Itt a Momentum Mozgalom március 15-ei programja!

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. márc. 11., 16:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

„Magyarország megkísérelte lerázni magáról egy nála nem régibb, de erősebb, a tekintély elvén vezetett ország béklyóját.”

A párttá alakult aláírásgyűjtő mozgalom Facebook-oldalukon tette közzé ünnepi programját, melynek címe: „Piknikezz a Momentummal”.

Ez az üzenetük: „Közeleg március 15-e, a magyar történelem egyik legfontosabb emléknapja. Minden évben fontos alkalom ez arra, hogy visszaemlékezzünk a ’48-as hősökre. Példát mutattak szabadságszeretetből és hazafiságból, melyből ma is tanulhatunk.

1848-ban Magyarország megkísérelte lerázni magáról egy nála nem régibb, de erősebb, a tekintély elvén vezetett ország béklyóját. Kiálltak a nemzeti függetlenségért és a szabadságjogaikért, és bár a forradalom elbukott, a magyarok nem adták fel.

Addig folytatódott a passzív ellenállás,

amíg a ’67-es kiegyezéssel a ’48-ban kitűzött céloknak legalább egy részét sikerült elérni.”

A Momentum Mozgalom március 15-ei városligeti rendezvényén egyebek mellett a következő programok lesznek: beszéd azoknak, akik szónoklatra vágynak, forradalmi emléktúra a Momentum-tanösvényen, kokárdakészítés kreatív hazafiaknak, gyerekprogramok és tematikus társasjátékok örökifjaknak, közös méta testnevelésből felmentetteknek, történelmi és irodalmi előadások a művelődni vágyóknak.

A program a Városligetben lesz, a Vajdahunyadvár és a Napozórét közötti részen.


szerző
narancs.hu
publikálva
2017. márc. 11., 16:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 rworse
    rworse
    2017. március 11., szombat 19:02
    Szeretném, ha a magukat magyarnak vallók egyszer újra közösen ünnepelnék a nemzeti ünnepeiket.
  2. 2 Rumata
    Rumata
    2017. március 11., szombat 19:29
    Durva dolog a 48-as forradalomról szóló megemlékezésbe belekeverni a 48-as eszmék elárulását jelentő 67-es kiegyezést.

    A 48-as forradalomban sok tízezer magyar ember áldozta az életét a nemzeti függetlenségért és polgári átalakulásért.

    Azokért az eszmékért, amelyeket a 67-es kiegyezés gyalázatos módon elárult.

    Tehát a 48-as szabadságharcról való megemlékezés kapcsán a 67-es hazaárulás "eredményeit" emlegetni a legdurvább kegyeletsértés a 48-as hősökkel szemben.

    Momentumos srácok, ne haragudjatok, de hánynom kell tőletek.

    Ha nektek még a 48-as szabadságharcról is a 67-es kiegyezés ünneplése jut az eszetekbe, akkor nyugodtan leköphetitek magatokat.

    Mert akkor biztos, hogy nem értettetek meg semmit 48-ból.
  3. 3 Rumata
    Rumata
    2017. március 11., szombat 19:32
    Kedves rworse,

    én is nagyon szeretném.

    De ehhez az kéne, hogy március 15-én valóban a 48-as szabadságharcot ünnepeljük.

    És a ne akarjanak a politikusok ennek ürügyén is egészen másról beszélni.
  4. 4 Rumata
    Rumata
    2017. március 11., szombat 19:53
    A történelemórákat elbliccelőknek:

    Március 15-e nem az osztrák uralom alóli felszabadulásról, hanem a polgári átalakulásról szólt.

    Csak később jutott el a politika annak felismeréséig, hogy a polgáriátalakulásra csak a császári hatalom megdöntése esetén van mód.

    A 67-es kiegyezés viszont pont arról szólt, hogy a magyar főrendek a magyar nemzeti függetlenség feláldozásával szövetséget kötöttek az osztrák császárral a polgári átalakulás megakadályozására és a rendi kiváltságok konzerválására.

    Tehát a 67-es kiegyezés a 48-as forradalom és szabadságharc összes eszméjének elárulását jelentette.
  5. 5 Cyrano
    Cyrano
    2017. március 11., szombat 21:40
    Kedves Rumata, már megint nem értek veled egyet.

    A 67-es kiegyezés nem akadályozta a polgári átalakulást, ellenkezőleg, az egyetlen korszaka volt a magyar történelemnek, amikor a polgárság megerősödésére lehetőség volt. (Aztán az első vh és utána Horthy elvágta ennek a lehetőségét)
    Nem csak azért, mert a kiegyezés 2 pont kivételével (nemzetőrség, magyar nemzeti bank) a tizenkét pont megvalósítása volt, és az áprilisi törvények életbe léptetése, hanem pl. a zsidó emancipációs törvény (a kiegy. évében) és a kiegyezés utáni törvények is ebbe az irányba mutattak, így pl. a népiskolákra vonatkozó törvény és az állam és egyház szétválasztásáról szóló törvény is. (Szeretnék ma olyan szekularizációs törvényt látni.)

    Sem a gazdasági, sem a tudományos fejlődés nem azt mutatta, hogy a kiegyezés rossz lett volna.

    Ami igazán rossz volt az az, hogy a kiegyezés kiszélesítése ellen a magyar nemesség kézzel-lábbal tiltakozott.

    Azzal viszont egyetértek, hogy márc. 15-én a polgári átalakulásért vívott harcot kellene ünnepelnünk.

    Ahogy azzal is, hogy a politika húzzon ki ebből az ünnepből.
  6. 6 szegedi789
    szegedi789
    2017. március 11., szombat 22:56

    Deák és Eötvös is köpi, rumata ? ? ? (mondjuk, ekkora érzelmeket és monológokat ez a semmilyen momentumos szöszenet nem érdemel meg . . .)
  7. 7 Rumata
    Rumata
    2017. március 12., 00:05
    Kedves Cyrano,

    abszolúte nem baj, hogy nem értünk egyet, mivel ez mindkettőnket arra ösztönzi, hogy világosabban és pontosabban fogalmazza és indokolja a témával kapcsolatos véleményét.

    - - -

    Azt senki sem tagadja, hogy a Monarchia alatt intenzív polgárosodás folyt.

    Ausztria és Magyarország azonban már 1848-ban is eléggé polgárosodott volt ahhoz, hogy a nagy többség a polgári átalakulást (a feudalizmus eltörlését és a polgári köztársaság kikiáltását) válassza. Lásd: bécsi forradalom, és a köztársaság kikiáltása Magyarországon.

    Tehát a kiegyezés, vagyis a Monarchia létrehozásának célja a magyar rendek részéről kizárólag csak az előre látható polgári átalakulás (a feudálisból a köztársaságba való átmenet) késleltetése volt.

    Ferenc József magyar királlyá koronázásának egyetlen célja az volt, hogy az egész osztrák haderő garantálja azt, hogy Magyarországban nem kiáltják ki a köztársaságot.

    - - -

    A Monarchia alatti fejlődésünk csak a korábbi állapotunkhoz mérve volt jelentős.

    A nyugati országok ugyanebben az időszakban bekövetkező szédítő tempójú műszaki, tudományos és kulturális fejlődéséhez képest viszont ez az időszak egyértelműen a Monarchia, és ezen belül hatványozottan Magyarország egyre nagyobb mértékű lemaradását eredményezte.

    Magyarország rohamos lemaradását súlyosbította, hogy a kiegyezéspárti magyar politikusok tudatosan Ausztria gyarmatává züllesztettek minket, tehát felszámolták a más országokkal való kereskedelmi kapcsolatainkat, és szolgai módon asszisztáltat az osztrák iparnak potenciális konkurenciát jelentő magyar ipari vállalkozások elfojtásához.

    Aki tehát "aranykornak" próbálja beállítani a Monarchia időszakát, az egyszerűen nem vesz tudomást arról, hogy pont ebben az időszakban maradtunk le, távolodtunk el drasztikusan a nyugati színvonaltól.

    Budapest látványos fejlődését a lakosság nagy többségét jelentő vidék nyomora kísérte.

    - - -

    Ausztria - a korábbiakból okulva - a Monarchia alatt a saját nemzeti kisebbségeit (pl. a cseheket) felvilágosultan és bölcsen próbálta kezelni.

    A magyar nemesség viszont még a zsidók emancipálásába is csak fogcsikorgatva egyezett bele, de a nemzeti kisebbségeket egyre türelmetlenebbül és erőszakosabban igyekezett elnyomással asszimilációra kényszeríteni.

    Tehát amíg a Monarchia Ausztria nemzeti politikájának civilizálódását eredményezte, addig a magyar rendek a Monarchia többlethatalmát a nemzeti kisebbségek egyre agresszívebb elnyomására használták fel.

    Amíg tehát Ausztria a Monarchia alatt egyre közelebb került a polgári átalakuláshoz, addig a magyar rendek a Monarchia alatt egyre inkább elhitették magukkal, hogy a feudális rend és a nemzeti kisebbségek elnyomása hatalmi erővel hosszú távon is fenntartható.

    - - -

    Kedves Cyrano,

    én simán elhiszem neked, hogy Deák Ferenc őszintén meg volt lepve, hogy a magyar rendek miért nem akarták a nemzeti önállósodás és a polgári átalakulás felé tovább szélesíteni a kiegyezést.

    De ha így van, akkor Deák Ferenc baromi nagy balek volt.

    Az ugyanis kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a kiegyezéspártiak következetesen a nemzeti önállóság és a polgári átalakulás megakadályozása céljából erőltették a kiegyezést.

    A magyar rendek ugyanis már 1849-ben megértették, hogy ha egy kicsit is magukra maradnak a saját nemzetükkel, akkor a köztársaság kikiáltása és a rendi kiváltságok eltörlése rövid időn belül be fog következni.

    Tehát a kiegyezéspártiak soha nem egyeztek volna bele a nemzeti függetlenségbe, mivel ezzel elvesztették volna az egyetlen külső támogatót, aki a feudalizmust és az ő rendi kiváltságaikat megvédhette volna attól a magyar néptől, melynek nemzeti költője már 1848-ban is azt írta, hogy "akasszátok fel a királyokat!".

    - - -

    Ezért kell tisztán látni azt, hogy a 67-es kiegyezés tudatos elárulása volt mindannak az eszmének (a nemzeti függetlenségnek és a polgári átalakulásnak), amit a 48-as forradalom és szabadságharc valaha is a zászlajára tűzött.

    Mint ahogy azt is tudni kell, hogy a Monarchia a megalakulásától kezdve tudatosan tervezte azt a balkáni területszerző háborút, ami végül a trianoni országcsonkoláshoz vezetett.

    Koronatanácsi jegyzőkönyvek bizonyítják ugyanis, hogy Szerbia és Bosznia-Hercegovina területének megszerzését célzó balkáni területszerző háborúra való készülés a Monarchia megalakulásától kezdve létezett.

    az '878-as berlini kongresszuson pedig a Monarchia már nyíltan bejelentette, hogy igényt tart Szerbia és Bosznia-Hercegovina területére, és ezt az igényét akár fegyveres erővel is érvényesíteni fogja.

    A 67-es kiegyezéssel a magyar rendek ezt a háborús politikát vállalták fel.

    Tehát a kiegyezés nem csupán a 48-as eszmék, hanem a nemzet alapvető érdekeinek elárulása volt.

    - - -

    És csak egy slusszpoén:

    Kedves Cyrano,

    te azt mondod, hogy a 12pontból csak két pont nem teljesül.

    Nos, ez természetesen nem igaz.

    Mert nem a nemzetőrség vagy a nemzeti bank hiánya, hanem pont egy harmadik pont semmibevétele vezetett a trianoni tragédiához.

    Ha a Monarchiában érvényesülhetett volna a 10. pont, vagyis az, hogy "magyar katonáinkat ne vigyék külföldre", akkor soha nem annektáltuk volna Bosznia-Hercegovinát, és soha nem támadtuk volna meg Szerbiát.

    És akkor nem lett volna Trianon.
    És nem lett volna Horthy-rendszer sem.

    Na, hát ezért mondom azt, hogy a kiegyezés a 48-as eszmék elárulása volt.

    - - -

    Petőfiék nem voltak hülyék.

    Pontosan tudták, hogy melyik pontot miért írják.

    Éppen ezért gondolom úgy, hogy ha a Momentum annyira semmibe veszi március 15 üzenetét, hogy megpróbálja azt a 67-es kiegyezés ünnepévé áthangszerelni, akkor ezek a gyerekek nem egyszerűen hülyék.

    Hanem a jobboldal felbérelt zavarkeltői, nemzeti ünnepeink megbecstelenítői.
  8. 8 Rumata
    Rumata
    2017. március 12., 00:17
    Kedves Szegedi789,

    ha a hazugságokat szó nélkül hagyod, akkor előbb-utóbb belepnek és megfojtanak.

    A Momentum valóban nem olyan politikai súlyú társaság, ami komoly érzelmeket indokolna.

    Viszont az az aljas sunyiság, ahogy március 15-ének ünneplését a nemzetáruló 67-es kiegyezés ünneplésére akarják átfogalmazni, sem tájékozatlansággal, sem hülyeséggel nem magyarázható.

    Normális embernek március 15. ünnepléséről nem juthat eszébe a 67-es kiegyezés dicsérete.

    Ez pont ugyanúgy a nemzeti ünnepeink szándékos, hazug és aljas bemocskolása, mint amikor Orbán komenistaellenes szónoklatokat tart minden nagy nemzeti ünnepeinken.
  9. 9 Rumata
    Rumata
    2017. március 12., 00:36
    Amúgy Deákról szólva:

    Cyrano azt állítja, hogy a kiegyezéspártiak Deákot is átvágták.

    Deák ugyanis a kiegyezést csupán a nemzeti függetlenség kivívásához vezető első lépésnek tartotta.

    A magyar nemesség viszont az egész kiegyezést pont a nemzeti függetlenség kivívásának megakadályozására találta ki, mert a magyar nemesség az 1849-ben történtekből megértette, hogy a nemzeti függetlenség kivívását rövid időn belül a köztársaság kikiáltása és a nemesi előjogok eltörlése követné.

    Eötvös oktatáspolitikai érdemei pedig mit sem változtatnak azon, hogy a kiegyezéspárti nézetei a magyar nemzeti érdekkel ellentétesek voltak.

    A nemesség többsége a kiegyezést pártolta, tehát Eötvös politikai nézetei egyáltalán nem voltak kivételesek.
  10. 10 veuss
    veuss
    2017. március 12., 06:03
    Vidékieket is várnak?

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Díjemelésre várva
Budapesti taxihelyzet
Interjúk
Setét Jenő, Arundhati Roy, Sándor Anna
Könyvmelléklet
Michael Chabon, Móra Ferenc, Sikerlista
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...