A kiskakas gyémánt szatosija és egyéb bitcoinmesék
btc_mese.jpg

A kiskakas gyémánt szatosija és egyéb bitcoinmesék

„Az internet iróniamaximumra törekszik.”

Az internetnek volt egy korszaka, amikor a szabad, bohém önkifejezés tere volt. Ennek ma is vannak nyomai, esetenként még az üzleti szféra is elő tud állni valami szürreálissal. Igaz, többnyire nem úgy, hogy azt annak is szánták.

Most éppen a Square amerikai fizetési startup adott ki egy csinosan megrajzolt, animált mesés weboldalt , aminek az a címe: „Az első bitcoinom és Satoshi Nakamoto legendája” . Már a cím is csodálatos kevercse az Indiana Jones filmek felfutása után készült kalandos gyermekkönyvek keltette hangulatnak és a kriptopénzes fórumok egészen más fajta meséinek. (Hodle anyó, bocsánat.)

A mesébe belelapozva egyrészt remek rajzokkal találkozunk. Kíváncsi macskával, ami egy szkafanderben kering a Föld körül, látványos, az északi pólust jelző zászlóval díszes bolygó, az óceánban lakó szörnnyel, vörös hajú kislány pöttyös ruhában, és persze szemekkel, lámpákkal és elektroncsövekkel teli itt-ott füstölő számítógépekkel. Öröm nézni. Ráadásul az egér mozgatására még mocorognak is ezek a figurák, nem csak állnak egy helyben, mint holmi kinyomtatott mesekönyvben.

Sajnos a sztorinak szövege is van, ami inkább hozza a kriptós fórumok hangulatát. Az a szülő, aki esetleg tényleg meseként próbálja használni a Square sztoriját, már a második oldalon belefut abba a mondatba, hogy

„Ez az új pénz – vagy kriptopénz – nem tartozott egy állam vagy cég központosított irányítása alá sem.”

Ez biztos generálna pár kérdést lefekvés előtt. De ha erre nem is kérdeznek rá a gyerekek, akkor arra a mondatra, hogy „minden bitcoin létezését a blockchain validálja”, már biztosan.

A mese természetesen happy enddel zárul: egyrészt megtudjuk, hogy a bitcoin, amire nagyon kell vigyázni, mert értékes, az darabolható, és vehetünk egy kis darabot is. Másrészt pedig elhangzik a reklámüzenet – ki gondolta volna, hogy a mese reklám?! – amely szerint a Square alkalmazásában most már lehet kriptovalutákat is vásárolni. Az igazi poén viszont csak ezután jön. A szabvány, boldogan éltek amíg meg nem haltak helyett egészen másfajta zárszó van, ami leginkább a kockázatokésmellékhatások című egészségügyi szabadversre emlékeztet. A mese arra hívja fel a figyelmet, hogy a kriptopénzek árfolyama vadul mozog és hogy senki se költsön többet, mint amit megengedhet magának.

Ez vicc, ugye?

A Square próbálkozását elkönyvelhetjük ügyes reklámnak. Elvégre mi is bedőltünk neki, pedig tudjuk, hogy mi a bitcoin és a blockchain. Nehéz ellenállni a mocorgó, szőrös állatokkal elmesélt történeteknek, ezt La Fontaine-től a gifmegosztók üzemeltetőiig mindenki tudja.

A helyzet viszont az, hogy valóban vannak kriptovalutás gyerekkönyvek. Ábécéskönyv, amiből meg lehet tudni, hogy a B az bitcoin, de a B az blokchain is. Aztán akad a gyanús üzleti self-help könyveket író Ponn Sabra tollából néhány füzet, ami a bányászatra és a spekulációra tanítja a gyerekeket. Egy-két dolláros, magánkiadásban megjelent művekről beszélünk, de így is zavaró a kép. Biztos, hogy kell a gyerekekkel beszélni a pénzről, de nem a legdurvább spekulatív üzlettel kellene kezdeni.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.