Ezredjére is a szívedhez kapsz: megnéztük az év legfélelmetesebb filmjét

  • Gera Márton
  • 2018. június 7.

Mikrofilm

Ari Aster vérrel festi meg egy család sorstragédiáját az Örökségben. Az eredmény: bivalyerős horror.

Amikor az év elején bemutatták a Sundance Filmfesztiválon, és mindenki oda meg vissza volt az Örökségtől, még könnyű volt kételkedni. A független filmfesztivál közönsége amúgy is szereti a horrort, a rendező most indul a pályán, nyilván szurkolnak neki, és így tovább. Ám a Sundance-közönség horror iránti rajongása önmagában mégsem indokolta az olyan sorokat, amelyek megjelentek a filmről szóló írásokban: hogy tudniillik az elmúlt évek legnagyszerűbb horrorjával van dolgunk, és hogy Ari Aster par excellence zseni, aki már az első mozijával kasszát fog robbantani. Szóval az Örökségnek mégiscsak jónak, sőt, inkább kiválónak kellett lennie, hogy ilyen legyen a visszhangja. Most megérkezett a magyar mozikba, és kiderült, hogy nemhogy jó, hanem egyenesen műfajfelforgató darab.

Örökség (16) szinkronos előzetes

Miután Ellen, a Graham család nagymamája meghal, lánya egyre több megmagyarázhatatlan eseménnyel szembesül anyja múltjából. Minél többet fedeznek fel az elhunyt asszony életéből, annál baljósabb változások következnek be a család élő tagjainak életében. Ari Aster első nagyjátékfilmje egy család szétesésének mesterien bemutatott, lidércnyomásos látomása, bővelkedik hátborzongató jelenetekben.

Ha új példát keresünk a lassan építkező horrorfilmre, akkor az Örökség személyében meg is találtuk. Lehet ugyan, hogy a műfaj legtöbb darabja nem hosszabb másfél óránál, de ez a legkevésbé sem érdekelte Ari Astert, aki csinált egy több mint kétórás filmet. Nyilván tudta azt is, hogy a játékidő így bőven lehetőséget ad az építkezésre, az ijesztően éles váltásokra, merthogy a film első félórája tulajdonképpen profi játék a nézővel. Úgy indul az Örökség, mintha egy tucathorror lenne: a nagymama meghalt, a kislány furcsa dolgokat kezd el művelni, és a tekintete se valami bizalomgerjesztő, szóval biztosan ő csinál majd rémisztő dolgokat. Ebből akár egy középszerű rémisztgetés is születhetett volna, csakhogy van egy éles cezúra a filmben, amikortól egyértelműbb lesz, hogy mire megy itt ki a játék. Itt van egy család, látszólag semmi gond velük, ám valahol mélyen titkok tucatjai feszítik őket. Talán annyira mélyen vannak ezek, hogy ők sincsenek tisztában velük, lehet, csak álmukban kísértik őket ezek a titkok, vagy csak a gyászolókat segítő csoportban merik kimondani, de valamikor előtörnek, hogy ebből születhessen meg a horror.

Örökség

Örökség

 

Merthogy horror alatt itt persze nem holmi jump scare-t kell érteni (ilyen szerencsére nincs is a filmben), hanem a gyakran meg sem jelenő félelmeket, amelyek majd a mindennél erősebb fináléban úgy törnek elő, hogy senki nem tud menekülni előlük. De ez csupán egyetlen értelmezési kísérlet: a végjáték, meg igazából az egész horror annyi értelmezési utat kínál, hogy mindenki elkezdheti kontextusba helyezni a látottakat, végiggondolni, hogy mégis milyen szerepe van a galamb levágott fejének, vagy annak, hogy az Iphigeneia Auliszbanról és a trójai mondakörről kezdenek el beszélni.

Ha már Iphigeneia: ugyan lehet hasonlítani a Rosemary gyermekéhez, vagy épp a 2014-es A Babadookhoz, az Örökség mégis inkább Yorgos Lanthimos tavalyi filmjével, az Egy szent szarvas meggyilkolásával állítható párhuzamba. Az persze nem horror volt, hanem misztikus dráma, de ott is éppen úgy hullott darabokra a múlt titkai miatt egy család, ahogy ebben a filmben. És ott is attól féltünk, ami történni fog, ami nem látható, pont, mint Ari Aster horrorjában: itt nem az az igazán félelmetes, amikor látunk egy rovarrágta emberi fejet, hanem az, amikor ott ülünk a fiúval a tanteremben, és egyre nyomasztóbb zene szól, miközben sejtjük, hogy valami történni fog, csak arról nincs fogalmunk, hogy pontosan mi. Akkor kapunk a szívünkhöz, amikor elkezdenek arról beszélni, hogy miket tett a nagymama a múltban.

Örökség

Örökség

 

Amikor pedig azt hinnénk, mindent értünk, akkor megint olyasmit csinál Ari Aster, hogy teljesen összezavarodunk, és még azt is elkezdjük megkérdőjelezni, hogy amit látunk, az tényleg megtörténik-e ezzel a családdal. Hogy ez az alapvetően dialógusokra épülő horror működni tud, ahhoz persze az is kell, hogy a színészek tegyék a dolgukat, és képesek legyenek túllépni a zsánerre gyakran jellemző, gyatra színészi játékon. Ezen a fronton is erős az Örökség: Gabriel Byrne például jelenetről jelenetre építi le magát a kezdetben kiegyensúlyozottnak tűnő apa szerepében, míg partnere, Toni Collette olyan jól egyensúlyozik az őrület és a hisztéria határán az anya szerepében, hogy arra még Freud is felkapná a fejét.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.