamely politikai oldal intézményrendszerének legyen a része, hanem az egész közép-európai régiót átfogó, megfellebbezhetetlen oktatási és tudományos színvonalat képviselő intézmény legyen. A hallgatók tanulmányainak jogi garanciáját senki és semmi nem fenyegeti, ugyanakkor számos téren javításra van szükség az egyetem működése, irányítása tekintetében. Mindenben a minőség kell hogy meghatározó legyen. A professzori kar ismeretében látok is erre esélyt."

Szőnyei Tamás

Jelenkor

A közalapítvány által kinevezett alapító rektor Hazai György. A turkológus professzort (a Narancsnak adott interjú után hazafelé tartva első útja a sarki török henteshez vezetett) Humboldt-egyetemi oktatói munkássága és ciprusi egyetemalapítási tapasztalatainak ismeretében kérte fel Pokorni Zoltán oktatási miniszter az Andrássy Egyetem megszervezésében való közreműködésre.

Erich Kussbach prorektor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktat. 1993-1996 között Ausztria budapesti nagykövete volt. Orbán Viktor felkérésére dolgozott az Andrássy Egyetem előkészítésén.

Kinevezett egyetemi tanárok: Cséfalvay Zoltán, Erdődy Gábor, Fehér M. István, Gergely András, Hazai György, Kiss J. László, Kulcsár Szabó Ernő, Sólyom László. Az oktatói gárdából kialakuló egyetemi szenátus két év múlva új rektort választ.

A Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány kuratóriumának elnöke Bod Péter Ákos, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, az Antall-kormány egykori minisztere, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

A kuratórium tagjai: Kindert Judit (Pálinkás József egykori kabinetvezetője), Kodolányi Gyula (ELTE), "dor László (helvetisztika, Közgazdaságtudományi Egyetem), Pröhle Gergely (berlini nagykövet), Vízkelety András (germanisztika, ELTE, Pázmány) - a mai kormányzat idején e névsor még bővülhet. Bajorországot Rudolf Baer és Hans Zehetmair, Baden-Württemberget Klaus von Trotha és Brigitte Veit, Ausztriát Erhard Busek és Christoph Ramoser, Németországot Wilfried Grolig képviseli a testületben - egyelőre szavazati jog nélkül, Svájc képviseletében megfigyelőként Claudio Caratsch és Rudolf Weiersmüller vesz részt az üléseken. A felügyelőbizottság elnöke Kotán Attila, tagjai Horváth László és Koleszár Katalin.

Történelem

Miként Diószegi István írja (Rubicon, 1999/7.), gróf Andrássy Gyula a korszerű eszmék lelkes szószólójaként tűnt ki a reformkori országgyűléseken. A benne nagy tehetséget látó Széchenyi követőjéből Kossuth híve lett. Honvéd őrnagy a szabadságharcban, majd 26 évesen nagykövet: Konstantinápolyban éri a világosi fegyverletétel. Haza nem jöhet, távollétében halálra ítélték, jelképesen felakasztották.

Emigrációjában ráébredt: nagy nemzetek közé ékelődvén Magyarországnak szüksége van a Habsburg-monarchiára, ahogy annak is a megbékülő magyarokra. 1857-ben tért haza, s tíz évvel később, 44 évesen, Deák Ferenc egyik segítőjeként, a kiegyezés első magyar miniszterelnökeként helyezte a koronát Ferenc József fejére. Felélesztette az 1848-ban elfogadott választójogi törvényt, elismerte az ellenzék parlamentáris jogait, gyülekezési és egyesülési szabadságát, korszerűsítette a jog- és igazságszolgáltatási rendszert, ekkor vált a magyar joggyakorlat részévé az állampolgárok törvény előtti egyenlősége és a bírák függetlensége. A miniszterelnöksége idején életbe lépett, Eötvös és Deák által kidolgozott nemzetiségi törvény nyelvi és kulturális egyenjogúságot biztosított a nemzetiségeknek, kollektív jogokhoz juttatásuktól azonban elzárkózott. Népiskolai törvénye 6-12 éves kor között kötelezővé tette az elemi iskolát.

1871-ben ő lett a Monarchia első magyar külügyminisztere, nyolc évet töltött e poszton. Németbarát és oroszellenes külpolitikát folytatott. Részt vett az európai nagyhatalmak 1878-as berlini konferenciáján. Az ottani felhatalmazás folytán az orosz-török háború idején a Monarchia megszállhatta az addig török uralom alatt állt Bosznia-Hercegovinát.

Innen aztán már csak 36 év a szarajevói merénylet és az első világháború.

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2002/37. (09. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...