Két hét múlva indul a Liget projekt, jó sok kocsma van benne

szerző
Hamvay Péter
publikálva
2016. márc. 12., 07:26
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Liget Budapest projekt szervezte helyszíni bejáráson csupa érdekes dolgot tudtunk meg a Városliget elég szomorúnak tűnő jövőjéről. De tudjuk, elszáll a bú, ha felöntünk a garatra.

Tegnap kapta meg a Sou Fujimoto japán építész tervezte Magyar Zene Háza az építési engedélyt, így kezdődhet a kiviteli tervek elkészítése, és ami még fontosabb: két hét múlva megindul az épület helyén álló Hungexpo-ingatlanok bontása – tudtuk meg a Liget Budapest projekt szervezte helyszíni bejáráson.

A legtöbb budapesti – ha ismerni véli is a Városligetet – nem biztos, hogy tudja, hol is van az a kilenc épület, amelyek helyén a Zene Háza áll majd, ha minden jól megy, a 2018-as választásokra; elsőként és határidőre egyedüliként a tervezett három múzeum közül.

Kertem, Kertem, ki a legszebb?

Ugyanis a Városligeti-tó mellett, az egykori Kertemet is magába foglaló, nem kevesebb, mint egyhektáros telek épületei a köré telepített fasortól alig látszanak. Mint kiderült, igazi rozsdazónát rejtenek a fák, a szétrohadt, többemeletes irodaház és egyéb kiszolgálóépületek a hatvanas években a Ligetben megrendezett BNV-k logisztikai központjaiként szolgáltak.

A Ligetben az 1896. évi millenniumi kiállítástól kezdődően a hetvenes évekig rendeztek nemzetközi vásárokat. A két világháború között élte fénykorát a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), mely részben az egykori millenniumi épületeket vette birtokba. A háborúban számos pavilon súlyos károkat szenvedett, rövid szünet következett, de az 1958-as brüsszeli expo magyar sikerét követően újra vásárváros lett a Liget, amihez az 1960-as években sorra épültek az új pavilonok. A mai PeCsa helyén állt a legnagyobb állandó pavilon, a Nagyréten csak ideiglenes épületeket húztak fel. Amikor a vásárközpont 1974-ben elköltözött mostani helyére, Kőbányára, részben rehabilitáltak a Ligetet, elbontottak számos létesítményt, s az 1980-as évek közepére – az egykori BNV-pavilonból – kialakítottak a PeCsát. Ugyanakkor a masszív és ronda irodaépületek ott maradtak, és jóval a rendszerváltás után is a BNV, majd számos más bérlő használta azokat.

A bejáráson az is kiderült,

hogy némileg változott a Magyar Zene Háza koncepciója. Korábban arról volt szó, hogy nem épül koncertterem itt, legfeljebb valami szabadtéri muzsikálásra alkalmas színpadocska lesz. Most viszont megtudtuk, hogy szinte a teljes föld feletti üvegkocka egy nagy, 260 ülőhelyes koncertterem lesz.

false

Tehát az egyébként is túlfejlett budapesti komolyzenei infrastruktúra (Müpa, Zeneakadémia, Pesti Vigadó stb.) egy újabb helyszínnel bővül. Arról nem tudtunk meg konkrétumot, hogy

ki üzemelteti majd ezt a többfunkciós intézményt?

Batta András, a projekt gazdája korábban lapunknak arról beszélt, hogy a magyar zene történetét bemutató kiállítás is nyílik a házban, ám most erről nem esett szó, csak a korábban szintén említett hangdóm, illetve a zene és hang születéséről, a zenei stílusokról szóló állandó kiállításról.

Nemcsak múzeumok, hanem

a vendéglátóhelyek száma is szaporodik

a Ligetben. A Zene Házában is lesz egy étterem és söröző is. Utóbbi, meglehetősen attraktív módon, a Városligeti-tó felőli részen lesz kialakítva. De Baán László korábban arról beszélt, hogy a Közlekedési Múzeum mai tereit is elsősorban közösségi térként fogjak hasznosítani, míg a múzeumi kiállítóterek a föld alatt lesznek, s korábban jó ötletnek tartotta, hogy a szintén felújítás előtt álló, ám funkciót még nem találó Olof Palme Ház is vendéglőként üzemeljen.

A bejáráson viszont az hangzott el a projekt egyik illetékesétől, hogy a népszerű Kertem szórakozóhely tulajdonosával is folynak a tárgyalások, hogy valahol a Ligetben újra kinyisson a romkocsma.

szerző
Hamvay Péter
publikálva
2016. márc. 12., 07:26
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 GarayKlara
    GarayKlara
    2016. március 12., szombat 17:50
    Kedves Narancs! Kedves Hamvay Úr! Nagy tisztelettel a Narancs és személyes munkássága iránt engedje meg, hogy megvilágítsam Önnek a dolog másik oldalát is. A Fák nem eltakarják a rozsdazónát, hanem az elmúlt 60-70 évnyi "elhanyagoltság " következtében csodálatosan fejlődnek!
    http://felsofokon.hu/33116/kornyezetvedelem/a-hungexpo-telephely-amugy-is-le-van-betonozvaazert-nem-kar/
    Ha van türelme, elolvasni, szívesen leszek az idegenvezetője :-)
    Ha nincs itt felsorolom:
    - 5 db kb 100 éves tiszafa, Kőrisek, platánok, egy különlegesen értékes vérbükk, rengeteg ostorfa és török mogyoró.
    - A kert különleges értékei az amerikai vasfák, amelyekből régen gépalkatrészeket készítettek, olyan tartósak és kopásállók voltak. De díszfának is csodálatosak és alig van néhány belőlük a városban.
    -A Tó felőli oldalon, ami "eltakarja" a rozsdazónát, az 15 db kúpos koronájú fehér nyár. A micsurini időkben 4-5 nyárfa keresztezéséből hozták létre, hogy dekoratív és szinte éjjel is világító legyen a talpig fehér törzsével. A Balaton partján láthatunk még rokonaikat. Ma már nem üöltetik, mert nem találtatott elég szépnek a koronája.
    Tehát érdemes lenne megnézni azt is, hogy mi pusztul el a fölösleges zeneház kedvéért. Mert ha én tarthatnék ott sajtótájékoztatót, egy fél óra alatt bebizonyítanám Önöknek, hogy ez a terület egy arborétum, aminek a közepébe régen ocsmány épületeket építettek! Most ezt a bűnt azzal akarják megfejelni, hogy a fákat is kivágják, hogy a rozsdától megszabaduljanak! Parkként kellene felújítani és nem beleújítani egy ilyen épületet, amit bárhol ( ismétlem) bárhol letehetnének a világon, csak itt nem.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Mink András írása
Orbán nemzeti nagytőkései
Amit itt elértek, elég nekik
Magyar kivándorlók
Interjúk
Eötvös Péter, Nagy Bernadette
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...