"Megsértődnek a kollégák" - Cseh István mesterfodrász

szerző
Beszterczey Judit
publikálva
2010/3. (01. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Három aranyérmet szerzett legutóbb, a párizsi Európa-bajnokságon, 1986-tól 1994-ig zsinórban volt magyar bajnok, ami egyedülálló. Az orosházi mesterfodrász, az Alföld legnagyobb oktatási intézménye, a Harruckern szakoktatója a magyar válogatott tagjaként évek óta valamennyi rangos nemzetközi versenyen részt vesz - hol trénerként, hol versenyzőként.

Három aranyérmet szerzett legutóbb, a párizsi Európa-bajnokságon, 1986-tól 1994-ig zsinórban volt magyar bajnok, ami egyedülálló. Az orosházi mesterfodrász, az Alföld legnagyobb oktatási intézménye, a Harruckern szakoktatója a magyar válogatott tagjaként évek óta valamennyi rangos nemzetközi versenyen részt vesz - hol trénerként, hol versenyzőként.

*

Magyar Narancs: Mit jelent az, hogy fodrászválogatott? Ki juthat el nemzetközi versenyre, világbajnokságra?

Cseh István: A Magyar Fodrász-Kozmetikus Egyesület évente, benevezéses alapon megrendezi a magyar bajnokságot. Az első három kerülhet a válogatott keretbe. Világbajnokságokat kétévente tartanak, körülbelül hatvan ország részvételével. Számos kategória létezik: például technikai, klasszikus és kreatív. Én kizárólag férfifrizurákat készítek, a technikai kategória az erősségem. A versenymúlttal rendelkező, vizsgát tett tagokból álló nemzetközi zsűri szigorú szempontok szerint osztályoz. Olyan ez, mint a műkorcsolya. Leginkább a tudás és a teljesítmény számít, de minden versenyen akad néhány egyformán színvonalas alkotás, ekkor a kapcsolatok döntenek. Maximum 30 pont adható, s a világbajnoki címhez elengedhetetlen, hogy a magyar zsűritagtól is legalább az átlag feletti pontszámot kapjuk meg. Ez sajnos a fodrászszakmában egyáltalán nem magától értetődő.

MN: Mennyire zárt közösség a versenyfodrászoké?

CSI: Belterjes, és nem a jóindulatáról híres. Igaz, hogy mindenki ismer mindenkit, de nagyon széthúzunk. Hamar megsértődnek a kollégák, ha több vendégem van vagy jobb vagyok náluk. Novemberben első lettem férfi technikai kategóriában a párizsi Európa-bajnokságon. Utána egyszer sem csörrent meg a telefonom, még az egyesületből sem hívott fel senki, hogy gratuláljon.

MN: Mitől más egy versenyfrizura?

CSI: Teljesen eltér a hétköznapi, divatos hajtól, sokkal inkább művészi alkotás. Igaz, bizonyos elemei - színek, vágástechnika - divatot teremthetnek. A versenyek úgy zajlanak, hogy a kiírásban megadják például a hajhosszt, a felhasználható színek mennyiségét, azt, hogy milyen eszközzel és anyaggal dolgozhatunk, és mennyi idő alatt készüljön el a frizura.

MN: Ez a világbajnokságokra is érvényes?

CSI: Igen. Nekem az a megtiszteltetés jutott, hogy 1994-től több éven át lehettem a válogatott trénere. Elértem, ami előttem senkinek nem sikerült: Milánóban hetedikek, Chicagóban pedig ötödikek lettünk. Csonka Tamás és Kovács Attila kerettagokkal most egy olasz edzővel készülünk, aki a kiírás alapján jelöli ki az irányt, mi pedig szisztematikusan felépítjük és begyakoroljuk az adott frizurákat. Mivel jövőre Párizsban világbajnokok szeretnénk lenni, naponta legalább négy órát kell gyakorolnunk.

MN: Ki finanszírozza ezt?

CSI: Nagyjából senki. Ez a napi munka után történik. Az elhatározásunkkal együtt lemondtunk a hétvégékről, a családi programokról, nincs betegség, és az sem lehet hivatkozási alap, hogy pénzszűkében vagyunk. Igaz, hogy a világbajnokságra a szakmai szervezet próbál szponzorokat felhajtani, de a legjobb esetben is csak a költségek felét fizetik, a többit mi álljuk, egyéni szponzorok segítségével, saját zsebből. Egyébként a legnagyobb hajápolási szereket forgalmazó cégek egyáltalán nem szponzorálják a versenyfodrászokat: azzal magyarázzák, hogy a lakossági fogyasztásra építenek. Volt olyan gigacég, amelyik azt jelentette ki, hogy számukra nem reklámértékű a fodrász-világbajnokság. Megkerestem egy másik nemzetközi vállalatot is azzal, hogy jövőre világbajnok leszek. Azt felelték, hogy az álmok és a vágyak nem találkoznak a cég reklámpolitikájával, ők a realitásban élnek.

MN: Negyven éve fodrász, nemzetközi sikerei számosak. Közben Szegeden és Orosházán van üzlete, átlagos vendégkörrel.

CSI: Még Szeged is kisváros az elképzeléseimhez, Orosházáról nem is beszélve. Nem készíthetem el a legújabb stílusokat, mert még mindig az a fő dilemma, hogy mit szól hozzá a szomszéd. Legfeljebb akkor élem ki magam, ha találok egy fogékony fiatalt. A többi, mint egy időutazás: megpróbálom teljesíteni a kívánságokat. De nem panaszkodom, hiszen ebből élek. A vendégek pénzéből tudok versenyre járni, bár tény, hogy a vidéki társadalom nagyon árérzékeny: képtelenség a valós értéknek megfelelő összeget kapnom a frizuráért. A másik véglet a budapesti sztárfodrászok árképzése, de náluk leginkább a nevet kell megfizetni.

MN: Egyes fodrászok az elmúlt években médiasztárok lettek. Mekkora valós teljesítmény áll mögöttük? Tényleg ők a legjobbak?

CSI: Nem kérdőjelezem meg a tudásukat: tényleg kiválóak, habár nem a legjobbak. A médiaszereplésekkel felhabosított glamourfodrászat elismerésre méltó, de nem a stílusom. Nemegyszer fordult elő, hogy a legnevesebb hajszobrász tanulóját én készítettem fel vidékről a versenyre, amit meg is nyert. Később a "maestro" bejelentette, hogy meg is buktatta volna azzal a hajjal. A szocialista érában, amikor az első eredményeket hoztam, engem is megkínált a fodrászszövetkezet menő fővárosi állásokkal, de nem fogadtam el. Azért egy kicsit megbántam.

szerző
Beszterczey Judit
publikálva
2010/3. (01. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

A gazda áldásával
Milliárdos ingatlancéget irányít Schmidt Mária
Hegymenet
Debreczeni József kritikája
Interjúk
Luc Besson, Baráth Emőke
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...