Így szeretgeti halálra a Facebook a sajtót
facebook-newsfeed7-ss-1920-800x450.jpg

Így szeretgeti halálra a Facebook a sajtót

Csavarnak kicsit az algoritmuson, és minden a feje tetejére áll. De ki jár jól?

„A Facebook megváltoztatja a hírfolyam működését. Ahhoz, hogy továbbra is találkozz a cikkeinkkel, a következőt kell tenned...” – akinek nem jött szembe az elmúlt héten ilyen vagy ehhez nagyon hasonló bejegyzés, cikk, kérés vagy jeremiád az vagy nem facebookozik eleget vagy már eddig se követett újságokat a közösségi oldalon. Még a Hírcsárda is megírta, nekik se nagyon sikerült elviccelniük. A helyzet igazi borzalma az, hogy a cikk az elmúlt három-négy év bármelyikéből származhatna.

Fussuk végig mi történik most, és mi történt eddig. Jelenleg a Facebook küzdelmet hirdetett az álhírek ellen, ezért csökkenti a médiacégek oldalai felé terelt forgalom volumenjét. Több nyilatkozata is volt ezzel kapcsolatban a cégnek. A legutóbbi szerint, hogy több helyi hírt és az ismerőseinktől származó szöveget szeretnének mutatni. Emellett a jó minőségű hírforrásokat akarják előnyhöz juttatni.

A Facebook nem kertelt, közölte a médiacégekkel, hogy ez várhatóan a hírfolyam felől érkező forgalom megcsappanásával fog járni. Jól talán a helyi sajtó járhat a változással, más kérdés, hogy a cég egy USA méretű országban gondolkodva beszél helyi hírekről. Érdemes lesz megvizsgálni, hogy a Magyarországon a vidéki sajtó előtérbe tolása azt eredményezi-e, hogy a Mészáros Művek vidéki lapjait erősíti a hírfolyam algoritmusa.

Arra már a mostanit megelőző – azaz decemberi – „esküszünk most tényleg jó lesz” üzenetet tartalmazó Facebook-bejelentés után felhívták a figyelmet a kutatók, hogy a cég megoldása nem nagyon működik. A híreket egy Explore nevű külön hírfolyamba száműző verziót Szlovákiában, Szerbiában, Kambodzsában, Bolíviában, Guatemalában és Sri Lankán tesztelték. A New York Times szerint a Facebook egyszerre érte el, hogy a legitim hírforrások forgalma csökkenjen, az álhírek hivatalos cáfolata ne terjedjen, és az álhíreket még többen kattintsák.

Az egyes próbálkozásoknál és felsüléseknél azonban fontosabb a több év alatt kirajzolódó minta. A Facebooknak mindig van egy ötlete, hogy mi lesz a jövő. Ilyen volt a sajtó részéről külön fejlesztést igénylő, de az appban jobban megjelenő Instant Articles cikkformátum. Ezt követték a hosszú élő videóközvetítések. Az utóbbinak a használatát támogatta is anyagilag pár kiválasztott partnernél a Facebook. Így eshetett meg, hogy a Curbed újságírója ezer néző szeme láttára végigsétált a Brooklyn hídon és kommentálta ezt. Az élő videó után megjelentek a Deltát idéző rövid, feliratozott a Facebookra gyártott filmek is, amik 30 másodpercben mutattak be valami izgalmasat a nagyvilágból. (Az igazán szorgalmasaknak van híreket küldő messengeres csevegőrobotjuk is.)

A fentiekben az a közös, hogy a médiavállalatok fejlesztési erőforrást és pénzt szántak a formátumokra. Néhány nagy piaci szereplőnek a Facebook megtérítette ezt, de a többség a divatot követve magától vette birtokba az új eszközöket. Végül pedig az is fontos hasonlóság, hogy igazán a közösségi oldal jár jól velük. Miközben a sajtó próbált élni a megmentésére kitalált eszközöknek, a reklámbevételek egyre nagyobb százaléka csorgott át a Facebookhoz.

Ezzel pedig elértünk az őrület Einsteinnek tulajdonított, de általa soha nem mondott definíciójához: ugyanazt a cselekedetet ismételgetni, és más hatást várni. Számos olyan eset van, amikor a fenti közkeletű bölcsesség cáfolható. A sajtó és a Facebook viszonyában viszont igaznak tűnik. Nem egyszerű annak túlélni, akit a Facebook meg akar menteni.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.