Meghalt Pávek, aki mindig tudta, melyik lépcsőfokon kell hűteni a sört

  • Gera Márton
  • 2018. január 6.

Mikrofilm

Marián Labudára emlékezünk.

Olyan jól tudta szedni a lábát azokban a híres, Otíkkal sétálgatós jelenetekben, hogy párja nem akadt a világon. Ment a munkásruhájában, a kihízott trikójában, kezében ott volt a kis fekete táskája, és nem akadt néző, aki ne kacagott volna hangosan. Nem azért, mert Karel Pávek úr olyan szánnivaló lett volna, hanem éppen azért, mert annyira szerethető volt, mintha csak a szigorúnak tűnő, ám nagyon is jólelkű bácsi lett volna a szomszédból.

false

73 éves korában meghalt Marián Labuda szlovák színész, és aki életében egyszer már látta Jiří Menzel talán utolsó igazán jó filmjét, annak rögtön ez a munkába menős jelenet jutott eszébe. Mert Marián Labuda nekünk mindörökké Karel Pávek maradt Az én kis falumból. Az alacsony, termetes fickó, aki kidönti az oszlopot, és akinek Bán János beleönti az ebédjébe a sótartó szinte teljes tartalmát.

false

Hajlamosak vagyunk csak Bán Jánosra emlékezni a filmből; hálálkodni, hogy mekkora szerencse, hogy Menzel rátalált, odaadta neki a szerepet, de Marián Labuda pont akkora sztárja volt ennek a csehszlovák falusi vígjátéknak, mint ő. Neki is köszönhető, hogy annyi jelenetet lehet felidézni a falu mindennapjaiból, és persze neki lehetett annyira szurkolni, mikor megjönnek a hatalmasok Prágából, hogy vegye észre, mi történik itt, s induljon már el Otíkért. Ez a kissé mogorvának tűnő, de egyébként csupaszív férfi pedig természetesen el is indult, hogy a végén együtt ugráljanak Menzel egy picit már giccses, ám megbocsátható jelenetében. De előtte még van egy másik, Marián Labuda nagy jelenése: az volt a rendezői utasítás, hogy nem kell semmit mondani, csak nézni. Labuda pedig megfogadta az intelmet, és úgy nézett, hogy abban minden benne volt. Úgy nézett a fővárosból érkező öltönyös figurákra, hogy az a pár másodperc mindent elmondott.

Vesničko má, středisková (1985) – Trailer

Ústředním dějovým motivem je konflikt mezi otcovsky rozvážným řidičem družstevního náklaďáku Pávkem a jeho mladým, mentálně zaostalým závozníkem Otíkem. Neméně důležité jsou však i další dějové prvky, vykreslující STŘEDISKOVOU OBEC a její obyvatele s humorným nadhledem a přitom s mimořádnou plastičností a autenticitou.

Az én kis falum persze soha nem volt nemzedéki film, téved, aki azt mondja, hogy hát ezt csak az érti, az tud rajta jókat röhögni, aki élt a hetvenes, nyolcvanas években. A fenéket, érti ezt mindenki: érti, hogy van egy világ, Otíkkal, Karel Pávek úrral, amely pont úgy jó, ahogy van – hibákkal, veszekedésekkel, furcsa figurákkal együtt. Érti, hogy van egy másik világ, amely ennél már hazugabb, álszentebb, és akik innen jönnek, még azt sem tudják, hogy iható-e a kert végében található víz, pedig ezzel még a hülye is tisztában van. Akárhogy nézzük, ezt a világot csak Menzel (Zdeněk Troška is jól csinálta persze) tudta ilyen szerethetően, ennyi humorral, és mégis ennyi jóindulattal megfesteni. Úgy elmondani, hogy Pávek, Otík meg a többiek itt maradjanak velünk, és közösségképző erő legyen, ha valaki elkezdi mondani, hogy a sört amúgy a hetedik lépcsőfok alatt kell hűteni, mivel a hatodikon még meleg van, a nyolcadikon viszont már túl hideg.

Pávek vs. Otík

Srandovní Sestřihy Pávka a Otíka z filmu Vesničko má středisková - Střih a Úprava : Marián Tommy

Hogy valójában milyen színész volt, nos, a hivatalos adatok szerint több mint nyolcvan filmben és tévéfilmben játszott, de ezek közül elég keveset vetítettek magyarul. Kétszer még visszatért Menzelhez, ő volt a Vége a régi időknek új gazdája, aki rácsodálkozik az úri világra. Aztán Walden úrként ott volt az egyébként nem túl jó Őfelsége pincére voltam című Hrabal-adaptációban. Menzel mesélte nemrég, hogy amikor dokumentumfilmet készített róla egy indiai rendező, Marián Labudát is megkereste. Nem tudta megszólaltatni, mert kórházban feküdt. Most meghalt. Alighanem itt az ideje megint elindítani Az én kis falumat.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.