Nyissunk egy nagy bányát a tengerfenéken, jó lesz!

szerző
Szedlák Ádám
publikálva
2017. nov. 09., 16:25
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A teljes műszaki kultúránk ritkaföldfémekre épül, egy hangszórót is alig tudunk megépíteni nélkülük. Ezek azonban drágán kitermelhető anyagok. Egyelőre azonban a probléma minden megoldása borzasztó.

„And if we all were not brothers of metal would we fall?”
Manowar

Ha az embereket megkérdezzük, hogy a mobiltelefon miből áll, akkor az alkatrészek egy részét biztosan fel tudják sorolni. Ott a megkerülhetetlen képernyő, ami a leggyakrabban szenved el sérüléseket, az akku, ami nem elég nagy, memória, processzor és így tovább. Ha egyet tekerünk a képzeletbeli zoomunkon – ezt a játékot az Eames házaspár fejlesztette tökélyre a Powers of Ten-ben –, akkor viszont már másfajta alkotóelemekről kell beszélni. Fémek, műanyagok és kompozitok alkotják a mobilt, és ezeknek az alapanyagoknak egy részét nem is egyszerű beszerezni.

A legproblémásabbak a ritkaföldfémek csoportjába tartozó anyagok, amelyeknek nincs olcsón kitermelhető, nagyméretű lelőhelyük. (Ezek a szkandium, az ittrium és a lantanoidák 15 eleme.) A bányák egyébként sem számítanak szívderítő látványnak, de a ritkaföldfém-kitermelés különösen holdbéli tájat hagy maga után. Azzal a különbséggel, hogy a Holdon nincsenek mérgező tavak, a fémkitermelés viszont hagy ilyeneket maga után, tele mérgező fekete iszappal.

Ritkaföldfémek a tenger alatt is találhatók: a tengerfenék hőforrásaiból kitörő, fémekben gazdag gázokból a hideg tengervíz hatására kiválnak a fémek. A források környéke így gazdag lelőhellyé alakulhat, amelyre szemet is vetettek a nagy kitermelők és a nagy fémigényű országok.

Itt jutunk el a jelenhez: a japán ipari minisztérium és az ország olajjal, gázzal és nyersanyagokkal való ellátására hivatott Japan Oil, Gas and Metals National Corporation sikeres tenger alatti bányászati kísérletet hajtott végre októberben Okinawa mellett, a Japan Times szerint. A kitermelést 1600 méteres mélységbe leeresztett, távirányítású markolókkal és az ércet felszippantó, porszívóhoz hasonlító rendszerrel végezték. A kitermelt fémek feldolgozása még folyamatban van, így az, hogy mit sikerült kibányászni, még nem nyilvános. A minisztérium szerint azonban némi aranyat, rezet és ólmot is hoztak a felszínre.

A markolók csak egy területen dolgoztak, de további öt, Okinawa közvetlen közelében, japán felségvizeken lévő tenger alatti bányának már ismert a helye.

Nem csak Japán gondolja úgy, hogy a ritkaföldféméhségre a tengerfenék bányászata a megoldás. Kína is dolgozik hasonló technológián, 2019-ben tervezi bevetni a víz alatti bányászgépeit Pápua Új-Guinea partjainál. Igaz, az ország most is a világ legnagyobb ritkaföldfém-exportőre – ezen fémek durván 95 százaléka Kínából származik –, de a növekvő kereslet miatt növelni kell a kitermelést.

A helyzet azonban rejt legalább egy kemény problémát: a tengerfenék hőforrásai nemcsak a fémek miatt értékesek, hanem kevéssé kutatott, érdekes életformáknak otthont adó helyként is. És bár ezek a források jól tűrik a zargatást, nem tudjuk, mennyi beavatkozástól omlanak össze.

Egyszerű válaszok nincsenek a kérdésre. Nem lehet azt mondani, hogy menj haza, és ne használj több ritkaföldfémet. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy minden okoskütyünk és a legtöbb zöld technológia – igen, az elektromos autó is – környezetszennyező módon bányászott fémekre épül. Azt még el kell döntenünk, hogy jobb, ha ezek a bányák szem előtt vannak, vagy el is rejtjük őket.

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

szerző
Szedlák Ádám
publikálva
2017. nov. 09., 16:25
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. november 10., péntek 11:56
    Szerintem van egy probléma: kié a tengerfenék? A cikkben említett Japánnak sok évtizedes területvitái vannak Oroszországgal, Kínával és Tajvannal is, a halászati jogok állandó konfliktusforrást jelentenek, és ha a japánok bányászni akarnak, akkor nem valószínű, hogy az oroszok és a kínaiak ezt szó nélkül hagynák. A Dél-kínai tengeri Spratly-szigetekre pedig nem kevesebb mint 5 állam tart igényt, igaz, ezek többsége nem tartozik az iparilag fejlett országok közé.
  2. 1 rworse
    rworse
    2017. november 09., csütörtök 19:32
    Például gyémántot már olcsóbban - és viszonylag kis környezetterheléssel - lehet gyártani ("tenyészteni"), mint bányászni. Remélhetőleg minél több területen létrejön hasonló technológia.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Szedlák Ádám

Másvalaki Problémája

Szedlák Ádám
Szerző adatlapja

Blog

még több cikk