Barátkozó fák, megható kis madarak és finom makk – Rendesen túltolták a Liget-propagandát

  • narancs.hu
  • 2017. április 12.

Lokál

Az új kommunikációs irány centruma: kutya, gyerek, madár, mókus.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek gyakorlatilag vég nélkül rendelkezésére áll pénz és paripa, és az erőforrásokat használják is: pár hetenként kiplakátolják, hogy milyen csodálatos lesz a megújult és hatalmas épületekkel telerakott új park.

Eddig a propaganda inkább csak arról szólt, hogy milyen szép zöld lesz a park, nőni fog a zöldfelület, a múzeumba meg jönnek majd a turisták és a bolygó összes lakosa jól jár, a környékbeliekkel együtt. A mindennek ellenére csupán tízezres követőtáborral rendelkező Liget-Facebook-oldal viszont most felkapcsolt egy fokozatot: már nem beszélnek másról, mint „fakéreg-akrobata csuszkákról”, a „boldogság érzését átélő gyerekekről” és kutyafürdetők tengeréről.

Hosszan írnak arról például, hogy a „megható nevű csilcsapfüzike” mellett erdei fülesbagoly is fészkel a Városligetben, és persze ezek a cuki kismadarak is jobban fognak járni projekttel – hogy pontosan miért jó egy „múzeumnegyed” a csilcsapfüzikének, arra nem térnek ki.

Ehelyett inkább arról írnak, hogy „a gyermekek természetének egyik alapvető jellege, hogy mindenben keresik a játék lehetőségét, s hogy játék közben képesek legjobban megérteni, elsajátítani a környezet által nyújtott lehetőségeket, miközben átélik a boldogság érzését” – oké, ezzel nyilván senki nem fog vitatkozni. A Liget játszóterei tehát olyanok lesznek, ahol a gyerkőc a természethez kapcsolódhat, és „ez segíti őket az élet általános törvényeinek megértésében”. Sőt, a fa, a homok „által hívott asszociációk lényeges eleme” a „melegség”, „a puhaság, az élet”. Hát, ilyen ihletetten talán még senki sem beszélt egy homokozóról, ami a fővárosi játszótereknek azért nagyjából alapeleme.

Zöld, gyermekbarát és okos -- a megújuló ...

Zöld, gyermekbarát és okos – a megújuló Városliget. Tudjátok, hogy majdnem félmillió gyermek él Budapesten? Azt szeretnénk, ha ők is és a szüleik is nagyszerűen éreznék magukat a Ligetben és törzsvendégekké válnának. No és állandó célpontja lenne a vidéki családoknak is ez a fővárosi „100 holdas pagony”.

Máshol azt írják, hogy a Liget játszótereinek ennél még nemesebb céljuk lesz: megmutatni a gyerekeknek a Liget lényegét. És ez nem más, mint a kultúra, a művészetek és a tudomány találkozása, ami segít megismerni a környező világot. Úgy fest, a Liget-projekt nélkül esélyünk sincs többé arra, hogy magyar „kultúra, művészetek és tudomány” előrelépjen!

Mindez elsőre vicces, másodikra kicsit ijesztő: a propagandaszöveg mantrázása úgy megy el az abszurd lózungok ismételgetéséig, hogy semmiféle konkrétumot, valódi hírt, információt nem közölnek a nyilvánossággal.

És akkor arról még nem is szóltunk, hogy a Liget Budapest egyik posztja szerint az agg kocsányos tölgy, név szerint Baltazár „odvában vidám barátcinegék élnek”. Persze Baltazár jóban van a mókusokkal is, akik szerint ő adja a környék legfinomabb makkjait. Ez még mókás, de az kevésbé, hogy természetesen Baltazár „örömmel követte a pavilonok építését”, és minderről tárgyalt a Liget titkos manóival is. Aha, ujjonganak a fák, hogy jönnek a múzeumépületek, világos.

No, de a legjobb mégis az, ahogy a Liget Budapest beszélget a hozzászólókkal, vagyis a néppel. Például valaki felteszi az oldalon a Ligetben fészkelő 40 madárfajról szóló poszt alatt, hogy a madarak rosszul fognak járni, csak ezen az oldalon már csak ingatlanfejlesztő hívek maradtak, ezért olyan remek a hangulat. „Nagyon nehéz úgy beszélgetni, ha ignorálja a tényeket. Nem lesz kevesebb fa, s a Liget csodálatos élővilága marad továbbra is egyebek mellett a madaraknak is” – jött a riposzt a Liget Budapesttől, de a tényekkel adósak maradtak.

Mindeközben a projekt nyúlik, mint a rétestészta, az Új Nemzeti Galéria átadását és a park rendezését 2020 végére tervezik. Legutóbb a Zene Háza terveinek felülvizsgálatáról érkeztek hírek, persze nem a Liget oldalán. Az M1-nek nyilatkozó Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója azt mondta, hogy a Zene Házának megvalósításához nincs meg Magyarországon a megfelelő építőipari szaktudás. Állítólag már a japán sztárépítész, Fujimoto is tud arról, hogy módosítania kell a terveket.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.