Lassú sürgősségi, avagy a hazai Vészhelyzet

szerző
Lénárd Rita
publikálva
2018. jan. 10., 13:35
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hetente hallunk, olvasunk drámai történeteket különböző kórházak sürgősségi betegellátó osztályairól. Nem tudok, nem is lehet egy-egy adott történet kapcsán felelősséggel véleményt mondani, igazságot tenni. Mint mindig, most is azt javaslom, hogy lépjünk kicsit távolabb, nézzük meg, mi van a háttérben.

Az SBO (sürgősségi betegellátó osztály) a legszűkebb keresztmetszete egy egészségügyi ellátórendszernek, tekintve, hogy rengeteg beteg keresi fel, gyakorlatilag bármelyik orvosi szakterületet érintő problémával, sajnos sokan nem a megfelelő módon használják ki, így az ellátórendszert érintő gondok itt csúcsosodnak ki igazán. Ráadásul a betegek többsége fokozottan érzékeny, bizonytalan, rémült a váratlan és ismeretlen helyzettől. A hirtelen jelentkező, sok esetben súlyos, akár életet veszélyeztető állapotváltozás, a kiszolgáltatottság érzése különösen kiélezi ezt a helyzetet. A mai szakember- és erőforrás-hiányos, rosszul szervezett, hálapénzzel fertőzött, átláthatatlan, kaotikus egészségügyi viszonyok következtében éppen a sürgősségi ellátás területén láthatók legélesebben a problémák, érthető, hogy ezek a szomorú esetek kapnak nagy nyilvánosságot.

Kik használják?

A sürgősségi betegellátó osztályok létrehozása előtt döntően a kórházak belgyógyászati osztályaira kerültek azok a betegek, akiknek hirtelen, súlyos tünetekkel járó állapotromlása nem volt kezelhető járóbetegként, vagy nem volt tisztázható a tünetek pontos oka. Ezeket a betegeket a háziorvos, háziorvosi ügyelet, a járóbeteg ellátó szakorvos utalta be, vagy a mentőszolgálat szállította az osztályra. A belgyógyászati vizsgálat és megfigyelés után, ha szükséges volt, innen helyezték át a beteget a véglegesen ellátó osztályra, például neurológiára, sebészetre. De akkoriban az esetek nagy részében fordult elő, hogy az első ellátó orvos véleménye alapján a beteg eleve arra az osztályra került, ahol a végleges ellátást megkaphatta. Ma ezt a feladatot az SBO-k látják el, eldöntik, hogy van-e és milyen ellátásra van szüksége a betegnek, ún. „egykapus rendszerben” a beteg az SBO-n át jut a kórházi osztályokra. Már önmagában ez jóval több beteget jelent. De nem csak ez az oka a sok ellátásra váró betegnek. Az SBO-ra nem kell beutaló, a beteg saját döntése alapján is bemehet. Sajnos a mai átláthatatlan betegutak, a hosszú várakozási idők, de sokszor csak a munkahely féltése miatt (nem akar munkaidőben orvoshoz menni) gyakran keresik fel a betegek az SBO-t, remélve, hogy így megkerülik a rendszer akadályait. Ez az egyik leggyakoribb oka a túlzsúfoltságnak, a hosszú várakozási időnek.

Fontos tudni, hogy sürgősségi betegellátás akkor szükséges, ha az ellátás elmaradása vagy késlekedése maradandó egészségkárosodást, súlyos állapotromlást, akár halált okozna. Ez a feladata a sürgősségi betegellátásnak, nem a beteg kivizsgálása.

Azt is tudni kell, hogy amennyiben a beteg nem szorul sürgősségi ellátásra, akkor a panaszai további vizsgálatára a háziorvoshoz vagy szakrendelésre irányítják, tehát ez a kerülőút nem ad megoldást a páciens számára. Sok esetben az a legnagyobb hiba, hogy a beteg ezután nem keresi fel háziorvosát, azzal, hogy „hazaküldtek a sürgősségiről, akkor nincs is baj”.

false

 

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt



Hová lehet fordulni az SBO helyett?

Sokszor mondják a betegek, hogy azért mentek az SBO-ra, mert nincs háziorvosuk, vagy nem elérhető. Mindenkinek van háziorvosa, bár kétségtelen, hogy – főleg vidéken – nagyon sok alapellátó orvos hiányzik a rendszerből, ezért messzebb kell menni, többet kell várni.
De tudni kell: „A biztosított betegsége esetén a választott háziorvosához fordulhat, amennyiben azonban a választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe az ellátást, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.” És: „A háziorvos – házi gyermekorvos – köteles ellátni az ellátási területén (körzetben) lakókat, a hozzá bejelentkezett és általa elfogadott biztosítottakat, továbbá a rendelési idejében hozzá forduló személyeket, ha heveny megbetegedésük vagy krónikus betegségük miatt ellátatlanságuk az egészséget károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezethet.”

Nem sürgős esetben tehát ez a választandó út.

Rendelési időn kívül, sürgős esetben a 0–24 órában rendelkezésre álló háziorvosi ügyeletet is fel lehet keresni. Mindenkinek azt javaslom, hogy a lakóhelyén derítse ki, írja fel a háziorvos, az ügyelet, de még az ügyeletes gyógyszertár elérhetőségét is. Csak zárójelben: gyakorló orvosként pontosan tudom, hogy a súlyos szakemberhiány, a nem megfelelő struktúra és működtetés miatt az ügyeleti ellátás sem hibátlan, ezt a sürgősségi szakma javaslatai alapján kell megoldani, mielőbb.

Fontos a türelem

Ha az SBO-ra kerültek, figyelembe kell venniük, hogy az ott dolgozók legfontosabb, minden mással szemben előnyt élvező feladata a súlyos, életveszélyes, kritikus állapotú betegek ellátása, stabilizálása, az életveszély elhárítása. Az ellátás nem érkezési sorrendben történik.

Choose Well - Dee's A&E Fail Tale - NHS

Have you ever been to A&E because you can't get off a fake nail? Taken your poorly pet to A&E instead of the vet? It might sound far-fetched but the star of our new video, Dee, does both of these in a humorous but informative Choose Well animation, which is based on real-life examples of A&E misuse.

Ennek érdekében először egy állapotfelmérő, triage (triázs) ápolóval találkoznak, aki szakmai előírások alapján feltett kérdésekkel, vizsgálatokkal megállapítja, hogy milyen súlyossági kategóriába tartozik az állapotuk, a várakozási idő ettől függ. Ha sok súlyos beteg van, akkor ez bizony valóban lehet több óra is. Fontos tudni, hogy ha romlik az állapotuk, akkor szólni kell, a triázs ápoló újra elvégzi a vizsgálatot. Az is gyakran előfordul, hogy a sürgősségi szakorvos más szakorvostól is kér véleményt, vizsgálatot, akár sebésztől, neurológustól, sok esetben ezért kell tovább várni az első vizsgálat után – ők másik osztályról érkeznek, ott is betegellátás folyik –, de időbe telik a labor és a képalkotó vizsgálat elkészülése is.

A vizsgálat és ellátás után általában várni kell az írott orvosi dokumentumra is. Nagyon fontos, hogy ezt megvárják, és mielőbb keressék fel ezzel a háziorvosukat, beszéljék meg vele a további teendőket.

Sokszor azért mennek a betegek az SBO-ra, mert tanácstalanok, megijednek, vagy egyszerűen nem tudják, kihez fordulhatnának. Nagyon fontos lenne már gyermekkortól egészségügyi ismereteket oktatni, ebben nagy a lemaradásunk. De van egy nagyon jó rendszer, azt gondolom, kis befektetéssel rengeteget segíthetne itthon is: sok országban működik egyfajta egészségügyi segélyvonal (helpline), amely 0–24 órában ad segítséget, információt arról, hogy az adott panaszokkal hova lehet fordulni. Pontos, rendszeresen frissített adatbázisból dolgoznak, a konkrét elérhetőséget is megadják. Erre kiképzett munkatársaikat bármikor lehet hívni, segítenek az eligazodásban, megnyugtatják a beteget, tanácsot adnak. Ilyen például Angliában az NHS 111-es hívószáma.

Egy ilyen rendszer nagyon kellene itthon is.

A sürgősségi különös, ijesztő világ, szívből kívánom, hogy soha ne ismerjék meg belülről. Ha mégis odakerülnek, legyenek türelmesek, próbáljanak nyugodtak, higgadtak maradni. Higgyék el, jobb a helyzete annak, aki kint várakozik, mint annak, akit azonnal bevisznek a kezelőbe.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

 

 

szerző
Lénárd Rita
publikálva
2018. jan. 10., 13:35
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 Szénási
    Szénási
    2018. január 13., szombat 15:04
    Nagyon helyesen javasolja Dr. Lénárd Rita, „hogy lépjünk kicsit távolabb, nézzük meg, mi van a háttérben”.
    A nálunk sokkal gazdagabb országokban is, pl. Kanadában, Québecben talán, nagyobb orvoshiány is van, mint Magyarországon. Pl., Montreálban, ahhoz, hogy egy családorvoshoz bejelentkezhessen valaki, egy listára kell feliratkoznia on-line és várnia kell addig, amíg szabad kapacitása lesz valamelyiknek. Itt nincs prioritás, csak a feliratkozás sorrendje dönt, hogy ki mikor jut családorvoshoz. A várakozás, általában, több mint egy évig tart. Caroline Montpetit, a Coalition Avenir Québecnek (Szövetség Québec Jövőjéért) a Québec-i Egészségügyi Biztosítótól (az információhoz való hozzáférés törvénye alapján) nyert adatait a Le Devoir-ban tette közzé, 2017. április 10-én (http://www.msn.com/fr-ca/actualites/quebec-canada/jusqu%e2%80%99%c3%a0-556-jours-pour-trouver-un-m%c3%a9decin-de-famille/ar-BBzCZTJ?li=AAgh0dy&ocid=mailsignout). Eszerint, közel félmillió québec-i vár arra, hogy családorvos fogadja és az átlagos várakozási idő, nagyon magas, 404 és 556 nap közötti.
    Pedig a családorvosok nem kapnak fix fizetést, hanem, itt úgy mondják, hogy „akció”-nként jár nekik a pénz. Tehát, úgy jutnak pénzhez, ha dokumentálják az „akció”-ikat a beteggel, pl. konzultáció, gyógyszerfelírás, kontroll, stb. A québeci kormány azért intézi így a fizetéseket, mert sok a beteg és ha fix fizetést kapnának az orvosok, akkor több időt fordítanának egy betegre és még több beteg maradna ellátatlanul.
    Ezért itt is az emberek a sürgősségire mennek olyan problémákkal is, amelyek nem igényelnének sürgősségi ellátást. Ez is hozzájárul az itteni nagy várakozási időhöz, noha ez 2017-re 20-30 %-kal csökkent az előző évhez viszonyítva.
    A statisztika szerint (http://ici.radio-canada.ca/nouvelle/1064897/temps-attente-urgence-baisse-quebec Le temps d’attente dans les salles d’urgence à la baisse au Québec, 2017. nov. 2.) Québec-ben pl. a hordágyon eltöltött átlagos várakozási idő a 2016-os 18.3 óráról 13, 7 órára csökkent 2017-ben. Ugyanez Montreálban a 2016-os 17.2 óráról, 2017-ben 13,8 órára csökkent. Ez még mindig 1 órával több, mint a 12 órás kormányzati cél. Az egyik kórház igazgatónője szerint, azonban ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a sürgősségibe vezető folyosót a hordágyon várakozás céljára ne kelljen használniuk.
    Philippe Éthier, a CISSS szakmai szolgálatának igazgatója, a javulást annak is tulajdonítja, hogy most már több québec-inek van családorvosa, de méginkább annak, hogy a Québec által, 2016-ban, a házigondozásba befektetett erőforrások lehetővé teszik, hogy a betegek gyorsabban kikerüljenek a kórházból. Hozzátette, hogy ezzel nem veszélyeztetik a betegek felgyógyulását, mert "... Ezek olyan elbocsátások, amelyeket a megfelelő időben rendelnek el, de a megfelelő kórházon kívüli erőforrásokra támaszkodva.”
    Pedig Québecben mindenkinek (nőnek, férfinak, öregnek, fiatalnak) egyforma összegű egészségügyi adót kell fizetni és még ezzel együtt is a fentebb említett problémák megoldásra várnak. Ráadásul, itt és a nyugati országokban is, a sürgősségi osztályoknak újabb feladatokkal is szembe kell nézniük napjainkban, nevezetesen azzal, hogy hogyan lássanak el tömegesen, egyszerre beérkező súlyos sebesülteket egy-egy váratlan eset kapcsán, amelyekről szinte havonta, ha nem hetente, kapunk híreket.
    Nem meglepő, hogy mindenütt nagy nehézségek vannak az egészségügy fenntartásában, hisz most már olyan műszerparkot, olyan kifinomolt, rendkívül drága vizsgálatok elvégzését kell finanszírozni, amilyenről a 60-70-es években még csak nem is álmodhattunk. Ráadásul, akkoriban nem igen mentek orvoshoz az emberek, csak ha már tényleg nem bírtak a lábukra állni.
  2. 2 lenarddr
    lenarddr
    2018. január 31., szerda 19:17
    Kedves Szénási, nagyon köszönöm ezt a részletes és nagyon értékes hozzászólást. Egy itthoni orvoscsoportnak vagyok a tagja, adminisztrátora ( 1001 orvos hálapénz nélkül ), döntően fiatal-egyelőre itthon maradt- kollégákkal fogtunk össze egy tiszta, átlátható, biztonságos, hálapénzmentes eü megteremtéséért. Nagyon fontosak nekünk a külföldi példák, ezért különösen örülök a hozzászólásának. Megosztottam ( név nélkül) a csoportunkban, remélem nem haragszik érte.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Materia Medica

Gyógyító anyagok az egészségügy nagy bajaira.

Materia Medica
Szerző adatlapja