Ajándék állatok Ferenc Józseftől

Lokál

152 éve nyitották meg az Fővárosi Állat- és Növénykertet.
1890 után

1890 után

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

 

A Pesti Állatkert (mai nevén: Fővárosi Állat- és Növénykert) volt Magyarország első hivatalos állatkertje, bár néhány hasonló példa már a megelőző évszázadokban is akadt. A középkori vadaskerteknek persze nem a nézelődés és a csodálkozás volt a célja, hanem a vadászat. Az egzotikus állatok tartásáról csak néhány történetet ismerünk a 19. századot megelőzően: III. Béla például tevéket ajándékozott Barbarossa Frigyesnek, I. Lajosnak volt egy oroszlánja, és Mátyás is kaphatott ajándékba papagájokat.

Az első nyilvános állatkertek a környező országokban már a 18. század végéhez köthetőek, a legközelebbi a bécsi, schönbrunni állatkert volt, amelyet 1780-ban nyitottak meg. A pesti állatkert létrehozásának gondolata már az 1830-as, 1840-es években felmerült, de az ötletet tett még nem követte.

Az elképzelés aztán 1859-ben került elő újra, amikor is a 1848-as szabadságharcban is részt vevő honvédtiszt, Xántus János állt az ügy mellé. Az állatkertet támogatók pedig példásan összefogtak:

Pest Szabad Királyi Városnál elérték, hogy az akkori Városerdőből (ma: Városliget) 31 katasztrális hold és 600 négyszögöl (mintegy 18 hektár) területet harmincévi használatra jelképes összegért (évi egy arany), tehát gyakorlatilag díjmentesen átengedjen állatkert létesítése céljából.

Az összefogás nemzetközi szinten is folytatódott: a park tervét Petz Ármin városi főkertész készítette, az épületeket pedig Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezte. A ma is meglevő Nagy-tavat és az annak vizét biztosító kutat Reitter Ferenc és Vogel József városi mérnökök tervezésével alakították ki.

Az építkezést és a munkálatokat mindössze 2 év alatt be is fejezték, a megnyitóra így 1866. augusztus 9-én került sor. Ezt a napot nemcsak az állatkert születésnapjaként, hanem az állatkertek napjaként is számon tartják.

Az első igazgató rövid ideig Leopold Fitzinger müncheni zoológus volt: bár Xántus lett volna a legmegfelelőbb a posztra, 48-as múltja miatt nem nevezhették ki. Fitzinger azonban hamar lemondott, és Xántus a közvélemény nyomására elvállalhatta a tisztséget.

A megnyitáskor 11 nagyobb és több kisebb épülettel és mintegy 500 állattal várták a látogatókat.

Az állatok is részben adományokként kerültek Pestre. Azon túl, hogy Xántus még Amerikából küldött állat- és növénytani anyagokat, Ferenc József  34 állatot adományozott a a schönbrunni gyűjteményből. Erzsébet királynétól egy zsiráfot kaptak. Akkoriban azonban még oroszlánt vagy elefántot nem lehetett látni, volt azonban egy kiemelkedő papagájgyűjtemény, különféle majom- és makifajok, teve és kenguru is.

MAjomparádé 1938-ban

Majomparádé 1938-ban

Fotó: Fortepan

 

Az 1880-as években lett a szenzációk közé sorolva különböző távoli népcsoportok bemutatása, amely mai szemmel egészen furcsa szokásnak tűnik.

A 80-as években került ide az első nílusi víziló, Jónás, és a már akkor is ritkának számító szumátrai orrszarvú.

Egyre többen: vízilovak 1940-ben

Egyre többen: vízilovak 1940-ben

Fotó: Fortepan

 

A századforduló azonban nem volt kegyes: az állatkertet üzemeltető társaság csődbe ment, és a parkot átvette a főváros. Új névvel, új épületekkel és mintegy 2000 új állattal várták az 1912-es újranyitáskor a látogatókat, köztük például a vonaton, hajón és a Nyugati pályaudvartól az állatkertig sétáltatva vezetett zsiráfokkal. 1915-ben megnyílt az állatóvoda is a már itt született kicsinyeknek. A második világháború végén, Budapest ostroma alatt az állatkert azonban elpusztult, csak 14 állat maradt életben.

A Kisszikla 1937-ben

A Kisszikla 1937-ben

Fotó: Fortepan

 

1956 után került csak sor az újjáépítésre, a rendszerváltáskor ezt egy nagyobb korszerűsítés és fejlesztés követte.

A főkapu az ötvenes években

A főkapu az ötvenes években

Fotó: Fortepan

Nassolás

Nassolás

Fotó: Fortepan

 

 

Nassolás megint

Nassolás megint

Fotó: Fortepan

Átépítés 1964-ben

Átépítés 1964-ben

Fotó: Fortepan

Az akkor helyreállított műemlék jellegű épületek mellett azóta is látható a korszerűsített Nagymajomház, a Madárház, a Pálmaház, az akváriumok. Mindezeket a szecessziós stílusú Elefántház műemléki rekonstrukciója követte, majd a 2000-es években több újdonság is megnyílt, mint a Lepkekert, a Madagaszkár-ház és a Nagysziklában levő Varázshegy-Életmúzeum. Ma több mint 8000 állat él az állatkertben, a legidősebb állatok gondozásáról néhány éve írtunk:

Elefántok diétán – Idősgondozás az állatkertben

Az állatkertről szóló hírekben leggyakrabban az új szerzemények, jövevények szerepelnek. De mi a helyzet az öreg állatokkal? Hogyan gondoskodnak róluk, igényelnek-e különleges bánásmódot? És mi lesz a tetemekkel?

Évente egyszer az állatok éjszaka is látogathatóak – legközelebb augusztus 31-én.

Állatkertek Éjszakája | Állatkert Budapest szívében

Idén is megrendezésre kerül a nagy sikerű Állatkertek Éjszakája.

Figyelmébe ajánljuk