Mosd vagy soha: A tisztaságról és egyéb démonokról

szerző
Para-Kovács Imre
publikálva
1999/20. (05. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A mosó-, mosogató- és tisztálkodószerek annak fényében, hogy valamennyi ugyanabból az anyagból, azaz ipari salakból készül, tetemes hányadát alkotják a családi költségvetésnek, már ha van ilyen (nem család, hanem költségvetés). Ezek beszerzése sokadikán korántsem egyszerű, bízvást állíthatjuk, hogy egyenesen lehetetlen, ám pótlásukról könnyedén lehet gondoskodni.

A mosó-, mosogató- és tisztálkodószerek annak fényében, hogy valamennyi ugyanabból az anyagból, azaz ipari salakból készül, tetemes hányadát alkotják a családi költségvetésnek, már ha van ilyen (nem család, hanem költségvetés). Ezek beszerzése sokadikán korántsem egyszerű, bízvást állíthatjuk, hogy egyenesen lehetetlen, ám pótlásukról könnyedén lehet gondoskodni.

Az emberiség egy jelentéktelen részhalmazában napról napra felmerül az az igény, hogy tiszta legyen, legalább egyszer megfürödjön naponta, ruháit a kelleténél ne használja többször, ugyanabból a pohárból lehetőleg csak egyszer vagy egyfélét fogyasszon. Ezek az igények sokadika táján sem redukálódnak, megfelelő anyagok nélkül azonban kielégítésük nehézzé válik, mert egy darabig lehet zuhanyozni mosogatószer segítségével, és még ugyanezen akció közben gyorsan kilögybölni a zoknit és egyéb fehérneműket, és mosóporral is lehet tányért tisztítani, sőt abban egészen biztos vagyok, hogy szappannal tökéletesen meg lehet tisztítani egy farmernadrágot. Van azonban néhány olyan dolog, ami nem működik. Ilyen például a fürdés mosószerrel vagy a mosógatószeres fogmosás, ami hatékony, csak nagyon igénybe veszi az ínyt.

Talán egyetlen univerzális tisztítószer van, a (talán még mindig Flóra nevű) mosószappan, amit kisebb-nagyobb kockázatokkal egyaránt használhatunk mindenre, bár hozzá kell tennem, hogy fogmosás közben nevetségesen habzik a szánk.

Sokadika közeledtével tehát az első dolog, amit meg kell lépni, a mosószappan beszerzése, hogy nevetve és kárörvendően figyelhessük, amint apad az adagolóban a mosogatószer, lappad a mosóporos zsák, és formáját veszti a törmelékekből összeragasztott szappanutánzat, mi csak kacagjunk, mint egy nemrégiben hallott opera hőse, akit ugyancsak hidegen hagyott a fogkrémes tubus kimerülése.

Ilyenkor fontos felidézni kamaszkori olvasmányélményeinket is. Ezekben a könyvekben a hősök kontinenseket szeltek át anélkül, hogy akár csak egyszer mosdottak vagy mosogattak volna, és csatákat nyertek, sőt háborúkat fogkefe és mosógép nélkül. Ez főleg akkor fontos, amikor az első korty mosószappanos vizet sikerül véletlenül lenyelnünk, és belső szerveink - tápcsatornánk jelentős részével kiegészülve - egy emberként lázadnak fel.

Egyesek persze a másik utat választják, azaz visszafogják igényeiket, és hosszas kísérleteket folytatnak, hogy bor után érdemes-e teát inni a bögréből, majd azután Unicumot, vagy fordítva, és hogy az evés után hirtelen lezuhanyzott tányéron hány hét alatt gyűlik össze egy sütésre elegendő zsír, azokról nem is beszélve, akik minden reggel reménykedve turkálják a szennyest a relatív zokni után, ami ugye a legtisztább a kupacban.

Ezek az emberek igénytelenek ugyan, de könnyen lehet, hogy csak azért, mert ismerik a buddhista tanítást, miszerint az igénytelenség szabaddá tesz, aki viszont igényes, könnyen ezen rossz tulajdonságának rabszolgájává válhat.

Persze az is előfordulhat, hogy egyszerűen taplók.

Para-Kovács Imre

szerző
Para-Kovács Imre
publikálva
1999/20. (05. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...