Polcot bérel, elad, örül – Közösségi bolhapiacok Budapesten

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2013. dec. 15., 16:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A KISZ Monori Területi Szervezetének 1957. április 17-i zászlaja, az Oasis Be Here Now című lemeze meg egy derelyeszaggató egymás mellett – mindez „áruházi” körülmények között. Nos, így fest az áruválaszték a közösségi bolhapiacon.

Mit tehet az ember, ha nincs kedve a hidegben, nagykabátban is karikára fagyva a szabad ég alatt válogatni a szabadtéri bolhapiacok standjain található kincsekből? Vagy ha éppenséggel ezernyi kacatot halmozott fel a padláson, amitől megszabadulna? Esetleg kezdő designer, és bemutatkozna a nagyközönség előtt? Erre valók az olyan közösségi bolhapiacok, mint például a Bolhapalota,vagy a Garmada, ahol árusítani és vásárolni egyaránt lehet.

„A Garmada önkiszolgáló bolhapiac, az árus és a vevő nem találkozik. Aki eladni akar, behozza a holmiját, elhelyezi a bérelt polcokon, a tárgyakon elhelyezett azonosító alapján mi bonyolítjuk le az értékesítést, a bérleti idő lejártával pedig az eladó megkapja a bevételt” – mondta Suhajda Endre ügyvezető, az angyalföldi Hun utcában található bolt egyik tulajdonosa. Vagyis az eladó kibérel egy állványt, polcot, vállfát, beárazza őket, leltárt készít, ellátja egy azonosító számmal és vár. A bérleti díj a helytől és az időtől is függ. Míg a legalsó polc, ami körülbelül fél négyzetméter, három hétre – tizenöt nyitvatartási nap – 4600, az egész állvány (négy polc) 18 000 forint. A Bolhapalotában kissé más a felállás: a bérleti szerződés az első körben egy hétre szól, polc 2000 forintnál kezdődik, persze itt is számít az elhelyezkedés. A boltosok szerint akkor van sikere az eladóknak, ha huzamosabb ideig tartják fent a helyet, a polcokat folyamatosan átrendezik, gondozzák és frissítik kínálatukat. „Aki csupán egy hétre bérel nálunk helyet, könnyen kudarcot vallhat” – véli Nyíri Szilvia, a Bolhapalota üzletvezetője. Hozzáteszi: már csak azért is érdemes meghosszabbítani a bérleti szerződéseket, mert ha egyszer feladja az árus a helyét, nem tudhatja, mikor kerül vissza a boltba.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Természetesen van várólista, az elmúlt két hónapban teljesen megteltünk, folyamatosan jönnek az újabb jelentkezők a szabad helyekre – mondja a Garmada ügyvezetője. – A várakozás hetekben mérhető, karácsony előtt talán felszabadul néhány polc, ami azonban biztosabb, hogy januárra lesz újra szabad helyünk.” A Bolhapalotában ugyanez a helyzet, a felszabaduló polcokat december közepére, inkább a hónap végére várják, egyelőre azonban telt házzal működnek.

Az árat teljes mértékben az árus szabja meg, a bolt tulajdonosainak ebben semmiféle beleszólása nincsen. Ahogy abba sem, mit raknak ki. (Persze azt nem lehet, amit egyébként is tilt a törvény, élő állat, tűzveszélyes áruk, jövedéki termékek, hamisított márkák stb. kizárva.)

„Tapasztalataink szerint a legtöbben ruhaneműt akarnak a leginkább eladni. Ez teljesen érthető, a divat gyorsan változik, mindenkinek sok felesleges ruhája van otthon – mondja Suhajda. – Éppen ezért ebből  lehet a legkevesebbet értékesíteni.”

A Bolhapalota az otthonról behozott holmik mellett fiatal designerek szárnypróbálgatásainak is örömmel biztosít helyet, a polcokon ásítozó kék vízilovak és Che Guevará-s cigarettatárcák mellett ugyanis számos kézművesterméket, ékszert, még papír sündisznót is találunk. A bolt nem titkolt célja, hogy tehetséges kezdő alkotókat karoljon fel és mutasson be a vásárlóknak. Ilyenkor a vitrinekben elhelyezett tárgyak mellett névjegykártyákra bukkanunk, a szerencsésebbek akár össze is futhatnak a művészekkel.

Az üzletvezető szerint közvetítésre nem vállalkoznak, ha egy vevő érdeklődik egy-egy alkotó iránt, akkor vagy a névjegykártyán, vagy a Bolhapalota Facebook-oldalán keresztül megtalálhatja a keresett személyt.

A Ferenciek terére csak nemrégiben költözött üzlet tervei között szerepel egy önálló kiállítótér létrehozása, ahol kifejezetten fiatal képzőművészek számára biztosítanak majd bemutatkozási lehetőséget. Ugyanakkor tervezik a garázsvásár beindítását is, ami heti egy alkalommal vérbeli piaci hangulatot varázsolna.

Ilyen jellegű „szolgáltatással” a Garmada is próbálkozik, Suhajda elmondása szerint igen nagy rá az igény, hogy az eladók és a vásárlók személyesen is találkozzanak. „Egyes árusok kiírják a Facebook-oldalunkra, hogy mikor lesznek az üzletben, ilyenkor van, aki kedvezményeket biztosít a termékeire, a vevők kérdezhetnek, rendelhetnek, alkudozhatnak.”

De alkudozni máshogy is lehet: ha a vásárló ellenajánlatot tesz, a bolhapiac vezetői elküldik azt az eladónak, és a kölcsönös beleegyezés után az üzlet létrejöhet.

A Garmada azonban nemcsak „bolhászik”, partnerprogramjukban lehetőség nyílik különböző civil szervezetek támogatására is. „A civil szervezeteknek sokszor van gondjuk az erőforrások előteremtésével, innen jött az ötlet, hogy segíthetnénk nekik – mondta Suhajda. – Azok az árusok, akik támogatni kívánják őket, ugyanúgy behozzák a boltba a tárgyaikat, eladják őket, de bizonyos költségek levonása után az ebből származó bevételt átutaljuk a civilek számlájára.” A bolhapiac honlapján megtalálható a programban részt vevő szervezetek listája, idén eddig több mint félmillió forint gyűlt össze a támogatásokból. A programnak van egy másik oldala is, a civil szervezetek is felajánlhatnak termékeket. „A Szentendrei Árvácska Állatvédő Egyesület kifejezetten jó, viszonylag sok nemzetközi kapcsolattal rendelkezik. Németországból, Svájcból érkeznek hozzájuk a felajánlások. Ezek közül a tárgyak közül sokat behoznak hozzánk, mi eladjuk őket, a bevételből pedig például kutyaeledelt vásárolnak” – vázolta Suhajda, hogyan fest mindez a gyakorlatban.

Mindkét üzlet népszerű az árusok és a vásárlók körében. A bolhapalotások szerint az mindent elárul, hogy a magyar vásárlók 80 százaléka visszajön, ha egyszer felfedezi magának a helyet. A Garmadában is nagy az érdeklődés, de nehéz eldönteni, hogy ez csupán a nagy karácsonyi dömpingnek köszönhető-e.

„Ez piacüzemeltetés, de azért többletszolgáltatást is biztosítunk, mi végezzük az adminisztrációt és az értékesítést. A bérleti díjak egyelőre fedezik a költségeket, működünk, de extra profit nincs” – mondta Suhajda.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2013. dec. 15., 16:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Demokratikus ellenzék
A 2014-es összefogás kudarca és tanulságai
Kényszermegoldás
Nyári kórházi kapacitásátadás
Vígszínház az egész világ
Marton László életműinterjúja
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...